Az első megoldással esztétikailag szebb eredmény érhető el, hiszen a közeli bőrfelületek egymás közelébe történő forgatásakor semmilyen külső eltérés nem lesz a bőrfelszínek között. A bőrátültetés esetén maradhat némi látható eltérés a helyi és a más testfelszínről származó bőrfelületek között, esztétikailag azonban ez is teljesen kielégítő eredményt ad. Az utóbbi esetben – ha a pótlandó bőrfelület mérete kisebb – a felkar belső oldaláról vagy a fülről származó bőrdarabot ültetünk be, ha pedig nagyobb bőrfelületet kell pótolni – úgynevezett matchgraft létrehozására van szükség – akkor általában a comb belső oldaláról származó bőrdarabot használunk a bőrátültetéshez. Nagyfokú kreativitás a daganatok eltávolításában A bőrdaganatok és a melanomák nem válogatnak, és sajnos a testfelszín bármelyik részét érinthetik. Bőrátültetés gyógyulási ideje za. Minden eset más és más, mindig van különbség a daganatok méretében és elhelyezkedésében, vagy abban, hogy mennyire agresszíven terjednek. A daganatok eltávolítása ezért egy összetett terület, ami komplex látásmódot igényel.
Ezenkívül előfordulhatnak gyógyulási zavarok vagy késleltetett növekedés. Ezek általában akkor alakulnak ki, ha a sebet nem eléggé látták el vér a műtét során. Ha a kezelőorvos nem alkalmazta vagy varrta be a graftot optimálisan, további növekedési késedelmeket okozhat, mert a bőr és a graft közötti kapcsolat megszakadhat. A gyógyulás befejezése után nem zárható ki az átültetett terület zsibbadása. Ha kiterjedt transzplantációt hajtottak végre, a páciens mozgása korlátozódhat a hegesedés miatt. Továbbá a hiánya haj növekedés bizonyos esetekben megfigyelhető. Börátütetés után mennyi idő után mehet haza a korhátzból - Műtétek, sebészet. Az, hogy mekkora az egyéni kockázat, végül több tényezőtől függ. Ide tartozik mindenekelőtt a beteg életkora, valamint minden olyan másodlagos betegség és állapot, amely miatt a seb többé-kevésbé gyógyul. Ennek megfelelően a kockázat különösen nő a 60 év feletti embereknél és a kisgyermekeknél. További óvatosság szükséges cukorbetegeknél, immunrendellenességeknél, vérszegénység és krónikus fertőzések.
Gyászoló család "Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul átölelt az Isten. " Magyarul
Kosztolányi Dezső művéről. 2004-01-01 A "feltámadó" Esti Kornél: Esti Kornél, Rév Zoli, Lemúr Miki Esti Kornél / Kosztolányi Dezső, Gyilokjáró / Császár István, Pompásan buszozunk! / Garaczi László 2003-03-01 Az idegen-tapasztalat módozatai Esti Kornél utazástörténetei 2002-11-01 Az újraolvasás kényszere: Esti Kornél tanulmány 2002-10-01 Kor nélküli képek (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél és... Pacskovszky József: Esti Kornél csodálatos utazása( 1999-06-01 Az Esti Kornél önértelmező alakzatairól Metafiktív olvasás és intertextualitás 1997-04-01 A szignifikáció \"törése\" Alakzat és szövegköziség Kosztolányi Dezső műveiben. (Esti Kornél) 1996-03-01 Narratíva a lírában és líraiság a prózában Szent Margit legendája / Ady Endre Esti Kornél / Kosztolányi Dezső Az 1929-ben A Toll c. fi. -ban kezdeményezett Ady-vita, ill. K. D. :Különvélemény c. cikke kapcsán Ady és Kosztolányi szövegalkotói rendszerének összehasonlítása. 1987-02-01 Kosztolányi és Esti Kornél: írni vagy meghalni Kosztolányi és Esti: írni vagy meghalni 1986-01-01 Szindbád és Esti Kornél Esti Kornél / Kosztolányi Dezső és Szindbád / Krúdy Gyula összehasonlító elemzése.
Nagyon úgy tűnik, hogy a csoportban való, társas létezés alapjellemzői a kegyetlenség, az elembertelenedés és a magányosság. A legjobb pozícióért való hajsza eredményeként az életet, sőt, magát a létet is beszűkülten értelmezzük. Ezt bizonyítja, hogy a villamos utasai a konvencionális viselkedési formáknak igyekszenek megfelelni, és Esti Kornél is egyre több közhelyt mond, miután megszerzi az ablakülést (" A jutalmat a földön nem adják könnyen " stb. ). A beszűkültséget Kosztolányi a nyelvhasználattal is jelzi. Széttartó jelentésű szavakat tesz egymás mellé, amivel parodisztikus hatást kelt, pl. " Micsoda öröm volt legalább fizetnem ", " Még egyet sóhajtottam, aztán ásítottam. " A zárlatban megjelenő halálmetafora újraértelmezi a novellában bemutatott küzdelmet. A "Végállomás" szó felülírja az eddigieket. Eddig a társadalomba való beilleszkedési folyamatként értelmeztük a villamosutat, ám ez esetben véget kéne érnie az ablakülés megszerzésével. A végállomás elérése és a villamosból való kiszállás jelzi, hogy az egész út valójában az életet jelképezi.
A villamoson elfoglalt hely ugyanis többnyire a társadalomban kivívható és elfoglalható pozíciókkal azonosítható. Másrészt fontosak az egyénhez viszonyuló csoport reakciói: kiröhögik, gyűlölik, átgázolnak rajta, megszokják. Esti Kornél az egyén társadalomba való beilleszkedését kíméletlen és folyamatos harcnak látja. Ebben a küzdelemben az egyén véletlen szerencse, a szándékos helyezkedés és taktika által válhat sikeressé. Mindeközben pedig elszalasztja az életének azokat a kivételes pillanatait, amelyek valódi emberi kapcsolatok kialakulását eredményezhetnék. Két ellentétes értékrend feszül itt egymásnak: a társadalmi rang és a valódi, mély emberi kapcsolatok. Az előbbit Kornél küzdelemnek fogja fel, amelynek következményei az elidegenedés, elmagányosodás. Az igazán értékes kapcsolatot egy kék szemű nő és a vele való szemkontaktus jelképezi. Az élet tehát irgalmatlan küzdelem, a szépség és a boldogság pedig csak egy pillanat. Amire magtaláljuk a helyünket, kiharcoljuk a legjobbat, a villamos megérkezik a végállomáshoz, a halálhoz.
A műben a halálhoz való viszonyulás válik fontossá. Az elmúlással való szembenézés és a halál tudata teszi az életet hitelessé és igazzá. Az ember feladata az állandó önértelmezés, ami egyben létértelmezés is. Kornél nyitott a halállal való szembenézésre. A kalauz kiáltását hallva ugyanis csak elmosolyodik. Ekkor érti meg, hogy a legjobb helyért való harc során megfeledkezett a végcélról. Esti Kornél másik fő tevékenysége az utazás mellett a beszéd, amiben örömét leli. A nyelv számára olyan játék, amit maguk a szabályok teremtenek. A nyelv kulturális hagyaték, jelrendszer, viselkedésmód. A Kilencedik fejezet tanulsága szerint az emberi kommunikáció csak kis mértékben nyelvi jellegű. A kapcsolatteremtés alapja e szerint a másik elfogadása, a tolerancia, vagyis annak a ténynek az elfogadása, hogy mások élete és felfogása eltér a miénktől. Kosztolányi szerint minden nyelv egy új világot nyit meg, a nyelv és a tudat pedig elválaszthatatlan egymástól.
Mindez eszünkbe juttathatja, mennyire viszolygott a felnőtt író, Kosztolányi a politikai közszerepléstől. Végül a tanító talál neki helyet valahol középen. A tanító felnőtt, tőle lehet várni valami tanácsot, óvó gesztust. Esti Kornélnak a köszönése is irányát veszti, nem üdvözli senki: hiába köszönt illedelmesen, észre se vették. Egész életében végigkíséri ez az észrevétlenség: Az utolsó felolvasás című novellában is ilyen csoda nélkül hal meg, csak ő maga csodálja ezt a halált, és a villamosutazáskor is észrevétlen marad, csak egy a tömegből, s ezt az érzést nehezen viseli el. Nem több, nem szebb, nem jobb, nem érdemesebb, és ez egy teher neki, kolonc. Gyáva, ügyetlen ez a kisfiú, és ezt érzi magán, és tudja, hogy ő milyen gyámoltalan, szerencsétlen, együgyű és bugyuta. Megfogalmazódik benne, hogy őt nem szereti senki. A szeretetigény olyan gyermeki dolog: csak a család, az édesanya nyújt önzetlen, feltétlen szeretetet, mások nem. És ahogy az ember felnő, egyre több teher hárul rá és egyre kevesebb szeretetet kap.