Eddig hol a magasabb kamatok, hol a miniatűr infláció miatt kaptak pozitív reálkamatot a hazai megtakarítók, azaz megtakarításaik hozadéka meghaladta a pénzromlás ütemét. Ha azonban az MNB inflációs prognózisa nagyjából bejön, akkor ezentúl ez nem lesz így. A jelenlegi egy éves nettó lakossági állampapír-kamat legalábbis alatta marad a következő egy évre várt inflációnak. Az utóbbi időben nagyon alacsony, helyenként nulla alatti volt az infláció Magyarországon, aminek örülhettek a fogyasztók, de a megtakarítók is. Az MNB legutóbbi, decemberi inflációs előrejelzésében azonban 2016. Kamatozó kincstárjegy jelenlegi kamata mare sanuki. utolsó negyedévére már 2, 1, 2017 első negyedévére 2, 3 százalékos infláció szerepel "alappályaként", azaz a legvalószínűbb, közepes nagyságú becslésként. Egy egyszerű számolással kiderül, hogy ez, ha az MNB-nek igaza lesz, a negatív reálkamatok, azaz a pénzromlással lépést nem tartó kamatok korszakának eljövetelét jelenti. Ha most egy évre lekötünk pénzt lakossági állampapírban – ami még mindig sokkal jobb, mint a banki ajánlatok –, akkor 2, 5 százalékos kamatot kapunk érte.
Tovább a kalkulátorhoz Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
A 2016-os év végére ők is átlagosan 2, 1 százalékos pénzromlást várnak, igaz, alacsonyan maradó olajár esetén inkább ennél mérsékeltebbet. Ami viszont rossz hír, hogy 2017 végére az MNB már 2, 8 százalékos pénzromlást vár. Kamatemelést igazából senki nem prognosztizál a következő pár évre, bár hosszabb távon minden lehetséges. Inkább kamatcsökkentésre tippelnek sokan, sőt van olyan is, aki a negatív kamatokat sem tartja kizártnak, mint Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. Nem lesz három százalék a prémium Vannak még az inflációkövető államkötvények, amelyek rendeltetése éppen az lenne, hogy pozitív reálkamatot biztosítsanak. Nagy valószínűséggel fognak is, de legalábbis a következő 1-2 évben messze nem akkorát, mint amekkorát gondolnánk, két okból sem. Egyrészt, mert emelkedő trendben van az infláció, és ezt a kötények jókora késéssel követik. Másrészt, mert nem az év végi, hanem az éves átlagos inflációhoz igazítják a PMÁK nevű kötvények kamatát. (Prémium Magyar Államkötvény. Kamatozó kincstárjegy jelenlegi kamata kun. ) Egy, az infláció felett három százalékpontot fizető kötvény kamata most – a tavalyi miniinfláció után – pont évi három százalék ebben az évben, mert ez a minimum.
"Hosszas e-mailezések után végül szerda reggel ültünk autóba, hogy Boros Judittal megerősítve kiderítsük: valóban megéri-e. …A szó persze a képről, illetve Munkácsy életéről és művészetéről folyt, amikor Szatmári Imre megemlítette: a képen állítólag ott szerepel az alkotás címe: A kis Jeanne. Erre Judit felkapta a fejét, majd magabiztosan kijelentette: akkor biztosan nem Munkácsy festette, mert a művész egyik képére sem írta rá annak címét… Látva lógó orrunkat azért hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy a cím szerepel a képen, lehet, hogy ajánlás, ami ilyen szalonképeknél gyakori. " Ajánlás? Egy újabb hipotézis, amely azért némiképpen magyarázatra szorulna. Munkácsy Mihály (mint sok más festő) elírta az ajánlást (ajándékozást) képein. A leggyakoribb ilyen elírás a "szerettel" volt. A kis Jeanne esetében azonban nincs ott, hogy Szerettel A. Chardinnak, vagy Chaplinnak, s a festő többi ajánlásától eltérően A kis Jeanne-n található felirat nem a kép felső részén található és egyértelműen szignónak tűnik.
"Nagy Albert nagyon másképp látott mindent, mint majdnem mindenki a kortársai közül" – fogalmazott a művészettörténész. "Azt mindenképp le kell szögeznünk – és ezt a kiállítás is tökéletesen mutatja –, hogy Nagy Albert egészen szokatlanul és rendkívüli módon tudatos festő volt. Minden, amit létrehozott – a festményekre gondolok elsősorban –, átgondolt folyamat eredményeként valósult meg" – emelte ki Boros Judit, hozzátéve: a rajzok többsége valószínűleg azonnali benyomás alapján keletkezett, de még így is az esszencializálás, a lényegre törés jellemzi őket. "A rajzok tömkelege, ami Nagy Albert után maradt és amelynek nagy része még mindig feldolgozásra vár, rávilágít arra, hogy mi az, amit ő úgymond kivont vagy elvett a látványból" – fogalmazott. "Nagy Albert teljes festészetének a kifejezés, az expresszió az egyik legfontosabb jellemzője" – tette hozzá Boros Judit, kiemelve: a művész filozofikus létélmény-ábrázolása olyan erős, hogy más alkotók munkái közé beilleszteni alkotásait szinte lehetetlen.
2013. április 16. 0. 00–00. 00 Bérlettel nem látogatható Előadások A meztelen férfi című kiállítás témáiról A mai előadás: Rejtett vonzalmak? Átértelmezések, újraértelmezések a művészettörténetben (Ferenczy, Mednyánszky, Kolig) Előadó: dr. Boros Judit (művészettörténész) A kiállításra szóló félárú vagy teljes árú belépőjeggyel ingyenes. Csak programjegy: 800 Ft. Szabadegyetem bérlet: 7. 200 Ft Description © Glódi Balázs / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Adattára Kapcsolódó tartalom A meztelen férfi 2013. március 23. – június 30. A bemutatott művek némelyike nyíltan szexuális tartalmú, javasoljuk, hogy fiatalkorúak a kiállítást felnőtt kíséretével látogassák. A LENTOS Kunstmuseum Linz kiállítása a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum együttműködésében Tovább
Több mint kiállítás – röviden így jellemezhetnénk a kolozsvári Művészeti Múzeum és a Quadro Galéria által közösen szervezett, eddigi legteljesebb Nagy Albert retrospektív tárlatot, amelynek első része július 29-től látogatható a Bánffy-palotában, második, kiegészítő részét pedig a 12. Kolozsvári Magyar Napok eseményeként augusztus 19-én nyitották meg a Samuil Micu/Rózsa utcai galériában. Utóbbi Boros Judit művészettörténész, a tárlat egyik kurátora szerint egyfajta tudományos megközelítése Nagy Albert festészetének, hiszen a kiállított írások és rajzok a galériában megtekinthető festményekben összpontosulnak, segítve azok megértését. A Nagy Albert realista, emberközpontú művészetét bemutató tárlat második részét Lucian Nastasă-Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója, valamint a kiállítás kurátorai, Boros Judit művészettörténész és Székely Sebestyén művészettörténész, a Quadro Galéria igazgatója nyitotta meg. A galéria termeiben Nagy Albert festményei mellett rajzai, vázlatai, írásai, levelei, valamint "lappangó festményeiről" készült fotók is helyet kapnak, ezt a kurátori koncepciót pedig a tárlat megalkotói a következőképpen indokolták: "Nagy Albert azon művészek közé tartozott, akik nem képeket festettek, hanem művészetük által valóságot teremtettek.