(4) * (5) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot a (4) bekezdés szerint módosított összeghatárok alapulvételével - 2008. május 1-jétől, 2008. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - meg kell emelni. Az emelést a nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások e rendelet szerint megemelt összegeinek figyelembevételével kell végrehajtani. Vissza az oldal tetejére
A rendszeres szociális segély, mint ellátási forma megszűnik, helyette márciustól az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak támogatást. Ugyanígy törli a szociális törvény kötelező segélyei közül a kormány a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást is. Megszűnik a rendszeres szociális segély a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján, amit Varga Mihály pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a "kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik". Márciustól élesedik A módosítások főszabályként 2015. március 1-jén lépnek hatályba. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek a támogatást 2015. február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított, határozott idejű ellátásokat (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Ez változott 2006 júliusától, a személyre szóló segélyezés családi segélyezéssé alakult. Családonként továbbra is csak egy személy veheti igénybe a rendszeres szociális segélyt, de összegét az egész család jövedelmi viszonyai alapján állapítják meg. A nem túl egyszerű kalkuláció lényege, hogy a család jövedelmét a rendszeres szociális segély kiegészíti a fogyasztási egységre számított nyugdíjminimum 90 százalékára. A segély összegét úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a család egyéb jövedelmeit. A kiegészítés viszont nem lehet több a minimálbér nettó összegénél. A módosítás egyik indoka az volt, hogy a családok lehetőleg ne rendezkedjenek be a munkavégzés helyett rendszeres szociális segélyre. Az újabb változást kezdeményező polgármesterek szerint viszont ez az intézkedés nem érte el teljes mértékben ezt a célt. A polgármesterek szerint az önkormányzatoknak jobban kellene építeni a közcélú munkára. A városvezetők kezdeményezése többek között arra vonatkozik, hogyan váljék gyakoribbá a rendszeres szociális segélyezettek munkavégzési kötelezettsége.
A beilleszkedést segítő önkormányzati programban, valamint az állami foglalkoztatási szerv által biztosított egyéb együttműködési programban nem vesz részt. Az együttműködési kötelezettség súlyos, vagy 2 éven belül ismételt megszegésének következménye a segély megszüntetése. Az együttműködési kötelezettségnek az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt 6 hónapig 75%-os mértékben kell továbbfolyósítani. Az önkormányzat az Sztv. 37/D. §-ában szabályozott beilleszkedési program ellátását a családsegítő szolgáltatás keretében biztosítja. Az önkormányzat a beilleszkedést segítő programok közül az Szt. § (3) bekezdése szerinti programokat biztosítja, melynek keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles: a szociális mentor által meghatározott időpontban legalább havonta egyszeri kapcsolattartásra, számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, (Szt.
törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét. (3) A vakok személyi járadékát havi 15 190 forintra kell emelni. (4) A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a) a rokkantsági járadék összegét havi 360 forinttal, b) a rendszeres szociális járadék összegét a 2008. december 31-ig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 340 forinttal, egyéb esetekben havi 290 forinttal, c) a központi szociális segély összegét havi 340 forinttal, d) a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összegét 220 forinttal, e) a házastárs után járó jövedelempótlék összegét havi 150 forinttal kell emelni. 2. § Azt a személyt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik. 3. § (1) Az 1. § (2) és (4) bekezdései szerint megemelt nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások fedezetét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti.
A változás lényege 2000-ben az volt, hogy a támogatást, azaz a rendszeres szociális segélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzést legalább egy hónapnyi közfoglalkoztatással lehet teljesíteni. Ez lehet közcélú munka, közmunka, valamint közhasznú munka. Mind a három forma többletjövedelmet nyújt a munkára vállalkozó segélyezett személynek. A tárca szakállamtitkára elmondta, hogy az egy hónapos munkavégzési kötelezettség jelenleg is fennáll. Azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni, a rendszeres szociális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja részükre a település jegyzője. Ha az önkormányzat munkát tud biztosítani, akkor ezen időtartam alatt a segély szünetel. A segélyezést évente felülvizsgálják, ellenőrzik, hogy a segélyezett eleget tett-e együttműködési kötelezettségének. A rendszeres szociális segély igénybevételének szabályai időközben többször is változtak, így például 2006-ban. Korábban a nyugdíjminimum 70 százalékát jelentő rendszeres szociális segélyt minden olyan munkanélküli igényelhette, aki nem volt jogosult a munkanélküliek járadékára és jövedelmi helyzete indokolta a segélyezést.
Az M2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása döntés-előkészítő és részletes megvalósíthatósági tanulmány, tanulmányterv A BKK megbízásából, a FŐMTERV Zrt. generáltervezésében 2014-ben döntés-előkészítő és részletes megvalósíthatósági tanulmány készült fent nevezett projektre. Az építészeti tervezést és a látványtervezést cégünk, az UNITEF-83 Zrt. látta el. A projekt célja a 2-es metró és gödöllői HÉV összekötésének és új rákoskeresztúri szárnyvonal építésének vizsgálata. 2016-ban a projekt folytatásaként újabb tanulmányterv készült, ami elsősorban az Örs vezér téri összekötés és a rákoskeresztúri szárnyvonal kiágazásnak lehetőségeire, ezek részletes költségvizsgálatára fókuszált. 2-es metró és gödöllői HÉV összekötése : hungary. A számos változaton elvégzett közlekedési- és költségelemzés alapján egy vezérváltozat került kiválasztásra és továbbdolgozásra. E szerint az Örs vezér terén felszín felett, egy felüljáró műtárgy létesítésével történik meg az átvezetés és a Sugár áruház mellett, a jelenlegi HÉV végállomás helyén épül meg az új, emelt szintű metróállomás.
A fejlesztés eredményeként, a metró és a HÉV összekötésével, megszűnik az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé, amelyeket ma csak egy vagy két átszállással lehet elérni. A H8-as HÉV vonalán a mértékadó követési idő csökken, az Örs vezér téri átszállást is számítva 15 perc menetidő-megtakarítás várható Gödöllő és a Déli pályaudvar között, a menetidők jellemzően körülbelül 30 százalékkal csökkennének. Összekapcsolják a 2-es metrót a gödöllői HÉV-vel?. A fejlesztés révén - írták - az Örs vezér terén és a megállóhelyek környezetében lehetőség nyílik a tér rendezésére, a közösségi és zöldfelületek európai színvonalú kialakítására. A vonalon megszűnő állomásépületek területe hasznosítható lesz. A gyors és megbízható rendszer létrehozásával az autóforgalom is csökkenhet, a torlódások és a környezetterhelés mérséklődhetnek - olvasható a tanulmányban.
Ugyanakkor valóban az szerepel a koncepcionális tervekben, hogy az Örs vezért téren magas vezetéssel, az autóforgalom fölött átvezetve kössék össze a metrót és a HÉV-et, ami a Pillangó utcai állomásnál ágazna vissza a 2-es metró mai vonalába – mondta Vitézy Dávid, megerősítve azt is, hogy ha a kormányzati támogatás a projekt megvalósításához a tervek elkészülte után megvan, akkor mindez 2023-ban egy indítható projekt lehet. Az óvatos megfogalmazás miatt az áll, jegyezte meg, hogy egyszerre számos nagyberuházás előkészítése zajlik. A BFK feladata pedig, hogy minden tervet teljeskörűen elkészítsen, amelyek – ha ütemezetten is valósulnak meg a beruházások – kiállják az idő próbáját akár egy évtizeden keresztül is. Az állam folytatná a gödöllői hév és a 2-es metró összekötésének előkészítését - PestiSrácok. Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Jövőre megérkezhet az építési engedély a 2-es metró és gödöllői HÉV összekötésére, utána pedig elkezdődhet az öt ütemben zajló megvalósítás. 2019-ben elindulhatnának a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésével járó munkálatok. A projekthez kapcsolódó kerületek bejelentése alapján a jogerős építési engedély a jövő évre várható, maga a beruházás pedig jó esetben már 2020-ban megkezdődhet. Első körben a 2-es metróvonal és gödöllői HÉV összekötésére és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítására vonatkozó projekt első két ütemének engedélyezési tervei készülhetnek el. A fejlesztés egyik fő oka, hogy ezekben a kerületekben a közösségi közlekedés kapacitása kevés, emiatt nagyon sokan autóval közlekednek, ami dugót, zaj- és környezetszennyezést is okoz, a projekt megvalósulásával várhatóan ezek szűnnének majd meg. Az első - Cinkotáig tartó - ütemben valósulna meg az Örs vezér terén a 2-es metró és a HÉV összekötése.
A H8-as hév vonalán a mértékadó követési idő csökken. Az Örs vezér téri átszállást is számítva 15 perc menetidő megtakarítás várható Gödöllő és Déli pu. között, a menetidők jellemzően 30%-kal csökkenek. A kapcsolódó autóbusz viszonylatok és az M2-H8 közötti átszállások könnyebbé válnak. A közúti-vasúti átjárók biztonságosabbak lesznek, a várakozási idők csökkenek. Az Örs vezér terén lehetőség nyílik a tér rendezésére, a közösségi és zöldfelületek európai színvonalú kialakítására.