Vörösmarty felhasználta a történet eseményeit, a népmesei motívumokat és a szereplők nagy részét. Ugyanakkor az ő drámája filozofikusabb tartalmú. A széphistória általában szerelemről, vágyakozásról, búcsúzásról, elválásról, nagy egymásra találásról szóló, pásztori körülmények között, idilli környezetben játszódó, mesés elemeket is tartalmazó mű. Shakespeare: Szentivánéji álom (színmű) – dramaturgiai és motivikus hasonlóságok, ez is kétszintes drámavilágú: földi és égi szerelem, költészet és őrület, fantasztikum és realitás egybejátszatása jellemzi. népmesék vándormotívumai (népmesei motívumok pl. tündérfa, tündérlány hajának levágása, perlekedő manók, a szerelmesek egymásra találását akadályozó vénasszony, a szerelmesek boldog újra találkozása) Goethe: Faust II. Vörösmarty: Csongor és Tünde - tartalom - I. felvonás - Labirintus. rész, Byron: Káin, Madách: Az ember tragédiája – ez a három romantikus világdráma és emberiségköltemény hasonló kérdésekre keresi a választ (élet értelme, boldogság elérhetősége stb. ). Mindhárom és a Csongor és Tünde is a mítoszok szellemiségével rokonítható módon ad világmagyarázatot.
Tamás hajnalok hajnalán kelt, nemcsak megtervezte a díszleteket, hanem kétkezi munkásként - ha kellett ácsként, ha kellett festőként - együtt dolgozott a díszletépítőkkel. " Kitüntetései [ szerkesztés] Balázs Béla-díj (1974 és 1981) Érdemes művész (1985) Kiváló művész (1997) Főbb színházi tervezései [ szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 178. Öt alkalommal a darab jelmeztervezője is volt.
az örökség nem csekély: láthatatlanná tevő palást és az ostor csapására akárhova elvivő bocskor. Csongor felvállalja a bíró szerepét, s úgy dönt, legyen azé mindhárom tárgy, aki a leggyorsabban ér le a szemközti dombokról. Amíg azonban a manók versenyt futnak, őmaga ellopja kincseiket, s eltűnik. Balga egyedül marad az időközben feltűnő ördögfiakkal. Azok dühükben megfenyegetik, mire ő megígéri, hogy gazdája után vezeti őket, ha ráülhet szekerére, s ló híján majd a manók húzzák azt. Harmadik felvonás Az ördögfiak megérkeznek Balgával a Hajnal birodalmába. Amíg megpihennek, a hű szolga megfordítja a szekeret, s egy követ helyez annak tetejébe megtévesztendő a manókat. Mikor azok tovább-ballagnak, előlép rejtekéből, s találkozik gazdájával. Nem sokkal ezután közeleg Tünde és Ilma. Csongor és tünde tartalom ki. A férfiak szólongatják őket, megpróbálják elállni az utat, de minden hiába, a lányok nem válaszolnak. Szegény Csongor mindezt csalódottan veszi tudomásul, ő még nem tudja, hogy a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben válthatnak szót, s erre is mindössze egy órájuk van.
-i lekérdezés ↑ Az első színházi díszletterve. A bemutató helye és időpontja: kaposvári Csiky Gergely Színház - 1967. február 3. ↑ Az első budapesti színházi díszletterve. A bemutató helye és időpontja: Ódry Színpad - 1967. február 10. ↑ Az életében megvalósult utolsó díszletterve. A bemutató helye és időpontja: Pesti Magyar Színház - 2001. április 7. ↑ Korognai Károly öt alkalommal rendezte meg a darabot, Vayer Tamás díszletében. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés) – Oldal 2 a 9-ből – Jegyzetek. Négy alkalommal a művész halála után. ↑ Eősze Gábor rendőrőrnagy szerepét alakította. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Elhunyt Vayer Tamás díszlettervező A művész méltatása. Dobai Péter... Élet és Irodalom, 2001. július 29: Vayer Tamás halálára Források [ szerkesztés] Magyar színházművészeti lexikon Petőfi Irodalmi Múzeum Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Nemzetközi katalógusok VIAF: 121482456 OSZK: 000000020823 NEKTÁR: 195742 PIM: PIM73885 ISNI: 0000 0000 7943 7096
Viszont még ha akarna, se tudna Kurrah így cselekedni már, s Tünde kénytelen dolgavégezetlenül távozni Ilmával. Balga közben kiszabadult, s gazdája keresésére indul, mégis a Mirígy által Csongornak szánt Ledérrel találkozik. A lánynak természetesen nem nyeri meg tetszését a szolga, kikosarazza, és távozik. Csongor érkezik, és már épp' számonkérné Balgától tetteit, mikor rájön a cselszövésre. Mirígy nem csügged, folytatja gonosz működését. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát is egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy jós lakik. Ő azonban elűzi helyéből a bölcset, s helyette veszedelmet jövendöl mindannyiuknak. Ötödik felvonás Tündéék az Éj birodalmába utaznak. A tündérleány kéri a nagyhatalmú úrnőt, hogy vegye el örökéletét, mert ő inkább vállalja a földi létet, ha csak így lehet Csongoré. Eközben a szeretett férfi újból az útkereszteződéshez ér, s ott újból találkozik a három vándorral. A Kalmárt szegényen, a Fejedelmet legyőzötten, a Tudóst pedig zavarodottan látja viszont.
Idén csak a magyar áldozatok családtagjai voltak ott a Hableány tragédiájának megemlékezésén, amit a nyilvánosság teljes kizárásával szerveztek. A pontosan három évvel ezelőtti hajószerencsétlenségben 28-an vesztették életüket, köztük a 26 dél-koreai utas és a hajó kétfős magyar személyzete. Hét túlélője van a tragédiának. Az ügyben két eljárás is indult: a Hableányt elsüllyesztő Viking szállodahajó kapitányát halálos tömegszerencsétlenség okozásával vádolják, az áldozatok családtagjai pedig sérelemdíjért perelnek. Ezúttal a nyilvánosság teljes kizárásával, kizárólag a gyászoló magyar családtagokkal a fedélzetén indult el a Hableányt üzemeltető cég egyik sétahajója. Utasait arra a helyszínre vitte, ahol a pontosan három évvel ezelőtti tragédia történt. Három éve hűvös, esős idő fogadta a Hableány fedélzetére érkező utasokat. Kis Hableány Hajó. Este 9 órakor a Viking szállodahajó utolérte, majd a vízbe fordította a sétahajót, a rajta lévő 35 emberrel együtt. A kis városnéző hajó másodpercek alatt elsüllyedt a Margit hídnál.
Kisméretű vastestű gőzbárka. az 1867. évi párizsi világkiállításon nagy feltűnést keltett, a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett meg, ahol elsőként Verne Gyula üdvözölte. A gőzösön III. Napóleon császár és Eugénia császárné is tett egy hajóutat. A hajót a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, ő pedig a kontinens első áthajózásáért a Becsületrendet kapta meg. 1867-Turna von Félix (Nadar) francia író tulajdonában. Kis hableány hajó. A kis hajó az 1870/71. évi porosz-francia háborúban a Marne folyón hadiszolgálatot teljesített. 1871-ben porosz hadizsákmányként a Rajnára vitték. 1874-ben kazánrobbanás következtében elpusztult. Másik verzió szerint porosz ágyúgolyó süllyesztette a Marne folyóm. 2000-ben a Gróf Széchhenyi Ödön Yachtegylet elkezdi építeni a HABLEÁNY másolatát A hajó ismertetése (a oldalról): Gróf Széchenyi Ödön által 1867-ben épített gőzhajó replikája, a Balaton egyetlen lapátkerekes személyszállító hajója. A hajó újra építésével emléket kívánunk állítani, "a legnagyobb magyar" Gróf Széchenyi István fiának, aki a történelem során elsőként hajózott Budapestről Párizsig az általa építtet "Hableány" gőzőssel.
A hatalmas hajó mégsem érzékelte a közvetlenül előtte haladó kis turistahajót, és a Margit híd pillérei közé érve elsodorta azt. Lombos László próbálta menteni, ami menthető, de a hatalmas monstrum hét másodperc alatt a mélybe rántotta a kis hajót, majd kétszer megforgatta a mélyben. Ez többek között a norvég hajó különlegesen kialakított orra miatt történt, amellyel gyorsabban tud haladni, ám veszélyesebb a vele ütköző más járművek számára - írja a lap. A balesetet tetézte, hogy a Viking Sigyn után érkezett testvérhajója, a Viking Idun, és keresztülhajtott a vízbe esett embereken. A fedélzeten lévő 35 emberből hetet sikerült megmenteni. Fogi Színház - A kis hableány. A túlélők vallomásai A talált mentőövbe ketten kapaszkodtunk bele... a lábunkkal elkezdtünk hajtani, hogy kikerüljünk egy hajót... – vallotta az egyik túlélő. Egy másik túlélő így számol be megmeneküléséről:A nagy hajón volt fent egy csomó ember, aki nem csinált semmit, csak nézett. Nem foghatták fel, hogy mi történt, mert sokan nevettek eleinte... Az ütközés után a nagy hajó nem lassított, hanem ugyanolyan sebességgel ment tovább, ezért borult fel a mi hajónk a második ütközés után... Láttam, hogy a hajó környékén egyesével az emberek feljönnek a víz felszínére.