Kiemelt kép: Déli pályaudvar – Forrás: MTI/Jászai Csaba
Fejpályaudvari zsákutcák, kapacitáshiányos szakaszok Mennyi és milyen vonat közlekedik majd ebben az alagútban? A kétvágányú vonalon irányonként 24 vonat közlekedhet, ez jelenti tehát a mennyiségi ugrást. Ugyanakkor a 2-3 percenként járó szerelvények egy új, belvárosi, metrószerű gyorsvasúti vonalként funkcionálnak, Kelenföldön az M4, Belbudán az M2, a Nyugatinál pedig az M3 és M5 metró kkal létesítve kapcsolatot. Vasúti pályaudvarok Budapesten (BudapestInfo.EU). A vonatok az alagút mindkét végén az elővárosokba folytatják útjukat, így rengeteg új kapcsolatot hoznak létre az egész várostérségben. Kelenföldön három vonal csatlakozik az alagúthoz, a Nyugatinál lényegesen több, így a budai oldalon a tatabányai, székesfehérvári, pusztaszabolcsi vonalakra főszabályként óránként négy-négy vonat kijárásával (és bejárásával) számolhatunk, a pesti oldalon félóránként jut vonat az egyes vonalakra. Ugyanez az aszimmetria az oka, hogy a Nyugati részben fejpályaudvarként üzemel tovább, vagyis az átmenő vágányokon felül maradnak ott végződő sínpárok is.
A Magyar Közlönyben megjelent határozatban szereplő első projekt a Budapest-Varsó/Bécs nagysebességű vasút magyar szakaszának a környezetvédelmi előkészítését tartalmazza, és összhangban van az osztrák repülőtéri vasúti fejlesztéssel. A teljes költsége bruttó 2 milliárd 921 millió forint. A másik projekt a Budapest-Kelenföld és Budapest-Nyugati vasútállomások összeköttetése új, részben alagúti törzsvonali szakasszal. Budapest kelenföld pályaudvar metropolitana di budapest. A vonalszakasz része a Budapest-Kelenföld állomás szükséges átalakítása és kibővítése, továbbá a Kelenföld állomás és a Villányi út térsége közötti felszíni vonalszakasz korszerűsítése. A tervek szerint a Villányi út térsége és a Nyugati pályaudvar között új, mélyvezetésű alagúti szakasz épül, amelyen lesz egy mélyállomás Budapest belvárosában. A Nyugati pályaudvaron az átmenő vonatok számára alagúti állomás épül, a felszíni fejállomás átalakításával és korszerűsítésével összehangoltan. A projektben érintett szakasz a Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasútvonalak budapesti átkelési szakaszát képezi.
Ötvenedik állomás: Pécs – Szent II. János Pál Plébánia – "Békesség nektek, ne féljetek" (vö. Lk 24, 36) Lelki sétánk következő állomása a pécsi Szent II. János Pál Római Katolikus Plébánia, amelyhez a pécsi kertváros (a Maléter Pál úttól délre fekvő) meghatározott része mellett Gyód, Keszü, Kökény, Pécs-Málom, Pécs-Nagyárpád, Pécs-Postavölgy települések tartoznak. A térség lelkipásztora Kövesi Ferenc kerületi esperes, plébános, aki a plébánia kialakulását és hitételét mutatja be, miközben hálásan utal arra, hogy az egyházközség szolgálatában nagy segítséget jelent Mecséri István nyugdíjas atya munkája. Már régebben felmerült egy új plébánia létesítése Pécs-Kertvárosban. Ha visszaemlékszem, még fiatalabb koromban jelent meg az az írás a Dunántúli Naplóban, amely tartalmazta, hogy Katolikus Központot terveznek létrehozni templommal, iskolával együtt Rózsadombon. Az 1960-70-es évektől kezdődően a Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia az ország legnagyobb plébániája lett a 60 000 fős népességszámmal, a város terjeszkedésével már sokak számára távolabb esett, illetve így nehezebb volt az itt élőket elérni.
Ezeket mindannyiunknak személyesen kell megválaszolnunk, és oly bátran cselekednünk, miként Erzsébet is tette. Sebastian atya homiliáját itt nézheti meg: Az atya is említette, hogy Indiában is ismerik és szeretik Szent Erzsébetet. Nekünk, magyar világi ferenceseknek különösen fontos Szent Erzsébet személye. Kiemelkedő életszentsége a ferences lelkiség segítségével bontakozott ki igazán, és nyerte el az egész katolikus világ osztatlan elismerését. Ferenc pápa a napokban nagykáptalanjuk alkalmából a Vatikánban fogadta a ferences világi rendi testvéreket. Számomra összecseng Sebastian atya és Ferenc pápa üzenete: "Hirdessék a jó hírt a szegényeknek, akik Krisztus teste. Legyen ebben fényes példa előttük Árpád-házi Szent Erzsébet, a rend védőszentje. " Ez az igazi boldogságunk, még ha személyesen kereszthordozásként éljük meg időnként. Ezen a szentmisén csodálatos zenei élményben lehetett része annak, aki személyesen volt jelen.
A szolgáló szeretet példája azonban egészen mást vár tlünk. Szent Erzsébet észrevette a szenved embert a maga fájdalmával, arcával, élettörténetével. Jézus tanítását életprogramjának részévé tette: "Éhes voltam, és adtatok ennem, szomjas voltam, és adtatok innom, idegen voltam, és befogadtatok" (Mt 25, 35), s így közösséget vállalt azokkal, akiktl kortársai mint valami fertz betegtl fordultak el. A szeretet nemcsak cselekv, tevékeny, hanem bátor is. Szent Erzsébet vállalta, hogy kritika tárgya legyen, hiszen viselkedése aligha felelt meg a korabeli udvari etikettnek. Még esküvje sem volt pazarló, mert a lakoma ételeinek egy részét a szegények kapták. A radikális szeretet nem tudja elviselni a kompromisszumokat. Egyszer, amikor Nagyboldogasszony ünnepén belépett a templomba, levette koronáját, a kereszt elé tette, és arcát eltakarva a földre borult. Amikor anyósa szemrehányást tett neki ezért a gesztusért, így válaszolt: "Hogyan viselhetném én, nyomorult teremtmény, továbbra is a földi méltóság koronáját, amikor látom királyomat, Jézus Krisztust tövissel megkoronázva? "
A templombelsőt Hils müncheni festő díszítette új falfestményekkel. Az újjáépített templomot 1856. november 22-én szentelték fel. Az épületegyüttes 1944-45-ben súlyosan megrongálódott, egy bomba áttörte a templom mennyezetét is, és a szentély előtt robbant fel. Elpusztultak többek között a 18. századi oltárképek, a neobarokk szószék, az üvegablakok és a falfestés nagy része. A templom belsejét a háború után helyreállították, az oltárépítményekbe új képeket helyeztek. Külsejét 1968-69-ben renoválták. A plébániát jelenleg ismét a kapucinus rend látja el. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 157. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. Fotó: Thaler Tamás