Május 14-én ismét jelnyelvi tolmácsolással látható a Valahol Európában musical. Hallássérült nézőknek 50%-os, a kísérőknek 25% kedvezményt biztosítanak. A jelnyelvi tolmács Vörös Zsolt lesz. Jelentkezni a e-mail-címen lehet május 6-ig. Kérik a jelentkezőket, hogy írják meg, hány fő hallássérült nézőnek és hány vásárolnának jegyet. Vidékről is lehet jelentkezni. Sok szeretettel vár minden érdeklődőt a Pesti Magyar Színház. További részleteket ITT találnak. Fotó: Juhász Éva/Magyar Színház A zenés mű a hűségről, bátorságról, barátságról szól, az emberségről az embertelenségben a háború sújtotta Magyarországon: a szétbombázott városban utcára került megárvult gyerekek elveszve, csapatba rendeződve próbálják túlélni a második háború viszontagságait. Egy elhagyatottnak tűnő birtokon húzzák meg magukat, ahol megtanulják a zene szeretetét… A Valahol Európában zenéjét Dés Lászlónak köszönhetjük, a dalszöveget Nemes István, a szövegkönyvet Böhm György, Korcsmáros György, Horváth Péter írta. A musicalben mások mellett Pavletits Béla, Réthy Zsazsa, Mahó Andrea, Kusnyér Anna, Kuna Márk, Szatmári György, Vida Bálint, Szurcsík Ádám is színre lép.
Valahol Európában (Pesti Magyar Színház, Budapest) | Pécsi Nemzeti Színház
Dátum: 2016-tól Helyszín: Magyar Színház Dés László: Valahol Európában musical Pesti Mgyar Színház Bemutató: 2016. december Az 1948-as Radványi Géza és Balázs Béla által készített film 1995-ben az Operettszníházban musical formájában debütált s óriási siekrt hozott. Most 20 év után újra színpadon lesz a darab. Dés László legendás gyerekdarabja a Valahol Európában 2016-tól új köntösben a Pesti Magyar Színház színpadán kel életre. Az előadás főszerepeiben színpadra lép Reviczky Gábor, Mahó Andrea, Tóth Sándor, Bede Fazekas Szabolcs, Pavlevits Béla, Ágoston Péter és még sokan mások. Jegyárak és jegyvásárlás lentebb!
A darab pedig mindeközben jól megélt a Pesti Magyar Színház színpadán, s többségükben Dés László számai is szépen érvényesülhettek, hiszen a Hosszú szerepében fellépő Pavletits Béla és a fiúruhás Éva, azaz Mahó Andrea egyaránt energikus és kulturált hangadással szólaltatta meg szóló- és együttes számait. (Még ha Hosszúnak a díszlet tetőpontjáról énekelt dala, a Miért van? enyhén meg is szenvedte a magaslati levegőt. ) Ahogyan kellemesnek bizonyult a Kuksit alakító pöttöm gyerekszínész, Bősz Mirkó énekhangja is. Jóllehet az is igaz, hogy ez a kisfiú már pusztán a megjelenésével képes volt elérzékenyülésre késztetni a közönség egészét, nemre, életkorra és egyéni cinizmus- szintre való tekintet nélkül. Pesti Magyar Színház, december 9. alá
Létfenntartásuk érdekében lopni kényszerülnek, amit a meglopottak, a lassan újjá szerveződő hadsereg és a statáriális bíróság sem néz jó szemmel, így üldözni kezdik a gyerekeket. A két gyerekcsapat vezetője, Suhanc - neve ellenére lány - és Hosszú között szerelem szövődik. Vándorlásaik közepette egy elhagyatottnak tűnő kastélyra bukkannak, és a birtokukba veszik. Ám, az csak látszólag elhagyatott. A világhírű karmester és zeneszerző, Simon Péter otthona. A kezdeti kölcsönös bizalmatlanság után szoros kapcsolatot alakítanak ki a házigazdával, már-már családdá válva, aki a zene szeretetén keresztül az élet fontos dolgaira, szeretetre, elfogadásra, szabadságra tanítja őket, és közben maga is rádöbben, nem élheti életét elefántcsonttoronyban, a külvilágról tudomást sem véve. Azonban üldözőik nem nyughatnak, beérik a kis csapatot, akik bár sikeresen ellenállnak, a történet mégis tragikus fordulatot vesz. Kuksi, a legkisebb, a mindenki által szeretett kisfiú halálos sebet kap. Utoljára még az apjától hallott mantrát mormolja maga elé: "nem szabad félni".
Jó vidéki előadás: habár félő, hogy az ilyen dicséret akár még bántónak is tűnhet, pláne mivel fővárosi produkciót illet – mégis így lehet a legérzékletesebben leírni Dés László első, mára klasszikussá vált musicaljének Hevesi Sándor téri színrevitelét. Merthogy a koreográfián, a gyermek- és kamaszszereplők lazább dresszírozásán meg a színészek esetlegesebb, olykor kissé idegenszerű zenés színpadi magaviseletén azokat a jegyeket ismerheti fel a néző, amelyek az alapvetően prózai irányú vidéki színházak musical-előadásait jellemzik. S voltaképpen ilyesféle jegynek tekinthető Nagy Viktor egész rendezése is a romokkal gazdagon megrakott és jószerint szünet nélkül forgatott színpadon, ahol Reviczky Gábor (mint Somlay Artúr, vagyishogy Simon Péter) kísérletet sem tesz arra, hogy kimozogja magát bájos-unt manírjaiból. Ezek a manírok a szerep javában amúgy rendben megtalálják a maguk helyét, a túlzó karmozdulatok pedig egyenesen illenek is egy karmester színpadi figurájához, s minthogy Reviczky az általunk látott előadáson nem tett érdemi kísérletet az éneklésre, így szerepének ebben a szakaszában is jutott némi tér a grimaszos és tódító gesztusok számára.