Szerkesztette: Szabó Ferenc Szakanyag összeállításában segítségemre volt: Dr. Szinesi András állatorvos.
A József Attila! című vers 1962-ben íródott és Nagy László Himnusz minden időben című kötetében jelent meg. Ez a kötet egészen 1965-ig nem jelenhetett meg, mert a költőt a szocialista irodalompolitika kiszorította az irodalmi életből, s ez a szigor csak a 60-as években enyhült. A kötet verseire az 1956-os események nyomták rá bélyegüket. A forradalom eltiprása nagy megrázkódtatást jelentett Nagy László számára, utána magányos, hallgatag évek jöttek. Műfordító és grafikus is volt, nem a költészetből élt: fordítói munkássága sokkal kiterjedtebb, mint a költői. Közben egy irodalmi hetilapnál volt képszerkesztő. József Attila Verseinek Elemzése. A körülötte zajló események hatására elvesztette hitét abban, hogy a költői tevékenységnek van értelme, s ezt a hitet József Attila életének, költészetének vizsgálatával szerette volna visszaszerezni. József Attila! című verse arról tanúskodik, hogy József Attila példakép lett a következő generáció költője számára. Sorsa, alakja hitet, erőt ad Nagy Lászlónak, hogy minden szörnyűség ellenére, ami körülötte történt, mégis tudjon élni, alkotni, hogy ő soha ne essen annyira kétségbe, ahogy József Attila.
A szólító versek címzettjei gyakran művészelődök vagy kortársak: ennek a verstípusnak egyik első és kiemelkedő példája a József Attila!. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
te add nekem a reményt, mert nélküle romlott a napvilág, a vér eves, bár a fogad vicsorog, bár a nyakad csikorog, bólints, hogy érdemes, cáfold meg halálos logikád, te glóriás, te kíntól bélyeges! Képzeletemre bízzál édes munkát, mert immár úgy szorgoskodik, hogy a sarkamtól torkomig forraszt rám forró hamubundát, rádióaktív iszonyt – félek, hogy minden rejtelmet kibont s végül már semmi se fáj. Hogy el ne jussak soha ama síkra: elém te állj. Segíts, hogy az emberárulók szutykát erővel győzze a szív szép szóval a száj! A vers műfaja óda, himnikus jelleggel. József Attila, nagy szintézis-versek elemzése | doksi.net. A költőutód, Nagy László a példaképet, József Attilát kéri, szinte könyörög hozzá, hogy segítse, adjon neki hitet, erőt, hogy kitartó lehessen. A vers hangvétele emelkedett, patetikus, ódához, himnuszhoz illő. Meghatározóak benne a József Attila-i motívumok. A József Attila! egy ars poeticus portrévers. Témája szerint a művészversek, portréversek közé sorolható: a tragikus sorsú költőelőd életét, tevékenységét, sorsát mutatja be. Ugyanakkor ars poetica is egyben (hiszen a művészlét és az emberlét végső kérdéseit boncolgatja), emellett rájátszik az emberiségkölteményekre és szólító vers is.
Utóbbi feladatot a Központ esetmenedzseri és tanácsadói látják el. A Központ által biztosított speciális szolgáltatások: kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat, jogi tájékoztatás, pszichológiai tanácsadás, családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia. Tapasztaltatok hasonlót? Van valami tippetek a hibaelhárításhoz? Köszi! Grand hotel sorozat király-eszter-írásai
Ez a részlet a keleti filozófiák hatását mutatja. A történelembe a múlt minden eseménye egyenrangúan beletartozik. A teljes múltat a költő a történelmi harcok két típusával, a nemzeti és osztályküzdelmekkel érzékelteti. Az utolsó két sorban jelenik meg a "rendezni" ige, ami nemcsak a Duna-völgyi népek megbékélését és összefogását jelenti, a felhívás egy nagy társadalmi rendezésre s az abban való részvételre is vonatkozik. A strófák meghosszabbodnak, nyolc keresztrímű sorból állnak. A mondatok is nagyobb ívet írnak le, nemegyszer átnyúlnak a következő sorba. Hazám A Hazám című vers 1937-ben íródott. Bevezetőnek szánta a költő a Szép Szó önálló Mi a magyar? című különszámához. A mű hét szonettből áll, a szerkezete három részre osztható. Az I. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | József Attila: Thomas Mann üdvözlése. rész (1. szonett)jelenti a bevezetést. A költő itt az ország helyzetét akarja bemutatni. Megszemélyesítést használ ("tapsikolnak a jázminok"). A szép tájjal állítja szembe a "nemzeti nyomor"-t. A II. rész a tárgyalás, amely a mű leghosszabb része (2-6. szonett).
Miért? Hogyan?