Franco Zeffirelli halhatatlan klasszikusában a zabolátlan ifjúságot a szenvedélyesség sodorja a végzete felé. Az egyik leghíresebb Shakespeare-feldolgozás most újra látható a mozikban. Zeffirelli már színpadi rendezőként rengeteget tett azért, hogy Shakespeare újra népszerű legyen Olaszországban – filmjeivel pedig az egész világ újra felfedezhette az angol szerzőt. Rómeó és júlia, Rajzfilmek, animációs filmek, mesék gyerekeknek - Gyerekfilm.hu. Adaptációi közül valószínűleg a Rómeó és Júlia a leghíresebb, megelőzve az Elizabeth Taylor és Richard Burton játszotta A makrancos hölgyet és a Mel Gibson-féle Hamletet. Mitől vált kultuszfilmmé Zeffirelli kezei közt az ezerszer feldolgozott történet? Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A hatvanas évek a forrongó ifjúság évtizede volt, így a rendező jó érzékkel döntött úgy, hogy a szerepeket (az eredeti darab kívánalmainak megfelelően) fiatal színészekre osztja. A filmet mégis túlzás lenne áttételesnek nevezni: nem kíván bekapcsolódni a társadalmi vitákba, csupán teret enged a fiataloknak, a történetnek eme ritkán kidomborított jellegzetessége pedig párhuzamot enged a jelen folyamataival vagy egyszerűen érdekessé teszi a fiatalabbak számára is.
előzmény: Leslie (#11) 2013-05-12 19:53:41 #11 Valójában a forgatáskor csak 15 volt. A bemutatás idején volt 16, emiatt nem lehetett ott a bemutatón a moziban, mert meztelen jelenet van a filmben. :)) 2013-05-12 19:48:02 #10 Szép bizony, és mindössze 17 éves volt a film forgatásakor. :-) Gondolkozom az ötösön. Furcsa, nagyon furcsa, ugyanis eddig azt hittem, Rómeó és Júlia története csupa baromság, giccs, ezért nem is igyekeztem megnézni őket. Nem is nagyon ismertem a történetet, csupán töredékét. De amikor tegnap megnéztem a DiCaprios filmet, megtetszett a történet meg úgy az egész. :D Így megnéztem ezt is, ami ugyancsak tetszett, talán stílusa miatt jobban bejött, mint az, bár bevallom őszintén, nem akarom nagyon összehasonlítani. Rómeó és júlia film festival. Valami ebben jobb, valami pedig abban. (Ebben pl. a két főszereplő, főleg Júlia sokkal ütősebb, abban pedig a finálé hatásosabb. ) Nem is akarok sokat dumálni, egyszerűen jó ez a film, jó a zenéje. Nem volt hiányérzetem, talán amit Hannibal és Limu hiányol, az a humor vagy annak valami árnyalata?
- Nannerl (2007, Budapesti Operettszínház) Szabó Magda -Kocsák Tibor: Abigél - Vitay Georgina (2008, Budapesti Operettszínház) William Shakespeare-Kerényi Miklós Gábor: Szentivánéji álom - Hermia (2008, Budapesti operettszínház) Steven Sater: Tavaszébredés - Wendla Böhm György-Korcsmáros György: Szép nyári nap - Ria, az osztály bombázója (2009, Budapesti Operettszínház) Kállai István-Kerényi Miklós Gábor: Erdei kalamajka - Bolyhocska James Rado-Gerome Ragni: Hair - Jeannie (Szegedi Szabadtéri Játékok) Mission IMPROssible? (Improvizációs játék) - Szereplő (Budapesti Operettszínház) Impro és Kontra(Improvizációs játék) - szereplő (2010, Budapesti Operettszínház) Claude-Michel Schönberg: Miss Saigon - Ellen (2011, Budapesti Operettszínház) Claude-Michel Schönberg: Miss Saigon - Kim (2011, Budapesti Operettszínház) Szörényi Levente - Bródy János: Veled Uram!
Egy teljesen átlagos kép jött ki. Olivia Hussey pózol egy középkori ruhában. Semmi extra, nem az, amire te gondolsz ezért sem értettem Lacroix-át. :P előzmény: BonnyJohnny (#20) Nem néztem meg, de sejtem mi szerepelhet a képen. Örülök, hogy sikerült megragadni a film lényegét. előzmény: ChrisAdam (#19) 2013-05-22 19:50:14 #18 Természetesen annak függvényében, hogy mekkora felbontásban van a te képernyőd és mekkorában az övé... előzmény: Lacroix (#16) 2013-05-22 17:40:49 #17 Ma újranéztem. Vagyis megnéztük irodalomóra keretében és hát meglepő dolgokat tapasztaltam. Rómeó és Júlia (1996) - Amerikai romantikus dráma - 1996 - Teljes film adatlap - awilime magazin. Az osztály felének nem tetszett a film, de ki is emeltek dolgokat és ráadásul olyanokat, amik szerintem (és a filmet dicsérő közönség) a film legjobb pontjai. Színészi játékra azt mondták, hogy pocsék, mintha nem is színészek lennének, a zenére azt mondták, hogy " ronda ". És így tovább. Bár előre vártam, hogy lesznek fanyalgók, de azért kicsit meglepett, hogy 33-ból kb. 10 embernek tetszett és 10 ember kifogásolta. A többi hallgatott.
Jó azért nem volt rémes, a kosztümök a zenék és maga a hely nagyon tetszett. A szereplők is jók voltak, főleg Douglas Booth és Ed Westwick voltak jók. Hailee Steinfeld annyira nem volt jó Júlia. Mármint külsőre még oké de mégis valahogy nem volt az igaza. Szóval nem volt vészes de nem lett kedvenc. Bea_Csakegyolvasólány 2018. február 20., 21:41 Sokkal jobb volt, mint számítottam rá. Rómeó és júlia film magyarul. Igaz, a szereposztáson kissé meglepődtem, mert nem néztem meg az elején, hogy kik játszanak a filmben, de hamar túltettem magam rajta. Maga a történet elég érdekesen volt feldolgozva a karakterek szerepét is belevéve. Furcsa volt Ed Westwicket Tybaltnak látni és Douglas Booth-t Romeonak. :D Mondjuk Hailee Júliaként nem nagyon kápráztatott el. Viszont a filmben lévő ruhák annál inkább. *-* ienski 2018. március 30., 23:36 Mivel az eredeti történet is közel áll a szívemhez, elég nehéz lett volna azt elérni, hogy ne teljes figyelemmel a televíziót bámulva üljem végig. Nem tökéletes alkotás, de szerethető. viky0222 2021. május 8., 19:42 Nem ez lesz a kedvenc feldolgozásom, ez biztos, de tulajdonképpen nem volt rossz.
Szerkezet tekintetében leginkább Vergilius Aeneis e jelentett mintát. Az elveszett alkotmány megírására döntő befolyása volt annak a pályázatnak, amelyet a Kisfaludy Társaság írt ki 1845-ben. A kiírás szerint hazai tárgyú vígeposzt kellett írni, erre a pályázatra Arany beadta a művet. Bírálói (Stettner György, Erdélyi János és Vörösmarty Mihály) a beérkezett öt pályamű közül Az elveszett alkotmány t ítélték a jutalmat, bár Vörösmarty szerint benne " A nyelv és verselés olynemű, mintha már irodalmunk vaskorában élnénk. " Erre céloz az eposz elején a később beszúrt sor: " Víg eposzát Pesten soha meg nem huszonötölték. " Különben maga Arany sem értékelte sokra ezt az alkotását. Az elveszett alkotmány először 1849-ben jelent meg (mivel a cenzúra korábban megtiltotta a kiadást) a Kisfaludy Társaság Évlapjai 7. kötetében Pesten 1849-ben. Másodszor az Arany János összes költeményei V. kötetében jelent meg Pesten 1867-ben. Azóta többször is kiadták. Elemzése ITT olvasható.
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi nagy költői becsvágy szülte, hanem inkább egy spontán rögtönzésről van szó. A költő eredetileg nem is műalkotásként, hanem csak "magán-időtöltésül" írta, és nem szánta a közönség elé. Önéletrajzi levelében így vall erről: " 1845 nyarán a megyei élet kicsapongásai, melyek szemem előtt folytak, némi szatirikus hangulatot gerjesztének bennem, és megkezdém, minden előzetes terv nélkül, írni Az elveszett alkotmány t. A darab eredetileg nem volt a nagy közönség elibe szánva, csak magán időtöltésül kezdék abba, hogy kiöntsem bosszúságomat, mire más térem nemigen vala, nem tartozván a kiváltságos osztályhoz. "
Tehát csak ki akarta írni magából azt, ami felgyülemlett benne. Ám amikor értesült arról, hogy a Kisfaludy Társaság kiírt egy pályázatot, amelynek kereteibe épp beleillik Az elveszett alkotmány, beküldte a művet. A pályázati határidő miatt sietve kellett befejeznie, a simítások hiánya érződik az anyag rendezetlenségén. A pályázat jeligés volt, Arany ismeretlenként jelentkezhetett, kockázat nélkül (utóbb maga fogalmazta meg, hogy ismeretlen nevén nincs mit féltenie): Fogadtatás: megnyerte a pályadíjat, de az elismerő vélemények, a méltatások között volt egy elmarasztaló bírálat is, Vörösmarty Mihályé: "Nyelv, verselés olyan, mintha irodalmunk vaskorát élnők. " Vagyis Vörösmarty művészi kezdetlegességet látott Arany nyelvi érdességében. Aranyt csak ez az egy vélemény izgatta. Vörösmarty kritikája nem véletlen: Arany pont a Vörösmartyék fénylő, magas stílusát, nem mindenki számára érthető, mesterkéltnek érzett nyelvezetét és gondosan kimunkált hexametereit gúnyolta ki. A versbeli zökkenők is valószínűleg Arany szatirikus céljait szolgálták.
Szatirikus eposz [2] 1845. Oh, thou world! Thou art indeed a melancholy jest. Byron Werner, Act II. sc. 1. Tartalma [ szerkesztés] Első ének Második ének Harmadik ének Negyedik ének Ötödik ének Hatodik ének Hetedik ének Megjegyzés ↑ Arany János így – névelő nélkül – ír művéről (lásd: lejjebb), és fia, Arany László is e címmel említi az általa szerkesztett kiadás bevezetőjében.. ↑ Az irodalmi pályafutásának kezdetét jelentő költemény születésének körülményeiről maga Arany így írt 1855. június 7 -én Gyulai Pálhoz címzett önéletrajzi témájú levelében (részletesen lásd: Önéletrajz): "…1845. nyarán a megyei élet kicsapongásai, melyek szemem előtt folytak, némi szatirikus hangulatot gerjesztenek bennem, és megkezdém, minden előleges terv nélkül, írni az E LVESZETT ALKOTMÁNYT. A darab, eredetileg, nem volt a nagy közönség elibe szánva, csak magán időtöltésül kezdék abba, hogy kiöntsem. bosszúságomat, mire más terem nem igen vala, nem tartozván a kiváltságos osztályhoz. (NB. Nagyapám nemes volt, s apám, a kutyabőrnek birtokában nem vala képes visszaszerezni e kiváltságot, minthogy erdélyi fejedelemtől, I. Rákóczi Györgytől, nyerte volt azt a család. )
Folytak a készületek. Mert két párt volt a megyében, Egyik az ős magyarok nemadózó pártja: tapasztalt Ősz öregek, nagybirtokosok, grófok, hadi tisztek, Consiliariusok (mindhárom fajja ezeknek), Táblabirók és szolgabirók, közbirtokosocskák, Végre a romlatlan, címerleveles rokonoknak Szép szót megfogadó, jogokat védő sokasága. Másik a hígvelejű szóhősök zajtele pártja: Kik miután magokat vagyonoktól megszabadíták Most szabadelvűknek szeretik hánytatva nevezni. Máskép pörkerülő prókátorok, elszabadított Gazdai tisztek, bűnkereset-sujtotta uracskák, Pusztult földesurak, kitagadt fiak, írnok öcséim, A maradandó párt tens Nemdy urat kiabálta; A szaladandó párt valamely nagyszáju Parázsit. Folyik a harc csellel, erőszakkal, szóval és bottal is. Végül, a két tábor összecsapásának csúcspontján a terembe: Két tündéri alak berepűl s helyt fog az oltár / Gazdag emelvényén: daliás ifjú, csodaszép hölgy. A két allegorikus alak, az ERÉLY és a LELKESEDÉS megjelenése és rövid szózata egyszerre véget vet a harcnak és lecsillapodnak a kedélyek.
Ez utóbbit a személyi alapú autonómia egyik kézzelfogható megvalósulásaként is értelmezhetnénk. Normális helyzetben. Mivel azonban Szlovákiában minden szóösszetétel, amelyben az autonómia szó is szerepelhetne, eleve halálra van ítélve, így feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy a tervezet vélhetően a kormányhivatal vezetőjének a fiókjában hever. Miközben az "autonómia" kifejezés a szerkesztőségünk által megszerzett szövegben nem is szerepel. Csak szerepelhetne, s ez úgy tűnik, már elég az elfektetéshez. Korčok közbeszólt, illetve közben beszólt A problémák sora akkor kezdődhetett, amikor tavaly decemberben (ki más, na, vajon kicsoda? ), a magyar kérdésekben a kormány őrszemének szerepét felvállaló Ivan Korčok külügyminiszter levelet írt a Bukovszky vezette kormánybiztosi hivatalnak, illetve másolatban a kormányfőnek is, amelyben keményen bírálta a készülő törvényt. Információink szerint a külügyminisztérium azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet előkészítése nem megfelelő, sőt, hogy Szlovákiának nincs is szüksége ilyen törvényre, amely ráadásul behozza a képbe a kollektív jogokat és nincs összhangban az európai uniós normákkal.