Lázár-kastély (Gyergyószárhegy) A gyergyószárhegyi Lázár-kastély, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a falu központjától 200 méterre látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel. A mai épületegyüttes elődje a 15. századi András udvarház, melynek legkorábbi lakótornyát 1450-ben készítették. A nemesi lakot a 16. Gyergyószárhegy. 17. század folyamán többször is átépítették. Az egyik ilyen felújítást 1532-ben, Lázár János végeztette, melyet a boltíves előszoba falán lévő 1532-es évszám is igazol. A hagyomány szerint abban az épületben töltötte gyermekkorát az 1590-es években Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. A legnagyobb építkezést a 17. század első felében végezték, akkor alakították át az épületet reneszánsz stílusúvá. Építtetője Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája volt, aki az Erdélyben meghonosodott új divat szellemében újíttatta fel a kastélyállt. 1629-1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100x75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel, ugyanakkor készültek a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai.
- Gyergyószárhegy, Lázár-kastély (RO) - artportal.hu
- Gyergyószárhegy
- Minden, amit tudni szeretnél a sáfrányról - Botanikaland.hu
- A sáfrány háziasítása | National Geographic
Gyergyószárhegy, Lázár-Kastély (Ro) - Artportal.Hu
Hozzátette, hogy az egyesület majd pályázhatna a kastély rendbetételére, de kijelentette, hogy mindezekről még egyeztetnie kell a Berczelyekkel, akik eldöntik, hogy mi az, amibe beleegyeznek, és mi az, amibe nem. "Ki kell dolgoznunk egy stratégiát" – nyomatékosított Apor Csaba.
Gyergyószárhegy
Kisméretu szobra a kolostor falában látható. Fennállása óta összesen mintegy 800 ferences barát lakott a kolostorban, melybol 51-et itt temettek el. A kolostor búcsújáró hely. 1951-tol a barátok kénytelenek voltak elhagyni a kolostort. A kolostor 150 éven át az oktatás ügyét is szolgálta. Iskolája 1771-tol muködött, neve Norma-iskola volt. Gyergyószárhegy lazar kastély. 1906-ban szunt meg. A kolostorban ma muvészi alkotótábor működik.
Ezt már Lázár I. András biztosan használhatta (15. század vége). Lázár (I. ) István 1530-ban Csik, Gyergyó és Kászon főkirálybírája volt. Ő kezde építetni a kastélyt. A kapubástya alatt három, a 15. század dereka és 1532 közé keltezhető építési fázisban emeltek a kapubejáratot kísérő egy- illetve kéthelyiséges épületeket. Ez az építkezés a kapualj nyugati oldalán található felirat tanúsága szerint 1532-ben lett kész (galéria). Lázár János 1549-ben kelt magyar nyelvű végrendelete már említi a gyergyai házat, amely feltételezhetően azonos ezzel az 1532-ben elkészült épülettel. Ezután száz évig alig módosítottak az épületen, mert a család többnyire a Gyulafehérvárhoz közelebbi birtokain tartózkodott. Bethlen Farkas felesége, Bethlen Gábor későbbi fejedelem édesanyja Lázár Druzsina volt. Amikor a férje meghalt, az özvegy haza költözött édesapjához Gyergyószárhegyre (1590). A kis Bethlen Gábor és öccse István a kapu feletti épületben lakott. Gyergyószárhegy, Lázár-kastély (RO) - artportal.hu. Lázár (IV. ) István (Bethlen Gábor unokatestvére) 1629-1639 között jelentős bővítéseket hajtott végre, ekkor alakult ki a kastély reneszánsz jellege.
Pecsétviaszgomba termesztése
Pannónia (virágdrog előállításra nemesítették), Budakalászi, Gila:
magas olajtartalmú
Vetésváltás: A vetésforgóba jól illeszthető, előveteményre
nem érzékeny. Önmaga után 3-4 év elteltével termeszthető. Talajelőkésztés:
Őszi szántást, és tavasszal
sima, ülepedett magágyat igényel. Trágyázás:
A talaj tápanyagkészletét jól
hasznosítja. Káliumigényes. Vetés: Optimális vetésideje
április eleje, sortávolság 40-60
cm, vetésmélység 3-5 cm. Sűrű kelés esetén 10-12 cm tőtávolságra ritkítsuk
ki a növényeket. 4. 8. táblázat
A sáfrányos szeklice vetési
útmutatója
Megnevezés
Értékek
Vetés ideje
Sortávolság
Tőtávolság
Vetésmélység
Vetőmagnorma
Csiraszám
Ezermagtömeg
III. 20. A sáfrány háziasítása | National Geographic. -IV. 15. 40- 60 cm
10- 12 cm
3- 4 cm
18- 20 kg
450 000 db/ha
35- 55 g
Hímnős
csöves virágai vannak, a párta színe citromsárgától, a narancssárgáig változik,
elvirágzáskor láng vörös lesz. Az első virágok július elején nyílnak, a
virágzásidő 35-40 nap. Betakarítás: A tűzvörös, nyelves virágokat kézzel kicsípik, július közepétől 3-4
naponként.
Minden, Amit Tudni Szeretnél A Sáfrányról - Botanikaland.Hu
Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Sáfrányos szeklice Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A Sáfrány Háziasítása | National Geographic
Copyright © Gyógynövényhatározó - Gyógynövények A-Z; alkalmazás, terápia, tulajdonság, termesztés…
Üzemeltető: Index Web Solutions Kft. | Design: Kohányi Gábor | Sok szeretettel: Gyógynövények A-Z
Kártevők elleni védekezés:
Kártevői lehetnek a levéltetvek. Noragami 5 rész magyar felirattal
Tokaji kovácstó nomád tó
Fagor innova hot használati utasítás women
Az elveszett világ sorozat online
Keresztkúti pihenőhely és turistaház kft
A jóféle sáfrány ( Crocus sativus) a tavasszal virágzó sáfrányok ősszel nyíló rokona, használták a sumer, az asszír és a babiloni kultúrákban is, gyógyászati célokra és színező anyagként, de ekkor még a vadon élő növényeket gyűjtötték. A virág háziasított változatával elsőként a minószi civilizáció idejéből ránk maradt freskókon találkozhatunk, például Szantorini (Théra) szigetén, Akrotiri ősi falai közt, vagy épp a krétai Knósszosz egyik freskóján. A sáfrányszedő – a freskó Krétán, a knósszoszi palotában található. Jól felismerhetőek a virágból kilógó bibék. Forrás: Wikimedia Commons Ábrázoltak krétai követeket 3500 éves egyiptomi (thébai) sírban, akik sáfránnyal festett kelmét vittek ajándékba. A lineáris B írásrendszerben is külön ideogrammát kapott a sáfrány – ezek mind arra utalnak, hogy valahol e régióban lehetett a háziasítás, és a mai fűszernövény őse. Minden, amit tudni szeretnél a sáfrányról - Botanikaland.hu. Történelmi adatok szerint a mai Iránban a Zagrosz-hegységben, s az ország északkeleti régiójában is, már az időszámításunk előtti 8-5. század környékén biztosan termesztettek sáfrányt, festékanyagáért, a név is perzsa eredetű (zarparan – aranyfüzér jelentéssel).