Folyamatosan nő az online hozzáférhető régi szabadalmak és védjegyek száma a Hungaricana közgyűjteményi portálon. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Frecskay János Szakkönyvtárában őrzött kiadványok közül most újabb, közel 25 ezer oldalnyi érhető el a oldalon. 2021-ben kezdődött meg az SZTNH digitalizálási projektje, amelynek eredményeként eddig közel 450 ezer oldalnyi dokumentum elektronikus archiválási munkái valósultak meg. Ezáltal egy olyan egyedi dokumentumgyűjtemény vált elérhetővé, amely segítheti a jog- és technikatörténeti kutatásokat. A tavaly lezajlott folyamat során többek között a XX. század eleji Védjegylajstromok, a Központi Védjegyértesítők 1901 és 1949 közötti számai, valamint a hivatal első húsz évéből származó több, mint 65 ezer szabadalmi leírás vált egyszerűen elérhetővé a kutatók számára. Most újabb, nagyjából 25 ezer oldalnyi anyaggal bővült a Hungaricaná n elérhető hivatali dokumentumgyűjtemény. A gyarapodás egyik alapját az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle és elődlapjainak 1988 és 2005 közötti lapszámai képezik.
Ezért az Európai Unió stratégiai kezdeményezésként karolta fel a "Smart Cities and Communities", azaz az "Okos városok és Közösségek" (az Európai Innovációs Partnerség keretében közzétett és támogatott) szektorközi együttműködési... Intelligens városi infrastruktúra a közvilágítási rendszer hasznosításával " Az energiafogyasztás és a levegőszennyezés csökkentéséhez felhasználják a köztéri lámpákat. A fejlesztőcsapatnak magyar résztvevői is vannak. Magyar résztvevői is vannak annak az okosváros-koncepcióba illeszkedő európai uniós projektnek, amelyre összesen 1, 4 millió euró támogatás áll rendelkezésre. A BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AUT), a British Telecom, a szintén brit Select Innovations Ltd. (EnLight), Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Pannon Pro Innovációs Kft. alkotta nemzetközi konzorciumnak 2015 és 2017 között kell felhasználnia a fejlesztési forrásokat. A Climate-KIC európai tudás- és innovációs közösség... A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének 5/2015.
Mint mondta, az új irattár létrehozása jelzi a szellemi értékek megbecsülését, egyben mutatja a jövőbe vezető utat. Fontos feladata, hogy a korábbi és a mai generációk által felhalmozott tudást biztonságos körülmények között őrizze és adja át az utókornak – emelte ki az államtitkár. Pomázi Gyula elmondta: az iratokat korábban széttagolva, több helyen, nem túl ideális körülmények között tudták tárolni. Ezeket a problémákat oldja meg a Soroksári úti raktár, ami megfelel a Magyar Nemzeti Levéltár állományvédelmi ajánlásának, védett a külső fénytől, tartható a megfelelő páratartalom és hőmérséklet, elkülönülnek a publikus és nem publikus iratok, és a digitalizáció is egyszerűen megoldott. Az SZTNH elnöke kiemelte, hogy az elmúlt két évben a hivatal egyre több szolgáltatása került át az online térbe, az elektronikus úton benyújtott dokumentumok aránya 54 százalékra emelkedett. A hivatal kiemelt célja továbbra is a hazai feltalálók, kutató-fejlesztők és innovátorok segítése, hogy találmányaikból a védett szellemi tulajdon eszköztárával gazdasági értéket hozhassanak létre – hangsúlyozta Pomázi Gyula.
A CE-Connector egy – az Európai Unió által finanszírozott –, 2019-ben indított közép-európai kezdeményezés, amelynek deklarált célja az induló vállalkozások támogatása. A program a kezdő vállalkozásoknak nemcsak angyalbefektetők bevonásában, hanem a közfinanszírozás lehetőségeinek feltérképezésében is segít. Emellett személyre (cégre) szabott üzletfejlesztési tanácsadással, hálózatbővítéssel és tudásbővítéssel is szolgál. Mindez ingyenesen elérhető a projekt keretében. A távlati célok között szerepel helyi (vidéki) startup ökoszisztémák kialakítása is. Június végén befejeződik a CE-Connector EU által finanszírozott, 3 éves előkészítő szakasza. A program új szakaszba lép – a következő 3 évben: továbbra is folytatják angyalbefektetők bevonását. Terveik között szerepel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) együttműködve egy startup-okra kifejlesztett oktatási és mentorálás program indítása, hiszen egyre inkább a tőkebevonás feltételévé válik a megfelelően védett szellemi tulajdon és az ezzel együtt járó cégérték növekmény.
Számos iparág épül a szerzői jogi védelemre, így pl. a zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós- és televíziós műsorszolgáltatás, a szoftveripar, a filmgyártás. Szerzői jog védi még a zenészek, színészek előadásait, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorait is. A fentebb említett művek jegyzékbe vétele önkéntes műnyilvántartásba vehetők. Önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Honnan tudhatom, hogy más már nem találta ki az ötletemet? Védjegyként védhető le a név- és logó ötlete, egy szlogen vagy márkanév ötlete, termékek neve, stb. A védjegy a legtöbb vállalkozás számára igen értékes tőke, mivel a fogyasztók, vásárlók hajlandóak többet fizetni bizonyos védjegyekkel megjelölt termékekért. Ha van ilyen védjegy ötlete, első lépésként a bejegyeztetés előtt a védjegykutatást végzünk hazai és nemzetközi rendszerekben, amely segítségével megbizonyosodhatunk arról, hogy levédeni kívánt ötletünk nem ütközik-e másnak már bejegyeztetett védjegyével, egyedi szereplői leszünk-e a piacnak ezzel a névvel, logóval, márkával, nem találta-e ki már más.
Az összes megyét érintő, széles körű összefogással létrejövő rendezvénysorozat célja Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények országos felmérése. A szervezők az Országos Innovációs Fórum megyei eseményeire a kutatás-fejlesztésben és innovációban érintett minden helyi és térségi szereplőt várnak. A kutatás-fejlesztés és innováció, a digitalizáció, az Ipar 4. 0... Oettinger: Izgalmas az autonóm járművek összekapcsolása az okos városfejlesztésekkel "Integrált energetikai, közlekedési, infokommunikációs és környezetkímélő megoldások fejlesztésére és terjesztésére jött létre a Smartpolis tudásközpont a BME-n. Infokommunikációs technológiák felhasználása a városok élhetőbbé tételében, azaz egyebek között a közlekedési információk megosztása, az energiadesign, a környezetbarát épületek, és az ún. okos megoldások megvalósítása – mind olyan elképzelések, amelyek megkerülhetetlenek a korszerű és fenntartható várostervezésben.
Az ingatlanpiac lendülete változatlanul tart, és várhatóan így lesz ez az elkövetkező években is. Vásárlók és vevők remélhetőleg egyaránt tudják, hogy valamiféle fizetési teher mindenképpen terheli majd őket a sikeres üzlet után. Ingatlan vásárlása-eladása során azonban sokan összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Az eladó oldaláról A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti, és az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított. A 2017. Ingatlan vétel-eladás: illeték és adó - Ezermester 2019/6. január 1-jétől hatályos törvényi előírások már minden ingatlan esetében egységesek, vagyis lakás, lakóingatlan, valamint egyéb ingatlan (pl. üdülő, építési telek) esetében sem kell szja fizetési kötelezettséggel kalkulálni, ha az eladott ingatlan megszerzésére 5 évnél régebben került sor.
Leszámolna a kormány az olyan ingatlanspekulációkkal, amikor valaki megvesz egy külterületi ingatlant, majd a belterületté nyilvánítást követően jóval magasabb áron eladja, derül ki egy új törvényjavaslatból. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül 2020 február 1-től a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után az eladónak 90 százalékos visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illetéket az ingatlan állami adóhatóság által a megszerzéskor megállapított, vagy ha akkor erre nem került sor, akkor a szerzés időpontjára utólagosan megállapított forgalmi értéke és az állami adóhatóság által az eladás időpontjára megállapított forgalmi értékének különbözete után kell majd megfizetni. Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlant birtokló cég kerül eladásra. Index - Gazdaság - Benyelheti az állam a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedését. A törvénytervezet nem titkolt célja, hogy véget vessen az ingatlanspekulációknak. Egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék.
A cserepótló illetékkedvezmény (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, Itv. 21. § (5) bek. ) mellett a leggyakrabban az első lakástulajdonhoz kapcsolódó illetékkedvezmény (Itv. 26. § (6) bek. ) merül fel az adásvételi szerződések során. A visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó előírások megismerésére szintén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról letölthető anyagot javasoljuk. A 19. számú információs füzet ből megismerhető az illetékkedvezmények és az illetékmentességek teljes listája, és az érvényesítésük feltételrendszere is. Itt is jeleznünk kell, hogy a konkrét adásvételi szerződés évében hatályos szabályokat érdemes tanulmányozni. - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2019. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2018. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2017. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2016. Ingatlan illeték 2019 2. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2015. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2014. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2013. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2012. év) - A visszterhes vagyonátruházási illeték ( 2011. év)
Befektetőknek Elemzéseink és végkövetkeztetéseink a elemzőcsapatának véleményét tükrözi, és nem veszik figyelembe az egyes befektetők egyéni igényeit a hozamelvárás vagy kockázatvállalási hajlandóság tekintetében. A megjelenített információk nem minősíthetők befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak, azok kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A befektető által hozott döntés következményei Társaságunkra nem háríthatók át.
Jó esély van rá, hogy a vagyonátruházási illeték mértéke változik a jövőben aszerint, hogy milyen céllal vásárol ingatlant valaki. Szó volt arról, hogy a befektetőknek a jövőben többet kellene fizetniük, esetleg az első lakásukat vásárlók számára illetékmentes lehet a használt ingatlan megvásárlása. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az illetékről, és kiszámoltuk, mit jelentene összegszerűen az esetleges változás. A budapesti lakásárak emelkedés olyan mértékű volt az elmúlt években, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy itt vásároljanak otthont maguknak. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy átlagos budapesti panellakás irányára – a Duna House statisztikái szerint – 2019. februárban 28. 131. 500 Ft volt, ami négyzetméterenként 538. 500 Ft-ot jelent. Ingatlan illeték 2019 video. A téglalakások ára ennél is magasabb: itt az átlagár 47, 8 millió Ft volt februárban, azaz 661. 500 Ft-ot kértek minden egyes négyzetméterért. Eközben vidéken egy átlagos panellakás 15. 671. 000 Ft-os irányáron kerül a piacra, a téglaépítésű ingatlanok esetében pedig 18.