A magyar nép valaha élt, talán legnagyobb költője az 1848-as szabadságharcot megelőzően járt a megyeszékhelyen, ám kalandos élete több szálon is fűződik mind a megyéhez, mind magához a városhoz, amelynek legismertebb színháza ma is a poéta nevét viseli. Köztudott, hogy Petőfi utolsó diákéveit a Pápai Református Kollégiumban töltötte, de azt már kevesebben tudják, hogy egyetlen testvére, István Várpalotán volt mészárossegéd és Veszprémben lakott 1845 és '48 között. A pápai gimnáziumot otthagyva, 1842. november 2-án jelent meg Veszprémben ismeretlen körülmények között. Erre A Vadonban című verse enged következtetni, melyet ebben a hónapban a városban keltezett, de egy évvel később például a várpalotai Bátorkő várának tövében vetette papírra Szeget szeggel című költeményét is. Petőfi Sándor Élete Röviden, Petőfi Sándor Élete És Munkássága. Emléktábla a veszprémi Mackó Cukrászda homlokzatán Fotó: A forradalom kitörése előtt, március 5-én és 6-án feleségével, Szendrey Júliával Szuper Károly színházigazgatót jöttek meglátogatni a városba és az egykori Bakony Szállóban laktak ez alatt a pár nap alatt.
Egyes irodalomtörténészek szerint a lánglelkű forradalmár ekkor értesült először a francia forradalom híréről és emiatt indult azonnal Budapestre, hogy részt vehessen a lehetséges felkelésben. Rövid látogatásának bronztábla állít emléket a szálló egykori homlokzatán az alábbi szöveggel: " PETŐFI SÁNDOR 1848 MÁRCIUS 5. ÉS 6. NAPJÁN ENNEK A SZÁLLÓNAK VENDÉGE VOLT. Az megvan, hogy Petőfi pár nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben szállt meg? Mutatjuk hol! - balaton.hu. A VESZPRÉMI SZÍNPÁRTOLÓ EGYESÜLET 1913. MÁRCIUS 15. " Az épületben ma a helyiek által közkedvelt Mackó Cukrászda működik. Fotó:
Fotók forrása: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bejegyzés navigáció
Ez a hirtelenség olykor meggondolatlan tettekre ragadtatta. Orlai visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az 1842. július 8-án látható teljes napfogyatkozás idején Petőfi föltette magában, hogy – minden józan intés és kérlelés dacára – ő végig a napba fog nézni, és úgy is tett. "De amint az első sugár igen éles hatással ismét kilövellt, Petőfi szemére csapta tenyerét, s egészen hazáig karon kellett őt vezetnem, s csak napok múlva szűnt káprázata, de bal szemének ez annyira ártott, hogy avval soh'sem látott többé tisztán. " (Orlai Petrich Soma levelezéséből) A bal szeme tehát sosem jött rendbe teljesen, időnként annyira fájlalta, hogy már a megvakulástól félt: "Teremtő isten! Szemeimre / A vakságot tán csak nem küldöd? Soha ennyi Petőfi-rokon nem volt még egy helyen – kultúra.hu. / Mi lesz belőlem, hogyha többé / Nem láthatok lyányt s pipafüstöt! " ( Szemfájásomkor, 1844) Gyakran hetekre ágynak esett Petőfiről köztudott, hogy életében rengeteget gyalogolt, keresztül-kasul bejárta az egész országot, sokszor egészen hosszú távokat megtéve viszonylag rövid idő alatt.
Az évforduló apropóján Petőfi személye és az erre épülő programok alkalmasak lehetnek a megyei vízió eléréséhez, melyet Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója így fogalmaz meg 2040-re: "Bács-Kiskun megye egy olyan hely, amely élő és élhető, ahol jó élni és ahová jó érkezni, amely értéket, egészséget és élményt nyújt az itt élőknek és az ide érkezőknek, valamint amely biztonságos otthon, kiszámítható gazdasági térség. " Élményekből persze eddig sem volt hiány: országos hírű rendezvényként tartják számon a kecskeméti Hírös Hét Fesztivált, a Bajai Halfőző Fesztivált, valamint a hajósi Orbán napi Borünnepet is. A szervezők célja, hogy a Petőfi-kultusz szellemét, illetve a Petőfi Emlékévek aktualitását felhasználva egy olyan projektet valósíthassanak meg, amely közösséget épít, erősíti a helyiek szülőföldjükhöz való kötődését. De cél a Petőfi-brand létrehozása, a magyar hős kialakítása, a magyar összetartozás erősítése, a költőhöz köthető települések együttműködésének megerősítse, valamint a tudásmegosztás.
Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a Gyűlölöm című epigrammája, Radnóti Miklós fordításában: " Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, Háborut emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák Szép adományairól zengve szeretni tanít. " Utóélete [ szerkesztés] A római császárkor elejéig közvetlen, élénk a hatása, mely Catullus és Horatius költészetében is kimutatható, később azonban az utánzók háttérbe szorították magát Anakreónt. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Anakreón összes költeményei (Budapest, Magyar Helikon, 1962) Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1 Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Anakreón gyűlölöm verselemzés példa. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 278. o. Magyarul [ szerkesztés] A magyar Anakreon... ; ford. Zechenter Antal; Rosenmüller, Prága, 1785 A teosi Anakreon versei kétféle fordításban. Egyenesen görögből Édes Gergely által; Máramarosi Gottlieb Antal, Vác, 1803 Anakreon dalai; ford.
Anakreón - Gyűlölöm by Veronika Csik
Innen már csak egy lépés, hogy szembenézzen a halállal. Amikor ezt megtette, még nem volt roskatag aggastyán, éppen csak megőszült, és a fogai megfeketedtek (de még nem hulltak ki). Ha már nagyon idős lett volna, és az élet már csak teher a számára, akkor valószínűleg eljutott volna az elmúlásba való beletörődésig. De még nem volt annyira öreg: éppen csak felsejlett előtte a komor jövő és a fenyegető vég. Ezt a sejtelmet fogalmazza meg a versben. Töredék a halálról A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon, fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már, oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még. Anakreón Gyűlölöm Verselemzés, Gyűlölöm Az Újévet &Laquo; Mérce. Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő, s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre… (Radnóti Miklós fordítása) Műfaja dal (egynemű érzést fejez ki, epikus vagy dramatikus elemeket nem tartalmaz). Hangulata elkeseredett, előadásmódja közvetlen. Témája a közelgő halál, az elmúlás. Alapgondolata az, hogy a halál ismeretlen, ezért félelemmel tölti el az embert.
Ezért nem lehet érték a költő szemében. Ő más dolgokat tart értékesnek: neki érték a szerelem, a költészet és a játék. Ezek időtlen, örök dolgok, mindenkor mindenkit megérintenek, míg a háború és a politika az adott kor aktuális eseményeihez kapcsolódik. Anakreón gyűlölöm verselemzés bevezetés. Kifejezőeszközként a költői jelzőket nevezhetjük meg. A cím a költemény első sora. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2