A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez idő tájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beírakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének - zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926 -ban hazatért, és előbb Vulkánban tanított, majd Csíkszeredában kapott állást a tanítóképzőben. Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer Székely Leány Napja néven a ma is élő rendezvényt. Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929 -ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé. Moldvából visszatérve újra tanítani kezdett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától.
Hat év. Hosszú időnek tűnik, de egyáltalán nem hosszú… annyira. Az első négy év tartalmas volt, megtanultk az alapokat, fokozatosan, lépésről lpésre. A tanító nénim jó volt, értette a dolgát. Tanító néni. Hah! Egy felső tagozatosnak már eléggé furán cseng ez a szó. Most már komolyabbak vagyunk. Nálunk "tanárnő" és "tanár úr" van, aki "jegyet" nem pediglen "minősítést" ad. " Diak1 Diak Az iskolát egy sötét erdőben levő, magas fenyőfa tetején álló fészeknek képzelem el, amelyet a nap sugarai melegítenek. A fészek biztonságot, védelmet nyújt a fiókáknak, ott fejlődnek, nőnek fel. De mindez segítség nélkül nem sikerülhet, önmagukban védtelenek, elhagyatottak. Ezért az anyamadár segít nekik, táplálja, óvja őket. Mindenben a legjobbat szeretné nekik, akár saját életét is feláldozná értük. Én is ilyennek képzelem el a Domokos Pál Péter általános Iskolát is. Egy fészek, amely védelmez, óv bennünket a "fiókákat". "Az anyamadarak" pedig a tanáraink, akik mindent megtesznek azért, hogy tanulhassunk, áldozatokat hoznak értünk. "
11. 09:01 1 új fotót töltöttem a "Domokos Pál Péter" műlaphoz! 11. 08:56 1 új fotót töltöttem a "Domokos Pál Péter" műlaphoz! 10. 09. 15. 17:42 A "Domokos Pál Péter" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 10. 20:02 A "Domokos Pál Péter" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 12:47 Gyurkóné Edit publikálta "Domokos Pál Péter" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
[2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 31. ) Domokos Péter: Tudományos életrajz. ) [ halott link] Domokos Péter adatlapja. Országos Doktori Tanács. ) Mizser Lajos: Domokos Péter két könyve – oroszul. ) Dr. Domokos Péter finnugrisztika professzor kitüntetése. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006. május 24. ) A szentpétervári egyetem díszdoktora lett Domokos Péter professzor. MTV Archívum, 2006. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) További információk [ szerkesztés] Domokos Péter: A kisebb uráli (finnugor) irodalmakról. Magyar Napló. A Magyar Írószövetség lapja, 2003. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Domokos Péter: A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál. Kortárs (folyóirat), 1999. [2011. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 27188930 OSZK: 000000003386 NEKTÁR: 40598 PIM: PIM51857 MTMT: 10006984 LCCN: n83069129 ISNI: 0000 0001 1440 3407 GND: 120942054 SUDOC: 052461297 BNF: cb12675931w
Közben eljutott a Szovjetunió akkoriban nehezen látogatható városaiba, így Petrozavodszkba, Sziktivkarba, Joskar-Olába is. Hazatérése után, 1970-től a szegedi JATE Finnugor Tanszékének tudományos munkatársa, 1980-tól az ELTE BTK Finnugor Tanszékének főmunkatársa, 1986-tól professzora. Közben 1973-ban kandidátusi, 1984-ben akadémiai doktori címet szerzett (irodalom- és kultúra tudományok). 1992-től közel egy évtizeden át állt az ELTE Finnugor Tanszék élén. 2006 elején nyugdíjba vonult, 2007-től professor emeritus. A doktori képzésben és a nemzetközi finnugor konferenciákon továbbra is részt vett. Munkássága [ szerkesztés] Kezdő tudományos kutatóként egy ideig etimológiai cikkeket írt, de a nyelvészet helyett hamarosan a finnugor nyelvű népek irodalmával kezdett foglalkozni. Ennek eredményeként az 1970-es években több összefoglaló jellegű munkája jelent meg a Szovjetunióban kisebbségben élő ("keleti") finnugor népek irodalmáról. Az udmurt irodalom története megjelenése idején (1975) nemzetközi viszonylatban is a legrészletesebb udmurt irodalomtörténet volt és a finnugor irodalomtudomány egyik alapvető műve lett.
Estére a hagyományos kórustalálkozó színesíti a műsorpalettát, melynek házigazdája a Veres László Zsolt Városi Kórus, a vendégek pedig a helyi római katolikus egyházközség kórusai, továbbá a Margittáról, Székelyhídról, Szalacsról és Püspökladányból érkező kórusok, melyek egy egész estét betöltő hangversennyel örvendeztetik meg a műfaj kedvelőit. A hét végén mintegy 40 programra várják még a szórakozni vágyókat, helybélieket és szomszédolókat, távolról érkezőket. » Érmihályfalva Nyíló akác fesztivál 2010.. A további programok itt olvashatók. S. É. (fotó: archív) Bejegyzés navigáció
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre