"Nem arról van szó, hogy milyen gyakran van igazad, és milyen gyakran tévedsz. Hanem arról, hogy mennyi pénzt keresel, amikor igazad van és mennyit veszítesz, amikor tévedsz. " - Soros György. Tudd meg az alapvető befektetési ismereteket a Befektetés Habbal oktatócsomagból! 2016. június 26. szerző: Oszd meg mással is! A hírekben nap. mint nap felbukkant Soros György neve. Érdekel, ki is az az ember, akiről az újságokban olvasol? Soros György befektetőként a világ egyik legsikeresebb embere. A magyar származású amerikai közgazdász, író, filozófus és üzletember a Forbes amerikai üzleti szaklap évente kiadott jelentése szerint jelenleg a világ 23. leggazdagabb embere, vagyona 24, 9 milliárd dollárra tehető. Bár politikai aktivitása a világon mindenütt megosztja az embereket, azt senki nem vitatja el, hogy tehetségével, szaktudásával, pénzügyi beleérző képességével, önerejéből megszerzett impozáns vagyona, valamint emberbaráti tevékenysége a pénzügyi világ egyik leginkább figyelemre méltó személyiségévé emeli.
Egyikük, Mészáros Lőrinc nemrég Soros György bérenceként aposztrofálta azokat az újságírókat, akik a vagyonáról kérdezték, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig egy messzire visszhangzó tavaly áprilisi blogbejegyzésben támadta, úgy, hogy éveken át Soros György pénzén, az alapítványa által nyújtott ösztöndíjból élt. Nem mellesleg az amerikai magyar milliárdos pénzén tanult a fél fideszes vezérkar, Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László is, sőt, nélküle valószínűleg nem is létezne a Fidesz, ahogyan ma ismerjük. Tavaly áprilisban a Magyar Narancs nézett utána és derítette ki, hogy a Soros Alapítvány 1986-ban a Rajk Szakkollégiumot hatmillió, a Bibó Szakkollégiumot pedig 5, 8 millió forinttal támogatta. Ez volt az a két intézmény, amelyből a Fidesz kinőtt, de Soros György később, a párttá alakulás alatt bőkezű volt Orbán Viktor alakulatával, amelynek négymillió forint értékű eszközadományt és 4, 2 millió forint készpénzt adott. Mostani értéken ez hozzávetőlegesen 125 millió forint körüli összegnek felel meg.
2021. 06. 09. 13:15 Filantróp. A jobboldali elhajlással egyáltalán nem vádolható ProPublica nevű nonprofit oknyomozó újságírói szervezet kiadott egy jelentést, amelyben 15 évre visszamenőleg titkos adódokumentumokat elemzett, hogy kiszámolja a tényleges adót, amelyet a milliárdosok a vagyonuk után fizetnek. A milliárdosok között Soros György tőzsdespekuláns is feltűnik. A dokumentumokból kiderül, hogy Soros 2016 és 2018 között 0, azaz nulla jövedelemadót fizetett. A spekuláns szóvivője közleményben reagált a hírre. Állításuk szerint "Soros György 2016 és 2018 között pénzt veszített befektetésein, ezért azokban az években nem kellett szövetségi jövedelemadót fizetnie. Soros úr régóta támogatja a gazdag amerikaiak magasabb adóterheit. " Ez mind szép és jó, csakhogy a Soros hatalmas vagyonát kezelő Soros Fund Management 2016-ban 5 százalékos, 2 017-ben 8 százalékos, 2018-ban 0, 9 százalékos növekedést ért el. Éppen ezért nem teljesen világos, hogy milyen veszteségekről beszélnek. A Forbes pénzügyi magazin szerint Soros György vagyona jelenleg 8, 6 milliárd dollár.
A vizsgált időszakban Warren Buffett volt a legnagyobb adakozó, vagyonából összesen 14, 7 milliárd dollárt juttatott el jótékony célokra, a nonprofit célpontok nagy részét barátai, Bill és Melinda Gates alapítványa választotta ki. A Gates házaspár rögtön a második a listán 9, 9 milliárd dollárral; a Gates–Buffett-trió a szegénység felszámolására és fejlesztő kezdeményezésekre fókuszál, mint például a gyermekbénulás felszámolása vagy a HIV/AIDS kezelése. A lista harmadik helyezettje Soros György, aki számos demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos kezdeményezést támogat, ő öt év alatt összesen 3, 1 milliárd dollárt adakozott. Az első három helyezett összesen 27, 7 milliárd dollárt jótékonykodott öt év alatt: ez több mint kétszer annyi (8630 milliárd forint), mint amennyi az 50 leggazdagabb magyar vagyona összesen (4247 milliárd forint). A top5-ben van az elnöki ambíciókat dédelgető Michael Bloomberg is, 3 milliárd dollárral (az összeget főleg szénüzemek bezárásának elősegítésére, az opioid járvány leküzdésére és az elhízás csökkentésére fordította).
Tanulságos beszélgetés látott napvilágot az interneten, amelyből kiderült, hogy a világ értékeiért és a környezetért rendszeresen aggódó bevándorláspárti milliárdos, Soros György utazásai során csupán egyszer vesz fel egy ruhát, majd eldobja azt. Így legyen az ember filantróp! A Figyelő szúrta ki azt a legnagyobb internetes videómegosztón elérhető beszélgetést, amelyben egykori tévés sikerének titkáról, üzleteiről és életviteléről kérdezik Gattyán György üzletembert. A felvétel legérdekesebb pillanata az volt, amikor a műsorvezető egy olyan történetet osztott meg a milliárdos vállalkozóval, amelyből Soros György, amerikai üzletember módfelett jó életkörülményeire lehet következtetni. A luxus témakörét körüljárva a következő történetet mesélte el a magát filantrópként feltüntető tőzsdespekluánsról: Soros György például mindig úgy utazik, hogy amelyik városban éppen van, ott leküldi – a hírek szerint – az adott személyzetet, tudják a méretét és fölhozzák a ruhát, majd ott hagyja a fogason.
000 dollárt adhatna ki naponta dözsölésre. #12 Egy meglevő világban a rendelkezésérére álló pénzzel (alapítványok álcivil szervezetek, bóvli egyetem) saját eszközeivel, meg akarja a saját ízlése, irányulása szerint változtatni az emberek szemléletmódját, végső sorban az életterüket, jövőjüket. Beleakar szólni a politikába nem csak Magyarországon, Macedóniában, Szerbiában, az Unio vezetésében, mindenkit anyagilag befolyásolva. Ez erőszak, mert az eszköz a pénze, az álcivil szervezetek az ő parancsait hajtják végre, ez erőszak. A hatás tehát nem belső fejlődés eredménye, hanem amit belül nem akarnak az állampolgárok azt erőlteti rá egy országra. Ez folyamatos erőszak, addig nem nyugszik, amíg a célját el nem éri, vagy adná Isten elfogyna a pénze. Hogy merre tartson egy ország azt a választópolgárai döntsék el, ne a beavatkozó magántöke. Neked fogalmad sincs hogyan müködik egy alapitvány! Neked fogalmad sincs hány szervezet kap ebböl a pénzböl? Talán még azt sem tudod menyi 120 ország. Légy nyugodt, hogy az alapitványt nem privát személyek osztják ki hanem egy "államilag ellenörzött Alapítvány felügyelet".
Már Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című művénél is ódákat zengtem az alkotói, vagy adaptációs szándékról, ám most azt mondom, ez lehet az a forma, amivel akár még az ifjúság klasszikusok iránti edukálását is el lehet végezni – amennyiben persze egy átlagos magyar pedagógusnak lenne rá ideje amellett, hogy a sok helyütt tökéletesen következetlen és szedett-vedett Nemzeti Alaptantervet igyekszik követni. Ez azonban most nem a panasz ideje, inkább egy már nem is annyira új kezdeményezés üdvözléséé, mely egyre több szépirodalmi klasszikust ültet át a kilencedik művészet formarendszerébe, közelebb hozva az olvasót az ezekkel kapcsolatos általános sztereotípiáinak elengedéséhez. Könyv: Közöny - A bukás (Albert Camus). Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen A magyarul a Közöny és Az idegen címen is elérhető Camus-regény eredetileg 1942-ben jelent meg, a szerző abszurd ciklusának első darabja, és pályafutásának, eszmeiségének mintegy definitív műve, melyet több mint negyven nyelvre fordítottak már le. Mestermunka, a XX. századi irodalom egyik alapköve a maga alig kétszáz oldalával, a társadalomtól és embertársaitól elidegenedő ember pedig nem csupán Camus filozófiájának alapkövévé, de egy teljes társadalom szimbólumává vált, mely a ma információs társadalmában talán aktuálisabb, mint valaha.
Az Oránban játszódó történetben a hangsúly nem a járvány elleni harc kétes sikerén van, hanem a szereplők emberi méltóságán és testvériségén. Éppen ez különbözteti meg A pestis t a Nobel-díjas Camus másik mesterművétől a Közöny től (Az idegen), s ez avatja ma is időszerű és helytálló alkotássá. Albert Camus: A pestis, (La peste), Fordító: Vargyas Zoltán, Jelenkor, 2019
Ekkor érzett életében először nagy kedvet Meursault arra, hogy megöleljen egy embert. A vizsgálati fogságban és a bíróságon azonban egyáltalán nem a puszta tények foglalkoztatják az eljáró személyeket. A vádlott érzi a vizsgálóbíró ellenszenvét: "Szerettem volna meggyőzni arról, hogy olyan vagyok, mint bárki más, teljesen olyan, mint bárki más. " De nem szól, nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek, pedig végül az okozza majd pusztulását, hogy gyökeresen másfajta embernek nézik. A tanúvallomások közben érti csak meg Meursault, hogy a vád tanúi, a közönség, mindenki gyűlöli őt. Albert Camus: Közöny - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. A gyűlölet oka, hogy a börtönben nyilvánvalóvá válik: nem hajlandó sem bűnösnek tekinteni magát, sem eljátszani a bűnbánatot. A bíró rettenetesen felháborodik, amikor közli, nem hisz Istenben: "Azt akarja – kiáltott fel –, hogy értelmetlen legyen az életem? " S kijelenti: "Még sose láttam ilyen megátalkodott lelket. " Az ügyész erre építi fel a vádat, s nemcsak az arab tudatos megölésével vádolja a férfit, hanem azzal is, hogy "erkölcsi gyilkosa tulajdon édesanyjának", sőt: "felelős azért a gyilkosságért, amely majd holnap kerül tárgyalásra" (egy apagyilkos ügye).
Töprengéseinek az élet abszurd volta állt a középpontjában. Szerinte az abszurditást tudomásul kell venni, mert ez a lét egyik alaptulajdonsága. Az abszurditással az emberi méltóságot állítja szembe értékként, amit lázadás útján lehet elérni. A háború idején még egy értéket ismer fel Camus: a szolidaritást. Míg Sartre a baloldali marxista típusú egzisztencialista irányzat képviselője volt, addig Camus az ateista áramlaté, aki egy Isten nélküli, ellenséges világban él (a Közöny főhőse sem hisz Istenben). Elsősorban moralista volt, írásaiban az ember világban való helyét, a lehető legjobb magatartást akarta megmutatni, hogy mitől ember az ember. Pontosan azért írt, mert a világot értelmetlennek és abszurdnak látta: saját szavai szerint ha úgy látta volna, hogy a világnak értelme van, nem írt volna többet. Írói stílusa hagyományos, klasszikusan egyszerű és világos. Legjelentősebb műveit a 2. Közöny. világháború elején alkotta, hiszen a háború az ő szemében maga volt a testet öltött abszurditás. Három főművét "az abszurd triptichonjának" szokás nevezni, ezek a Közöny c. kisregény, a Sziszüphosz mítosza c. tanulmánykötet és a Caligula c. dráma.
Vállalja-e ezt az abszurd létet az ember vagy sem? Megéri-e élni, mikor a halál az egyetlen realitás? Sziszüphosz mítosza (1942) című tanulmánya Az élet értelmetlen, a világ és a társadalom embertelen és kegyetlen. De az ember szeret élni! Megmaradni ebben azonban heroikus erőfeszítést igényel. Sziszüphosz sorsa jelképes. Lásd: Sziszüphosz, aki nem adja fel, felette áll a sorsának. Értelmetlen, amit tesz, de a szikla az övé, ebben van minden boldogsága. Valójában nincs megoldás. Albert camus közöny elemzés. Vagy lemondani az életről (öngyilkosság), vagy vállalva az életet szembenézni annak abszurditásával. Közöny (1942) Háttere nem a háború, hanem a háború előtti világszemlélet. Az ember függése, kiszolgáltatottsága. Helyszín: Algéria Eredeti címe: Az idegen – utal a főszereplőnek a világgal, társadalommal való szembenállására Főhőse: Meursault Nincsenek emberi kapcsolatai, élete egyhangú és üres → Közönyös élet Pl. Marie-val való viszonya, reakciója az anyja halálára, reakciója a saját halálraítélésére Senki és semmi nem érdekli igazán Nincsenek vágyai, igényei, akarata, büszkesége, érzései Léte vegetetív ösztönlét Fokozatokban tárul fel jelleme anyja-, Marie-, munka-, barátság-, szabadnap-, Párizs-világ viszonlatában.