A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. Érettségi: a romák helyzete, világháború, hidegháború és 1956 is - szabolcsihir.hu. További egyharmadukban csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes - olvasható az összegzésben. A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.
Az igazán komoly minőségi ugrást viszont az érettségi megszerzése jelenti. A fiataloknak, vagyis a 16-20 éves korosztálynak csak 20%-a jár iskolába, és mindössze 7, 5%-a hivatalosan foglalkoztatott. 60%-uk alkalmi munkából él. Index - Belföld - Javul a romák helyzete Magyarországon, de még mindig kevés köztük a diplomás. A hátrányos megkülönböztetés mérséklése A hátrányos helyzet megszüntetését, mérséklését igyekszik támogatni az Európai Uniós elvek mentén létrejött, hazánkban is hatályos Esélyegyenlőségi törvény, azaz a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Lényege az egyenlő bánásmód követelménye, s mind természetes személyekre, mind csoportokra, jogi személyekre, szervezetekre vonatkozik. Illetve egy kezdeményezés, miszerint az európai uniós irányelvek értelmében a 2005-2015 közötti időszak a Roma Integráció Évtizede. Ehhez Magyarország 2007-ben csatlakozott.
Az idősebb roma generációk alulreprezentáltsága szoros kapcsolatban áll a kedvezőtlen egészségi állapottal, aminek egyik következménye a munkaerőpiacról történő idő előtti kiválás. A roma családok az átlagosnál több gyermeket nevelnek, ami részben magyarázza a roma nőknek a férfiakéhoz képest is alacsony munkaerő-piaci jelenlétét. Miközben a 15–64 éves romák közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be 2015-ben, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett, a nem roma népesség esetében ez az arány 1, 0 illetve 19 százalék volt. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek népességen belüli arányában a legkisebb a különbség (a romák 15 százalékának, a nem romák 25 százalékának volt ez a végzettsége 2015-ben), viszont ez az a legmagasabb végzettség, amit a roma népesség még viszonylag nagyobb százaléka elér. 2015-ben a magukat romának vallóknak a sikeres érettségihez közel 7-szer, a diploma megszerzéséhez pedig 16-szor kevesebb esélyük volt, mint azoknak, akik nem romának születtek.
Hátrányos helyzetű romákról készült átfogó kutatás Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken idén tavasszal. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken élő roma családok identitását, szociális és munkaerőpiaci helyzetét. Romaság – határok nélkül II. projekt kutatási eredményeit Szegeden szakmai konferencián mutatták be június 23-án. A kérdőíves kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek tekinti magát. A magyar anyanyelvűség mellett összetett nemzeti identitásokat találtak a kutatók. A magyarországi megkérdezettek több mint fele, Erdélyben 44 százaléka, míg a Felvidéken 31 százaléka mondja elsősorban magyarnak magát. A magyar önazonosság mellett erős roma öntudat jellemzi a válaszadókat. Az anyaországi megkérdezettek 42 százaléka elsősorban romának vallja magát. A külhoni régiókban a helyzet még összetettebb. Kifejezetten romának az erdélyi megkérdezettek 15 százaléka, magyar cigánynak 30 százaléka, míg román cigánynak két százaléka sorolja magát.
"Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngésző segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elő a találkozóimat, foglalom le a repülőjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat. Hogyan változtatja meg agyunkat az internet live. De még amikor éppen nem dolgozom, akkori is sokszor fürkészem a web adatrengetegét: e-maileket olvasok és írok, átfutom a főcímeket és a blogbejegyzéseket, követem, ahogy mások frissítik állapotukat a Facebookon, videókat nézek, zenét töltök le, vagy egész egyszerűen csak sodródom linkről linkre. " Google-memória
Visszamegyünk, és azt látjuk: ismerősünk ajánl nekünk egy érdekes videót. Észre sem vesszük, és már rá is kattintottunk az indítógombra. Aztán kicsit odébb toljuk az időcsúszkát, mert a felvétel korántsem annyira izgalmas, mint vártuk. Közben szemünk a jobb sarokra téved, ahol a kapcsolódó ajánlatok között másik videóra leszünk figyelmesek – még az előzőnél is vonzóbbra. Elindítjuk, de a fejléc ekkor újra megmozdul. A Twitter jelez nekünk: egyik követőnk épp beszólt nekünk előző esti bejegyzésünkre. Valami frappáns válasz kéne, de minél gyorsabban, ám a Facebook újra megzavar minket. Hetek Közéleti Hetilap - Hogyan formálja át az internet az agyunkat?. Átkattintunk, ám csupán egy ismerősünk köszönt ránk, néhány perccel az előtti aktivitásainkat látva. Visszaköszönünk, és mire udvariasan lerázzuk, olvasatlan leveleink száma újra két számjegyűvé nő. Nem felejtettünk el valamit? Ja, igen, a twitteres riposzt! Meg a sürgős levél. Közben megint jön valami. És a telefonunk is folyamatosan zizeg a gép mellett. De volt még valami. Valami fontos. Ja igen, a munka… Baj-e a krónikus szétszórtság?