Mitől nő az agancs? A hím szarvasbogarak legjellegzetesebb alaktani sajátossága a módosult rágó, amely... a gímszarvas agancsára hasonlít. Ahogy nincs két egyforma bogár, úgy nincs két egyforma agancs sem. De mégis, mi határozza meg a rágók méretét? A fejlődő lárvák általában öt évet töltenek a föld felszíne alatt, de előfordulhat, hogy a lárvális ciklus kitolódik hat évre, amennyiben a táplálékforrás nem optimális. A táplálékul szolgáló tölgyfák elhalat gyökereinek és tuskóinak minősége nagyban befolyásolja a fejlődő bogarak méretét, így a rágókét is. Ingyenes képek : Farm, legelő, legeltetés, juh, emlős, pihenés, fauna, birkanyáj, állatok, gerinces, birkák, gát, deichschaf 5184x3456 - - 918675 - Ingyenes képek - háttérképek ingyen - PxHere. A faanyag mennyisége, típusa, korhadási foka és a tápanyagok feltáródását segítő gombafonalak jelenléte mind-mind befolyásolja a fejlődést, csakúgy, mint a talaj nedvességtartalma és mikroklímája. A legnagyobb "agancsú" szarvasbogarakkal a Dél-Tiszántúlon találkozhatunk. szerző és fotó: Danyik Tibor See More Let's start Monday morning with some deer bugs! :) What makes the antlers grow? A harmadik héttől a bárányok már szénát, a negyedik héttől pedig már abrakot is kaphatnak.
kaszálás kisebb termést, de N-ben gazdagabb szénát eredményezett. A széna kielégítően ellátottnak tekinthető N-ben, ha az anyaszéna N-tartalma a 2%-ot, a sarjúszéna N-tartalma a 2, 5-3, 0%-ot eléri. A gyep légszáraz-anyag tartalmát a N-trágyázás az 1. kaszálásnál 33%-ról 31%-ra, a 2. kaszálásnál 27%-ról 21%-ra csökkentette. 4. A PK-val kielégítően ellátott talajon a 100 kg/ha/év N-adag adta a maximális szénatöbbletet: az 1. kaszálással 61 kg, a 2. kaszálással 14 kg, azaz összesen 75 kg széna/kg N-re. A 200 kg/ha/év N 43 kg, a 300 kg/ha/év N 34 kg többletszénát eredményezett minden kg N-re. A 300 kg/ha/év N-adagnál az anyaszéna NO3-N tartalma 0, 34%-ot ért el, túllépve a megengedett 0, 25%-os koncentrációt. A kontrollon 0, 06, N 100 kg/ha/év kezelésben 0, 10, N 200 kg/ha/év kezelésben 0, 22%-ot mértünk. Juh legalő igénye . kaszálásnál a sarjúszéna NO3-N készlete átlagosan felére csökkent az egyes kezelésekben. 5. A különbség-módszerrel számított N-hasznosulás a PK elemekkel is kielégítően ellátott kezelésekben meghaladta a 100%-ot.
A magyarországi alföldi ősgyepek füvének izárazanyag-tartalma júliusig fokozatos növekedést mutatott, majd novemberig ismét csökkent. Mindez a változó fejlődési állapottal és a csapadék mennyiség változásával hozható összefüggésbe. A nyersfehérje mennyiségének növekedésével bizonyos mértékig az emészthetőség is növekedett. Ez alól kivétel az október hónapban megtermett fű. Ez az ősgyep füvének biológiai értékével hozható összefüggésbe. Az ősgyepek füvének nyersrost-tartalma július előtt és után fokozatos sökkenést mutatott, ami a fű nyersrost-tartalmának kiegyenlítettségét bizonyítja. Az emészthetőség május hónaptól kezdődően kisebb ingadozásokkal csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fejlődési állapot előrehaladása és a csapadékviszonyok következtében a fű nyersrost-tartalma lentősen ven változik, azonban a nyersrostban olyan kémiai kötés változások következnek be (lignifikálódás), ami az emészthetőséget csökkenti. Az ősgyepek táplálóértéke májustól októberig kisebb mértékű gadozásokat mutatott, azonban viszonylag kiegyenlített volt.