(1993. 81–83. ) A tájainkon elterjedt újévi köszöntőkről a XVI. Az újév reggeli házról házra járás a magyar nyelvterületen is elterjedt: a fiúgyermekek, legények, férfiemberek különféle köszöntőket mondtak ilyenkor: a háztartás, a gazdasági élet és az egyén szerencséjét kívánták. Elterjedt például az Újesztendő, vígságszerző kezdetű vallásos népének is. Az Ipoly jobb partján gyűjtött újévi köszöntők is hűen tükrözik a nép vágyát; kifejezik a szegény ember óhaját, s mindazt, amit a parasztság az adott helyzetben a legszükségesebbnek tartott. Megfogalmazódik bennük az állatok szaporodását célzó néhány jókívánság, akárcsak az egészség biztosítására, a betegség távoltartására irányuló varázsszó. A palástiak köszöntőjében az újév aranymadárként érkezik: "Az ujjév, az ujjév, Áldást hozzon rátok, Mint eggy aranymadár, Szájjon be hozzátok! Szájjon be hozzátok Arany csicsergéssel, Sok boldogságot kívánok Az ujj esztendőbe´! Szilveszteri, újévi sms köszöntők | Felvidék.ma. " A nagycsalomjaiak jókívánságában az étel és a ruha bőségének óhaján kívül az egészség vágyása is megfogalmazódik: "Boldog ujjévet kívánok Az ujj esztendőbe´, Fehér kenyér dagaggyon A nyárfa teknőbe´!
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése. Új évi köszöntők a Felvidékről | Felvidék.ma. például. : Legyen áldott minden csillag a Kárpátok felett, költözzön békesség a szívbe, áradjon a szeretet.
Fazék: tűzálló anyagból készült főzőedény, ritkábban élelmiszertartó. Szája széles, nyaka nincs. Egy vagy két függőlegesen elhelyezett füle van. A cserépedények közül a legfontosabb szerepe van: ettől az edénytől kapta a nevét maga a mesterség is a legtöbb európai nyelven. A magyar nyelvben a fazék finnugor eredetű szó. Eredetileg főzőedényt jelentett, azonban valószínűleg nem cserépből való edényt jelölt. A fazék belül mindig mázas – sárga, barna, zöld – kívül igen ritkán. (Magyar Néprajzi Lexikon) Széles fenekű mázas fazék (v. Gömör m. ) Bp. Néprajzi Múzeum Bögre, pohár, csupor: legfeljebb 15 cm magas, fazékszerű ólommázas cserépedény. Alakja nagyon változatos: keskeny vagy széles fenekű, fazék formájú, de lehet henger is. ÉRDEKES ŐSI MAGYAR NÉPSZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK JANUÁR ELSEJÉRE! ŐSEINK SZERINT EZEKRE FIGYELJ, ÉS SIKERES ÉVED LESZ – Magyar történetek, legendák, mondák. Szája ritkán kihajló szélű, néha egészen enyhe kiöntője is van. A füle mindig függőleges. Ritkán előforduló formája a csecses csupor. Általában kívül-belül mázas, gyakran díszített edény, de van mázatlan külsejű bögre is. Tál: főleg étkezésre használták, mindig mázas és csak ritkán díszítetlen.
Wass Albert: Pogány újévi köszöntő Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat megtöltöttem bús magyar vérrel. Hozzátok szólok emberek! Héj, testvéreim, emberek öt világrészen szerte-széjjel! Ím alvadt vérrel telt kupámat e rút világon végigöntöm s magyar vér mellett, ahogy illik, az újesztendőt ősi módra zord táltos-szóval fölköszöntöm! Babonát mondok, szörnyű átkot! Vad mágiát, mely megfogan: megátkozom azt, aki vigad! Ki bort iszik, asszonyt ölel, békében él és boldogan! Mert jaj, véres nép ma az én népem! Ordas vadak tépik a testét! S kik elfordulnak tőle, hogy ne lássák: átok marja ki két szemük világát s pusztuljanak, ha gyászát elfeledték! Méreggé változzék a bor minden pohárban és tébolyult sikollyá a kacaj! És szörnyű vész és halálhörgés légyen és minden földi otthon porrá égjen és minden céda ember benne égjen, ki tudni arról semmit nem akar: hogy miként pusztul börtönben, kínban, vérben, egy részvétlen világ közepében, magára hagyott népem, a magyar!
Tyúkot, lúdat A gazdasszonynak, Erőt, egészséget A házbeli népnek, A mekholtaknak Örök üdvösséget! Boldog ujjévet kívánok! " /Varga János adatközlése/ "Aggyon Isten füvet, fát, Tele pincét és kamrát, Sok örömet a házra, Boldogságot hazánkra! Ebben az évbe´ Mind boldogan éjjenek! " /Gömöri Vince, 1935., 1981/ Ipolyhidvég: "Én még nagyon kicsi vagyok, Nem érem fel az ablakot. Azért eggy kis székre állok, S onnan nagyot kiáltok, Boldog ujjévet kívánok! Most már a sarokba állok, És a százasra várok! " /Abelovszky Istvánné, 72 éves, 1979/ Újévi tilalmak és előírások Újév napjához szintén több hiedelem, tilalom és előírás kötődött. A palástiak szerint ilyenkor nem volt szabad szárnyasállatot enni, "mer´ hogy szétveri a pénzt". Pereszlényben újév napjára a gazdasszony csak disznóhúst főzött ebédre, mert a disznó "betúrta a szerencsét". A szárnyasállatról az itteniek azt tartották, hogy "kiröpíti a szerencsét". Ugyancsak pereszlényi adatközlésekből tudjuk, hogy újév napján ajánlatos volt túrósrétest sütni, mert aki abból evett azon a napon, az hosszú életű lett.
A mákos étel fogyasztását viszont tiltották, nehogy sok legyen az új évben a "bóha a házná´". Bernecén nem volt szabad "mákot törni, mert akkor az illető egész évben bolhát öl". (EA 14 775. 10. ) Nem volt szabad az év első napján diót sem törni, mert akkor "abba´ az évbe´ mást is összetörtek vóna". Az ipolyhidvégiek a nyúl fogyasztásától óvakodtak. A hiedelem szerint ugyanis ez "elvihette a szerencsét". (Csáky K., 1987. 72. ) Legyen így vagy úgy, mi minden kedves Olvasónknak sok szerencsében gazdag új évet kívánunk! Csáky Károly, Felvidé
A napokban a közösségi médiában ( például itt) napvilágot látott hírrel kapcsolatban megszólalt a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, amely leszögezte: biztosítani fogja az osztály működését. Közlésük szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkatársai bérezését és juttatásait a jogszabályoknak megfelelően a lehető legmagasabb szinten tartsa. Törekvéseik ellenére mondott fel a traumatológiai osztály hét orvosa, mivel sérelmezték az ügyeleti díjak számukra alacsony mértékét. A traumatológusok bérük egy részét fix díjazásként kapják meg, a Traumatológiai Társaság ajánlása szerint a teljes díj 60 százaléka illeti meg a dolgozókat. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház azonban ennél magasabb összeget állapított meg, így a traumatológiai ellátásban résztvevő orvosok és szakdolgozók a teljes díj 75 százalékát kapják meg, ami havonta 300-700 ezer forint közötti összeget jelent – olvasható a közleményben. A kórház kimutatásai alapján az érintett traumatológusok ügyeleti leterheltsége a más osztályokon dolgozó orvoskollégákhoz képest alacsonyabb, a koronavírusos betegek ellátásában a felmondott szakorvosok nem vettek részt, vagyis a pandémia számukra nem okozott többletterhelést.
Megállapítottuk, hogy az újabb követelések a szakmaiságot nélkülözik, teljesítésük jogszerűen nem lehetséges (…) az intézménnyel együttműködni nem kívánó traumatológusok felmondását véglegesnek tekintjük. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház vezetése az ellátás biztonsága érdekében jelezte az illetékes hatóságok felé a folyamatos ellátás átszervezésének szükségességét. (…) A sérültek további ellátását kórházunk Sürgősségi Betegellátó Osztálya koordinálja. A műtéti beavatkozásra szoruló betegeket pedig a nagykanizsai, a szombathelyi és a kaposvári kórház fogadja. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház menedzsmentje a lehető legrövidebb időn belül újjászervezi a Traumatológiai Osztály működését olyan szakorvosok bevonásával, akik munkájuk során a gyógyítást és a betegek ellátását tekintik elsődleges céljuknak, intézményünk és kollektívája iránt pedig elkötelezettek. Ehhez képest Kásler Miklós tegnap arról beszélt, hogy a magyar egészségügyből nem ezrével távoznak, hanem ezrével jönnek vissza.
2021. júl 10. 10:25 Nagy a baj a zalaegerszegi Szent Rafael Kórházban. /Fotó: MTI/Varga György Miután az ügyeleti díj alacsony mértékét sérelmezve felmondott a Zala Megyei Szent Rafael Kórház hét traumatológusa, gyakorlatilag megszűnt a baleseti ellátás a zalaegerszegi kórházban. Mint kiderült, csütörtöktől a komolyabb ellátásra, műtétre szorulókat a több mint 50 kilométerre lévő nagykanizsai, szombathelyi és a 130 kilométerre fekvő kaposvári kórházba szállítják a mentősök – írja a Népszava. ( A legfrissebb hírek itt) A lap szerint a zalaegerszegi kórház főigazgatója július nyolcadikán jelezte hivatalosan, hogy orvoshiány miatt nem tudja ellátni a súlyos sérülteket az intézmény, cikkük megjelenése után a Szent Rafael Kórház pedig egy sajtóközleményt is kiadott, melyben azt írják, hogy a traumatológusok bérigényéről megállapították, hogy azok a szakmaiságot nélkülözik, teljesítésük jogszerűen nem lehetséges. (Ez is érdekelheti: Gulyás Gergely az egészségügyi dolgozók munkáját méltatta: ezt mondta) "Miután a traumatológiai osztályon dolgozó orvosok sem engedtek a követeléseikből, ezért lezártuk a tárgyalásokat, az intézménnyel együttműködni nem kívánó traumatológusok felmondását véglegesnek tekintjük.