Király Tamás vitathatatlanul feszegette az identitás határait mind az öltözködés, mind a szexualitás viszonylatában. A divattörténelembe is bevonult rendezvényei az úgynevezett Divatséták voltak. Ezeken az élő divatbemutatókon a "modellek" a turisták közé vegyülve mutatták be a kollekciót. Természetesen mindig találtak módot arra, hogy magukra vonják a figyelmet. A szemtanuk elbeszélése szerint a turisták nem hitték, hogy ilyen itt, Magyarországon, Kelet-Európában létezik. A kérdések hatására elillanni látszik Gyárfás Tamás magabiztossága. Az utcára vitt divatbemutató mellett Tamás szívesen inspirálódott az utcáról: "A street fashion - ami annak idején még mint fogalom sem létezett - is inspirálta: meglátta az érdekeset egy színesen öltözött roma asszony vagy egy idős bácsi szebb időket idéző ruhájában is" - tudtuk meg Szilárdtól. Király Tamás már a nyolcvanas években sem modelleket választott a bemutatóihoz. Érdekes karaktereket keresett, akiket az utcán vagy szórakozóhelyeken talált meg. A show-kon duci nők, tetovált emberek és Down-szindrómások is feltűntek.
1708. május 27-én vesztette életét a nyitrai kuruc táborban Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharc egyik leghíresebb brigadérosa. Esze egyszerű jobbágyi családból származott, Tarpán, a Nyírség egyik viszonylag fejlett mezővárosában élt, mely Bethlen Gábortól kiváltságlevelet, később I. Lipóttól (ur. 1657-1705) pedig vásártartási jogot kapott. Király tamás halála halala and polygamy. A térség viszonylag kedvező helyzete a török kiűzésével aztán romlásnak indult, mert az ország feletti uralmat megszerző bécsi udvar egyszeriben érvényesíteni akarta centralizációs törekvéseit. Az egykori Erdély és Királyi Magyarország erdős határterületén bujdosó jobbágyok és szegény sorsra jutott kisnemesek, egykori végvári vitézek ezért szervezkedni kezdtek az erőszakosan katolizáló Habsburgok ellen, a tarpai Esze Tamás pedig 1696-ben csatlakozott hozzájuk. A bujdosók a következő évben Szalontai György és Kabai Márton vezetésével felkelést robbantottak ki a Hegyalján, melynek szervezésében Esze is részt vett, de idejekorán Károlyi Sándor akkori szatmári főispán fogságába esett.
Szalay József – Baróti Lajos: A magyar nemzet története, Wodianer F. és fiai, Budapest, év nélkül, II. kötet. Görög Dániel 2016: Bakócz Tamás római bevonulása. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest. Szende László: Bakócz Tamás Jobbágysorsból a pápai trón felé. Rubicon 2013/2-3. Budapest: (kiadó nélkül). 2013. Nemeskürty István: Önfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről, Magvető, Budapest, 1980. Fraknói Vilmos 1889: Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest. További információk [ szerkesztés] ↑ Mecenatúra: Az egyházi mecenatúra kiemelkedő alakjai- Bakócz Tamás és Szatmári György. [2014. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 9. Kubínyi Tamás. ) Fraknói Vilmos: Bakócz Tamás A Pallas nagy lexikona Magyar életrajzi lexikon Sulinet 1500–1521 fontosabb eseményei [ halott link] National Geographic Magyarország Kerezsy Jenő: Bakócz Tamás egri püspök udvartartása és egyházmegyéje; Lloyd Ny., Erzsébetváros, 1910 ( Művelődéstörténeti értekezések) Szépirodalom [ szerkesztés] Herczeg Ferenc: Az élet kapuja, Singer és Wolfner, Budapest, [év nélkül].