A Kossuth- és József Attila-díjas Kalász Márton író, költő 87 éves volt. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti. Meghalt Kalász Márton 87 éves korában elhunyt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – közölte az MMA az MTI-vel. Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők. Elhunyt Kalász Márton Kossuth-díjas költő | Országút. "Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával" – vallotta. "Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta" – olvasható az MMA méltatásában.
Művei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvashatók. (Kiemelt kép: Az idén a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Kalász Márton Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár a Magyar Írószövetség fővárosi székházában 2016. december 8-án. Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
Ez ösztönözte két regény, a Téli bárány és a Tizedelőcédulák megírására. Ezek mellett legfontosabbnak az 1987-es "Ki olvas éjszaka verset? " és 2006-ban megjelent Kezdő haláltán c című versesköteteit tartotta, mert ezekben gyermekkorát és édesapjával kapcsolatos élményeit írta meg. A hajdani szülőföld őseinek világát és hagyományát idézte meg élete alkonyán novellák, versek és esszék által a Gyermek-Bábel (2015) című kötetében. 85. születésnapjára 2019-ben jelent meg az elmúlt években írt, de ki nem adott verseiből Zsille Gábor összeállításában az Annyi ábrándunk című válogatás. Utolsó kötete, a Virrasztó - távol a költő 31. verseskönyve. A 60 verset tartalmazó kötet a közelmúltban készült el, várhatóan 2022 januárjában vehetik kézbe az olvasók. Új verseinek többsége a koronavírus-járvány szorongató helyzetében íródott. Az őrmezei lakótelepen található nyolcadik emeleti lakása, akár a hölderlini toronyszoba, központi motívuma lett a kötetnek, egyfajta mikrouniverzumként jelenik meg: az a hely, ahol a költő a mindennapokból kiemelkedve átfogóbban szemlélheti, értelmezheti a válságot - olvasható az MMA összegzésében.
Angol nyelvű publikációk is úgy fogalmaznak, hogy maga a Keletrómai és Nyugatrómai Birodalom név is a modern történetírás találmánya, a birodalmat a polgárai egységesnek tekintették, amelyet csak közigazgatásilag tagoltak ketté. Összefoglalva tehát: 476-ban nem Rómát hódították meg a barbár seregek, mert az soha nem is volt az abban az évben megbukott Nyugatrómai Birodalom székhelye. Ráadásul a Nyugatrómai Birodalom nem is abban az évben bukott meg. Ráadásul nem is volt olyan, hogy Nyugatrómai Birodalom, az akkor élők a kifejezést sem ismerték. És ezek után higgyük el, hogy a Föld nem lapos? Római Birodalom. Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért! Megveszem most!
Az idősebb Plinius nagy művében lelkesen írt Itáliáról amely: "lág minden országának tanítványa és egyben édesanyja, az istenek akaratából arra hivatott, hogy ragyogóbbá tegye magát az eget is, egyesítse és kiművelje a világ szétszórt népeit, egyetlen művelt nyelv használatával kapcsolja össze a sokféle nyers nyelven beszélő népeket, közelebb hozza őket egymáshoz, és megadja nekik az igazi műveltséget, s röviden szólva az egész világ valamennyi népének hazája legyen! Az ókori római birodalom kettészakadása. " Roma aeterna - Róma örök (Tiberius szavai) "A régi Róma elpusztult, ma már csak romjai emlékeztetnek egykori fényére, s vele együtt eltűnt a történelem színpadáról az a római ember is, aki egykor Európában, sőt a Földközi-tenger egész térségében, majdnem ezer esztendeig fontos szerepet játszott. A háborúk, a járványok, a természetes szaporulat csökkenése következtében ez az egykor kemény, bátor nép elsorvadt. A kevéssel is beérő, szorgalmas római földműves, az érdekeit soha szem elől tévesztő kereskedő, a tenger száz veszélyével szembeszálló hajós, a pénzügyletek gyanús útvesztőiben is jártas, kérlelhetetlen pénzember az évszázadok során elpusztult és amit alkotott, eltűnt.
Miután szülőhelyüket és társadalmi állásukat nem tudják meg tartani, a hitvány bérlői sors jármába hajtják a fejüket, és olyan végső ínségre jutnak, hogy nemcsak vagyonuktól, hanem szinte önmaguktól is elszakadnak, magukkal együtt mindenüket elveszítik és már nincs semmi tulajdonuk, és tetejébe a szabadságukat is elveszítik... (Salvianus, galliai születésű szerzetes az 5. században) A dominátus Róma császárai a kereszténység megerősítésével törekednek a birodalom egybetartására s közben állandó és elkeseredett harcokat folytattak az egyre kisebbedő birodalom határainak megőrzésére. A 4. század második felére úgy tűnt képtelenek ellenállni a betöréseknek, a határterületek fokozatosan elnéptelenedtek, s nem volt elegendő erő arra sem, hogy a belső nyugtalanságot lecsillapítsák. Az ókori római birodalom fővárosa. A létbizonytalanság egyre nyomasztóbb lett: már nem állt rendelkezésre megfelelő számú rabszolga, hiszen kétszáz éve megszűntek hódító hadjáratok. A kisebb birtokosok, földbérlők érdekeivel már az állam nem foglalkozott, csak az adók érdekelték.