Ha a megtermékenyített petesejt nem éri el a méh üregét és nem a méhnyálkahártyába ágyazódik be, méhen kívüli terhesség jön létre. Milyen okok állhatnak a méhen kívüli terhesség kialakulásának hátterében, milyen kockázatai vannak ennek az állapotnak, és hogyan lehet felismerni a tüneteket? Szakértőnk, Dr. Sávay Sándor, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szülész-nőgyógyásza segítségével jártuk körbe a kérdést. – Melyek a méhen kívüli terhesség okai? Méhen kívüli terhességről beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében, hanem annak falában, a petevezetők bevezető szakaszában, vagy a hasűrben valahol – leggyakrabban a kürtökben – ágyazódik be és indul fejlődésnek. A méhen kívüli terhesség életveszélyes, ugyanis a méhen belüli terhességgel azonos tünetek jelentkezése mellett a hasűri vérzés miatt nagyon súlyos állapothoz vezethet. Irodalmi adatok szerint vannak olyan tényezők, amelyek növelik az embrió méhen kívüli megtapadását, leggyakoribb ezek között a korábbi petevezető és petefészek gyulladásos állapotai, melyek olyan változásokat hoznak létre, amely növeli a kockázatot.
A terhességek átlagosan mintegy 2 százaléka méhen kívüli terhesség. A probléma kockázata egyénenként eltérő mértékű, így bizonyos nőknél nagyobb eséllyel alakul ki, mint másoknál, de összességében olyanoknál is jelentkezhet, akiknél semmilyen rizikófaktor nem áll fenn. A méhen kívüli terhességek körülbelül felénél nem ismert a pontos kiváltó ok, míg a többi esetben meg lehet határozni olyan tényezőket, amelyek nagy valószínűséggel szerepet játszottak a nemkívánatos folyamat lezajlásában. Ha például egy nőnek korábban volt már kismedencei műtétje vagy elkapott egy szexuális úton terjedő betegséget, akkor nagyobb veszélynek van kitéve. Ennek oka a szaporító szervek környezetében kialakuló gyulladásokban és hegesedésben keresendő. A hegszövet például fizikai akadályt képezhet a petevezetékből a méh felé haladó petesejt előtt. Méhen kívüli terhességre hajlamosíthat továbbá minden olyan születési rendellenesség, amely a petevezeték formáját vagy működését érinti. A méhen kívüli terhesség egyik legjellemzőbb tünete az erős alhasi fájdalom A méhen kívüli terhesség első tünete nagyon gyakran az éles, erős alhasi fájdalom.
Méhen kívüli terhesség esetén a megtermékenyített petesejt nem magát a méhbe, hanem a petevezetékbe ülteti be. Itt megtudhatja, mi okozza és mit jelent a terhesség szempontjából. Mi a méhen kívüli terhesség? A megtermékenyített petesejt általában a petevezetéken keresztül halad és fészkel a méhben. Ha ezt a folyamatot megzavarják, és a megtermékenyített petesejt a petevezetékbe kerül, akkor méhen kívüli terhességről lehet beszélni. Ennek a diagnózisnak a gyakorisága az összes terhesség körülbelül 2% -a. Az orvosok méhen kívüli terhességről (EUG) beszélnek. EUG nem tartható. Milyen tüneteket okoz a méhen kívüli terhesség? Először nem veszi észre, hogy valami nincs rendben. Az első tünetek általában a terhesség 6. és 9. hete között jelentkeznek. A következő tünetek jelezhetnek méhen kívüli terhességet: Fájdalom a hasban és a hasban: a fájdalom általában egyoldalú, és vajúdásszerű lehet. Még ha más oka is van ennek, a fájdalmat mindig orvosnak kell tisztáznia! Vérzés: A vérzés méhen kívüli terhességre is utalhat.
A panasz fellépése esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, amennyiben a terhességi teszt is pozitív eredményt hozott. A méh ugyanis képes rá, hogy az embrió növekedésével együtt folyamatosan táguljon, a petevezeték és más szervek viszont nem. Ha a megtermékenyített petesejt rossz helyen kezd növekedni, akkor komoly károsodást okozhat, ami erős fájdalomhoz, vérzéshez vezethet, sőt akár életveszélyes állapotba is sodorhatja a várandós nőt. Milyen tünetek utalhatnak endometriózisra? Részletek itt. Méhen kívüli terhesség esetén jelentkezhet enyhe vagy pecsételő vérzés, illetve szervsérülés esetén komolyabb vérzés is. A méhen kívüli terhesség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával növekszik. A fentebb említett tényezők mellett rizikófaktornak számít még a korábbi kismedencei gyulladás, a chlamydia, a gonorrhea, illetve az endometriózis is. Forrás:
Kivárni a megfelelő pillanatot, a megfelelő helyet esetleg a megfelelő párt, a terhességgel szembeni tudat alatti ellenállást tisztázni magunkban, valódi gyümölcsöt érlelni. Termékenységünknek különleges oldalait máshol, az élet szokatlan területein is kamatoztatni, szellemi termékenység, az életerőt különleges módon áramoltatni. Meg kell tanulnunk segíteni magunkon, a kívülről jövő segítség elfogadása. Kivárni a megfelelő pillanatot, önálló, szokatlan, sajátos kreatív utakat bejárni, szívünk összes szeretetét energiáját beletenni egy gyermekbe, legyen az valódi gyermek vagy a kreativitás más megnyilvánulása szellemi gyermek, gyermekáldás más szinteken.
A 2018. évi idegen nyelvi mérés eredménye: – 6. évfolyam angol, A1 szintet eredményesen teljesítette a mérésben részt vett 29 tanuló 97%-a, – 6. évfolyam német, A1 szintet eredményesen teljesítette a mérésben részt vett 19 tanuló 89%-a, – 8. évfolyam angol, A2 szintet eredményesen teljesítette a mérésben részt vett 35 tanuló 100%-a, – 8. évfolyam német, A2 szintet eredményesen teljesítette a mérésben részt vett 14 tanuló 86%-a. Az intézményi összefoglalókat itt tesszük közzé: A 2018-as eredmények még nem ismertek. Idegen nyelvi mérés 2019, hatodik évfolyam eredménye a Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskolában: A hatodik osztályosok átlagpontszámai iskolánkban: Olvasott szöveg értése: 11, 2 pont (a maximum 15-ből) Hallott szöveg értése: 14, 2 pont (a maximum 15-ből) Összpontszám: 25, 4 pont (a maximum 30-ból) Átlagosan tehát 84, 6%-os lett a hatodikosok teljesítménye. (A leggyengébb 53, 3% (2 fő), a legjobb 100% (4 fő). A pontszámok alakulása a maximálisan elérhető 30 pontból: 8. évfolyam 8. évfolyamon 26 diák írta meg a hallott és olvasott szöveg értését mérő feladatsort.
2018. május 16 ‐ án az Oktatási Hivatal előírása alapján iskolánk 6. és 8. évfolyamos tanulói angol nyelvi mérésen vettek részt. A mérés az egész országban azonos időpontban, azonos körülmények között, azonos feladatokkal zajlott. Az idegen nyelvi mérés tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg. Az idegen nyelvi mérés célja a használható nyelvtudás mérése. Ezért a mérés feladatainak középpontjában nem a nyelvi forma, hanem a nyelvi jelentés áll; a feladatok a valós nyelvhasználathoz hasonló helyzetek elé állítják a diákokat. A feladatsorokban felhasznált szövegek autentikus, autentikushoz közeli vagy autentikus forrásból adaptált szövegek. A feladatok témakörei figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, igazodnak a korosztály ismereteihez, érdeklődési köréhez. Az idegen nyelvi mérés szintmeghatározásai a Közös Európai Referenciakeret (KER) leírásain alapulnak.
tanév Angol nyelv Német nyelv 6. a 87% 64% 6. b alap 73% - 6. b emelt 92% 6. c alap 6c emelt 94% 8. a 86% 68% 8. b alap 78% 8. b emelt 8. c alap 56% 8. c emelt 75% Szerző: Webmester Módosítva: 2019-09-05 14:14:44 Ahogy a legtöbb honlap, ez a webhely is használ sütiket a weboldalain. Az idegen nyelvi mérés azt mérte, hogy az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanuló 6. és 8. évfolyamos tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. A mérés két alapkészségen (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése) keresztül mérte a nyelvtudást. Angol és német nyelvi részmérésből, és azon belül 6. évfolyamos és 8. évfolyamos mérésekből állt. 6. évfolyamon a tanulók A1-es szintű, 8. évfolyamon A2-es szintű feladatlapot töltöttek ki. Annak a tanulónak a nyelvtudása felelt meg az adott KER szerinti szintnek, aki a feladatlapon elérhet maximális pontszám 60 százalékát elérte. Az idegen nyelvi mérés feladatlapjainak javítása és az eredmények rögzítése, majd kiértékelése intézményi szinten történt.
6. évfolyamon a mérés az A1 szintnek, 8. évfolyamon a mérés A2 szintnek felel meg. Az idegen nyelvi mérés tesztfüzetei két részből állnak: olvasott szöveg és hallott szöveg értését mérő feladatokból. A diákok teljesítményének értékelése a két mért képességből együttesen történik; ahhoz, hogy a megfelelő szintet teljesítsék, a maximálisan elérhető 60%-át kell elérniük. A mérésről további információkat itt olvashatnak: Iskolánk tanulóinak eredményeit az alábbi táblázatban megtekinthető>> Az elért eredmények átlaga évfolyamonként: 6. évfolyam: 70, 06% (18 fő vett részt a mérésen) 8. évfolyam: 74, 04% (13 fő vett részt a mérésen) A legalább 60%-ot elérő tanulók száma, aránya: 6. évfolyam: 14 fő, 78% 8. évfolyam: 9 fő, 69% Pécs, 2018. június 13.
Az idegen nyelvi mérés tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg. Az idegen nyelvi mérés szintmeghatározásai a Közös Európai Referenciakeret (KER) leírásain () alapulnak. A mérésről és a mérés eredményei ITT a folytatás A 2017 évi országos kompetenciamérés eredményei Megjelent a 2017 májusában írt Országos Kompetenciamérés eredménye (mindenkori 6. évfolyamos diákok mérése). 6. évfolyamon a mérés az A1 szintnek, 8. évfolyamon a mérés A2 szintnek felel meg. Az idegen nyelvi mérés tesztfüzetei két részből állnak: olvasott szöveg és hallott szöveg értését mérő feladatokból. A diákok teljesítményének értékelése a két mért képességből együttesen történik; ahhoz, hogy a megfelelő szintet teljesítsék, a maximálisan elérhető 60%-át kell elérniük. A mérésről további információkat itt olvashatnak: Iskolánk tanulóinak eredményeit az alábbi táblázatban megtekinthető>> Az elért eredmények átlaga évfolyamonként: 6. évfolyam: 70, 06% (18 fő vett részt a mérésen) 8. évfolyam: 74, 04% (13 fő vett részt a mérésen) A legalább 60%-ot elérő tanulók száma, aránya: 6. évfolyam: 14 fő, 78% 8. évfolyam: 9 fő, 69% Pécs, 2018. június 13.