Így amikor két töltés távolságáról van szó, azon elsősorban az atommag és a külső vegyértékelektronok közötti távolságot értjük. Az effektív töltést (jele Z eff) tekinthetjük úgy, mint azt a különbséget, amely fennáll az atommag töltése, (ez voltaképpen a rendszám, másképpen a protonok száma egy adott elem atomjában) és az úgynevezett S között, ami az árnyékoló hatás mértéke. Többféle összetett modell is létezik, de egy bevezető szintű kémia órán ez közelítőleg úgy tekinthető, mint az atomtörzs elektronjainak száma. Ne feledd, számunkra elsősorban az érdekes, ami a vegyértékelektronokkal történik. Vegyük úgy, hogy itt van egy atommag narancssárgával jelölve, amiben a protonok vannak. Körülötte vannak a vegyértékelektronok. Mondjuk ezek az atomtörzs elektronjai az első héjon. Néhány további törzselektron a második héjon. Mondjuk, hogy a vegyértékelektronok a harmadik héjon találhatók. Hélium Atom Elektronjai | Helium Atom Elektronikai Periodic Table. Tehát vegyük úgy, hogy itt van pár vegyértékelektron, satírozással jelzem ezeket a pályákat. Ezeket a negatív töltésű vegyértékelektronokat vonzza a pozitív töltésű atommag, de ugyanakkor taszítja őket az atomtörzsben lévő összes elektron, amelyek közöttük vannak.
Videóátirat Ebben a videóban azzal foglakozunk, hogyan változik a periódusos rendszerben az ionizációs energia, az atom- és ionsugár, az elektronaffinitás és az elektronegativitás. Ehhez először ismerjük meg a kémia és fizika egyik alapvető szabályát, a Coulomb-törvényt. A mi szempontunkból a Coulomb-törvény azt mondja ki, hogy annak az erőnek a nagysága, amely két töltött részecske között lép fel, arányos (ez a jel az arányosságot jelenti) arányos az egyik részecske töltésének és a másik részecske töltésének szorzatával, osztva a két részecske közötti távolság négyzetével. Amikor a periódusos rendszer elemeinek atomjaival kapcsolatban vizsgáljuk, a q1 az effektív pozitív töltés, amelyet egy atommag protonjai képviselnek, A q2 pedig egy elektron töltése. Bármely adott elektronnak ugyanakkora negatív töltése van, de ahhoz, hogy megértsük a periódusos rendszerben tapasztalható trendenciákat, valójában a külső héj elektronjai, a vegyértékelektronok a leglényegesebbek. Hélium Atom Elektronjai - Helium Atom Elektronikai 2. Ezek az elektronok határozzák meg a reakciókészséget.
Az ilyen zárt szerkezet (1s 2, illetve n s 2 np 6, ha n ≥ 2) igen stabilis, ezért ezek az elemek kémiai reakcióra nem hajlamosak. Az első periódusba tartozó hélium és a második periódusban lévő neon külső héja teljesen telítődött. Nem véletlen, hogy ezeknek az elemeknek máig sem sikerült egyetlen vegyületét sem előállítani. A nemesgázok felhasználása széleskörű. A héliumot nem gyúlékony, kis sűrűségű gázként korábban léghajók töltésére használták. Ma meteorológiai léggömböket töltenek meg vele, illetve cseppfolyós állapotban igen alacsony (4 K körüli) hőmérséklet biztosítására hűtőközegként, valamint mélytengeri búvárok légzőkészülékében nitrogén helyett alkalmazzák. Rubidium Lewis pontszerkezet: rajz, több vegyület és részletes magyarázatok. Az argont inert (reakcióképtelen) gázként például magas hőmérsékletű fémkohászati eljárásoknál használják. Az argontermelés 1993- ban az USA-ban elérte a 716 ezer tonnát. A nemesgázok közül legismertebbek a xenon vegyületei. Fluoridjai erős fluorozó szerekként használatosak szerves kémiai reakciókban, oxidjai közt pedig erős oxidálószereket ismerünk.
Hélium, atom, elektronok, forgás, orbitális, végtelen, háttér, 2, fekete Mentés a számítógépre
Az alhéjak betöltési sorrendjénél figyelembe kell venni, hogy az energiaszintek felhasadása miatt adott héj d-alhéja előtt megindul a következő héj s-alhéjának telítődése. Az f-alhéj még ennél is később kezd el telítődni. Az atompályák betöltődési sorrendje
A héjak és a hozzájuk tartozó alhéjak Az s- és a p-alhéj egy-egy pályája Egy-egy alhéjhoz is tartozhat több pálya, attól függően, hogyan viselkedik a mágneses térben. Az s-alhéj gömbszimmetrikus pályája csak egyféleképpen helyezhető el a mágneses térben, így adott héjhoz csak egy s -pálya tartozik. A p-alhéjon a tengelyszimmetrikus pályák a tér három irányának, azaz a térbeli koordináta-rendszer három tengelyének megfelelően ( p x, p y, p z) állhat. Adott d-alhéjon 5, az f-alhéjon pedig 7 különböző pálya lehetséges, ezek térszerkezete az előbbiekénél bonyolultabb. Az atomok elektronhéjai és alhéjai Az 1s és a 2s atompálya A 2p alhéj pályái Adott atomban ez egyben azt is jelzi, hány atompálya lehet az adott héjon. Az energiaminimum elve alapján alapállapotban az összes elektron a legkisebb, atommaghoz legközelebbi 1s pályára kerülne, csakhogy figyelembe kell vennünk az elektronok közti taszítást is. Kísérleti bizonyítékok alapján tudjuk, hogy kétféle mágneses sajátságú (spinű) elektron van.
Az alapállapotú hidrogénatomban az egyetlen elektron a maghoz a lehető legközelebb van. Gerjesztéskor, azaz energiafelvételkor az elektron egy új, távolabbi elektronhéjra, nagyobb méretű pályára lép. A héjakat jelölhetjük nagybetűkkel (az elsőt, azaz a maghoz legközelebbit K-val, a másodikat L-lel, és így tovább M-mel, N-nel, O-val stb. ). Többelektronos rendszereknél az elektronok taszító hatása is befolyásolja az atompályák energiaszintjét, ezért a modell szerint a héjak különböző energiaszintű alhéjakra hasadnak fel. Egy héjhoz a héj sorszámától függő számú alhéj tartozik. Az 1. sorszámú K-héjhoz csak egyféle, ún. s-alhéj tartozik, amely gömbszimmetrikus; a 2. sorszámú L-héjhoz az s-alhéjon kívül p-alhéj is tartozik, amely tengelyszimmetrikus. Az előzőeken kívül a 3. sorszámú M-héjnál egy újabb, ún. d-alhéj, az N-héjnál d- és f-alhéj is létrejöhet. Azt, hogy az adott alhéj melyik héjhoz tartozik, a betűjelek előtt számmal jelöljük. Az azonos típusú alhéjak szimmetriaviszonyai hasonlóak, méretük azonban különbözik.