Nyugellátások méltányosságból történő emelése: Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl. : egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb. ) Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben? Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85. 000 forintot. Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben? Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III.
18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat - a nők kedvezményes öregségi nyugdíját -a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik, 6. a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik (vagyis a nők kedvezményes nyugdíját igényló hölgynek 5 vagy annál több gyermeke van). Az idén nyugdíjba készülők olvassák el a részletes tájékoztatómat: A listából látható, hogy sok esetben olyan adatok igazolására kell a felsorolt okiratokat mellékelni, amelyek nem szerepelnek a TB nyilvántartásaiban. Ezért a nyugdíjigény beadása előtt elektronikus úton hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést kell kérni (az Ügyfélkapun keresztül) VAGY ki kell kérni a TB nyilvántartásaiban szereplő adatokról a hatósági bizonyítványt, hogy pontosan lássuk, milyen időszakról kell külön igazolásokat beszereznünk. A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a következő űrlapon lehet benyújtani a lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságán: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
munkaviszonyban) álló nyugdíjasként kell bejelenteni. A 2018. július 26-a után megállapított öregségi nyugdíj miatt a természetes személynek ugyan nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyát, azonban a nyugdíjas státusz kód változása miatt az adott időszaki 1808 jelű bevallásban az érintett M-es lapokból két darabot kell kitölteni. A jogviszony kezdő időpontja (az alkalmazás minősége rovat 6-11. pozíciója) minden esetben ugyanaz (vagyis nem változik meg a foglalkoztatott nyugdíjazására való tekintettel), ugyanakkor a biztosítási időszakot és jövedelemadatokat megbontva kell feltüntetni. A 1808A főlap (C) blokkban található "nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma" mezőben a 3-as, 7-es és 8-as nyugdíjas státusz kódú természetes személyeket szerepeltetni kell. " A NAV honlapján a tárgyban található legfrissebb tájékoztató szerint "az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3. 2 pont alapján az érintett személyek biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak 8 napon belül a 19T1041-es számú adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé be kell jelenteni.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is! Az öregségi nyugdíj iránti igény bejelentéséhez a következő iratokat kell csatolni: 1. az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek, így különösen 1. 1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására, 1. 2. katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására, 1.