Az infralámpa mélyre hatoló infravörös melege ellazítja az izmokat és serkenti a vérkeringést... 10 999 Ft-tól 2 ajánlat Gyártó: Beurer Modell: IL50 (619. 00) Leírás: Meghűlések és izommerevségek kezelésére nagy besugárzási felületű.
Gyártó: Beurer Modell: IL11 Tulajdonságok: Infralámpa Modern formatervezés 5 dőlési szög Teljesítmény: 100 W Egyszerű égő Állítható lámpafej: 5 pozíció... 6 990 Ft-tól 27 ajánlat A BIOPTRON lámpa egy igen hatékony és sokoldalú, a gyógyításban, regenerálásban nemzetközileg elismert és elfogadott fényterápiás eszköz. A kezdeti kialakítása egy dán Nobeldíjas nevéhez... 440 899 Ft-tól 3 ajánlat Az Árukereső is megrendelhető Gyártó: Vivamax Modell: Vivalight (GYVPL) Leírás: A Vivalight gyógylámpa tanúsított CE jellel rendelkező orvostechnikai eszköz. A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót,... 49 990 Ft-tól 21 ajánlat Infralámpa 150 W Az infravörös sugárzás - "A" tartománya 780-1400 nm között - melegségérzetet kelt az emberi testben.
Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel. Amennyiben Ön szolárium üzemeltető, kattintson az alábbi LINKRE! A megjelenő kérdőív kitöltésével személyre szabott kereskedői (nagyker) árakat biztosítunk az Ön részére, hozzájárulva ezzel vállalkozása sikeres működéséhez. A fenti termék részleteiről, a készlet nagyságáról kérjük érdeklődjön elérhetőségeinken. Tájékoztató jellegű információ, a tévedés és árváltoztatás jogát fenntartjuk. Legyen Ön az első, aki véleményt ír! Szolárium védőszemüveg vásárlás könyvelése. Szolárium szemüveg gyártónk újdonsága nagykereskedésünkben... Lézerrel végzett kezelések alkalmával használható teljes védelmet biztosító szemüveg.... Ez egy teljesen új, egyedi termék Európában. Kiváló minőségű, C E tanúsítvánnyal rendelkező, biokompatibilis termék. Lézerfényes környezetben a lehető legmagasabb védelmet biztosítja. Többszöri használatra alkalmas páratlan ár-érték arányú lézeres védő szemüveg mely az UV szemvédők mintáját követi. Lézeres kezelésekhez, pl. szőrtelenítésnél kötelező a használata.
Szent Jakab apostol Jézus halála után az Ibériai-félszigeten terjesztette az igét. Onnan Palesztinába hazatérve Heródes Agrippa lefejeztette, de földi maradványait tanítványai kedvenc prédikálóhelyére, a mai Északkelet-Spanyolországba vitték. Feledésbe is merült mindez, amíg Nagy Károlynak a 800-as évek elején álmában meg nem jelent az apostol, arra kérve, hogy kövesse a csillagok útját, ami elvezeti sírjához. A maradványok helyén alapították Santiago de Compostela városát, az El Camino "célállomását". Spanyolország el camino. A 9. században, amikor letakarítják a hamvakról a 8 évszázadnyi földet és a történetről a port, már javában zajlik az Ibériai-félszigeten a reconquista nevű több száz éves küzdelem a délről észak felé hódító, muszlim vallású arabok és a saját területüket és vallásukat védő lakosság között. Az iszlám hódítás 711 óta egyre nagyobb területeket érintett, a katolikus lakosság félelme és elkeseredettsége egyre nőtt, a "visszahódítás" (spanyolul ezt jelenti a reconquista) fizikai, földrajzi, vallási és lelki síkon is zajlott.
Néha egyedül túrázni sokkal inkább tekinthető zarándoklatnak, mint egy ilyen formán meghirdetett buszos kirándulás. Két keréken az El Caminon Brüsszelből indultam hatfős kerékpáros csapatommal, hogy egy hónap múlva, 3300 kilométer megtétele után a szárazföldi Európa legnyugatibb pontjáról, a Lisszabon melletti Roca-fokról csodáljam Atlanti-óceán vizében eltűnő napkorongot. Spanyolország el casino en ligne. A Pireneusok hegyláncain átkelve öt nap állt rendelkezésünkre, hogy a Szent Jakab út 800 kilométeréből ötszázon végigsuhanjunk. S – bár a zarándokok fejébe nem láthattunk be – megpróbáltuk mindazt átérezni, amit ők ezen a hosszú út során átéltek. Társas magány Úgy gondolom, hogy egy zarándokútnak csak akkor van értelme, ha az ember egyedül járja végig. S – bár az első városban, Pamplonában hatalmas tömeg fogadott, rengeteg fehér fésűkagylót viselő fiatal csoporttal – az úton már többnyire egymagukban vándorló emberekkel találkoztunk. Ki gyorsabban, ki lassabban, némelyek zenét hallgatva, mások inkább énekelve, dudorászva haladtak a távoli ismeretlen felé, s minket is vándorként üdvözöltek "Buen Camino" köszöntéssel.
– Vajon szentségtörés egy zarándokútra bringával ráhajtani? – tettem fel magamnak a kérdést még jóval azelőtt, mielőtt megérkeztem volna Spanyolország búzamezőktől sárgálló jellegzetesen dombos vidékére, Navarrába. Korábban nagyon sokat olvastam az Útról, melyet már oly sokan és sokféle indíttatásból végigjártak, s ha bátorságom és elszántságom meg is lett volna hozzá, időm annál kevesebb. Ráadásul mindig nagyobb szerepet játszott életemben a bringatúrázás, gyalogolni csupán egy havas hegycsúcs irányába szeretek. De lehet, hogy ezek csupán kifogások? Lehet, hogy még lélekben nem vagyok elég érett ahhoz, hogy végigcsináljam? Gyaloglás, túrázás, zarándoklat – gyakran összemossák ezeket a fogalmakat. Útinapló: biciklivel az El Caminón. Miben több a zarándoklat egy sima gyalogtúránál? Szerintem legfőképp abban, hogy a zarándok útja során nemcsak a körülötte elterülő tájat, a városokat, hanem önmagát is felfedezi. Megismeri fizikai határait, megtapasztalja a magányt, a teljes kiüresedést. Elindul egy általa kijelölt úton, hogy aztán teljesen más emberként térjen haza onnan.
Ők nem tehettek róla, de engem határozottan zavart, hogy az út elképesztően népszerű. Szinte nincs olyan szakasz, ahol az ember igazán magában tud lenni, előttünk-mögöttünk emberek tömege haladt a jól kitaposott, fésűkagyló motívumokkal és sárga nyilakkal sűrűn jelzett útvonalon. Az emberek száma és az útvonal nagyon alapos kitáblázottsága esélyt sem ad arra, hogy valaki letérjen róla, bár néha határozottan jól esett egy párhuzamos és kicsit nyugodtabb utat keresni magunknak. A népszerű úton nyár közepén nagy a forgalom Az útvonal Pamplona és Burgos közé eső szakasza még viszonylag sűrűn lakott, minden 10-15 kilométeren van egy falu, vagy egy pompás város, ahol meg lehet pihenni. Aztán ahogy felkaptat a Mezeta lapos fennsíkjára, a táj egyre jobban elsárgul, a látóhatár kitárul, a zarándokok egy más dimenzióba lépnek. Itt kezdődik az igazi lelki vándorlás és fizikai erőpróba. Azok a vándorok, akik idáig eljutottak, már tényleg komolyan gondolják az egészet. Spanyolország el camino 1. Megtalálják az összhangot a hosszú, monoton kilométerekkel, a perzselő Nap sugaraival és saját gondolataikkal.
Azt mondják az út első harmada a testté, amíg megszokja a folyamatos terhelést. Ez velünk is így volt egészen Burgosig – számunkra ott jött el a fordulat, ott kellett újragondolnunk utunk hátralévő részét. Burgos után már könnyebben ment minden, igaz ekkorra már kiértünk a Spanyol fennsíkra, a Mesetára, ahol az amerikai 66-os úthoz hasonló élményben volt részünk több tíz kilométeren át: nyíl egyenes út, ameddig a szem ellát a végén emelkedővel. Az emelkedőre felérve ugyanez a látvány fogadott és így tovább. El Camino: Szent Jakab-út a Baszkföldön - Hetedhétország . A Mesetán haladva egy olyan kisvárosba értünk, amely 9-10. századi barlangrendszer fölé épült, és az ott álló épületek közül néhányból a megmaradt romok még látogathatók voltak. Maga az út nem csak természeti és építészeti szépséget tartogatott, de annak ellenére, hogy bennünket a kerékpározás öröme vezérelt a lelki oldalát is lehetőségünk volt többször, több oldalról átélni. Megéltünk olyan véletleneket, amelyeket álmomban sem tudtam volna elképzelni. Átéltük, hogy olyan helyről kaptunk segítséget, ahonnan egyáltalán nem számítottunk rá, és ez mind-mind gazdagabbá tett bennünket.
Még az első spanyol megállónknál hívta fel a figyelmünket egy idős pár, hogy ha segítségre szorulunk Szent Jakab megsegít. És valóban így is tett. Leónt elérve nem csak annak fantasztikusan szép katedrálisa és belvárosa volt nagy élmény. Még csak az a tény sem, hogy ez a város már az út felén túl volt. Számomra e város azért volt különleges, mert itt volt lehetőségem édesanyámmal spontán találkozni, aki gyalogosan járta az El Caminót (akkor már jó néhány hete), és pont aznap délután ért a városba, amikor mi. Két nappal később mi már túl voltunk a síkságon, és újra a hegyek közé vitt az út, ahol meglepetten tapasztaltuk technikánk és kondíciónk fejlődését az elmúlt napokban. Az előttünk álló első hegyet (Foncebadón, 1504 m) minden különösebb megerőltetés nélkül hódítottuk meg, de ezt az élményt a következő napon ránk váró hegy nem adta meg. Bármilyen mesebeli és csodás volt a táj, az emelkedőt hosszas küzdelmek után tudtuk magunk mögött, ez azonban kellett ahhoz, hogy Galícia gyönyörűségét megláthassuk, és a fárasztó etap után a hegygerincen napsütésben elégedetten bicajozzunk kilométereken át.