Egész évben Jégmadár Halak Madarak Róka Halak királya Állatok Növényvilág Ismerkedj meg a Balaton élővilágával: diorámákban és óriástablókon csodálkozhatunk rá a tó és környezete változatos növény- és állatvilágára. Balatonban és vízgyűjtőrendszerében hány halfaj él? A teremben végigsétálva először a vízben, majd a nedves, üde valamint száraz élőhelyeken találjuk magunkat. Az akvárium után – kevésbé mozgékonyan, ám annál nagyobb számban – itt is feltűnnek a Balaton jellegzetes halfajai. Kis-Balaton 15. – A Kányavári-sziget 12. - Erdély. Talán meglepő, de a Balatonban és vízgyűjtőrendszerében közel félszáz halfaj él. Tudtad, hogy a fogas süllőt a balatoni halak királyának is nevezik? Nálunk vele is találkozhatsz! Diorámánkban farkasszemet nézhetsz a kiváló látású csukával, aki a fém horgot is megemészti, s bemutatjuk a hosszú bajuszú, ugyancsak nagytestű leső harcsát is, aki a víz színén úszó madarakat is képes a mélybe rántani. A part menti nádast mutatja be második életképünk. Itt – többek között – olyan madarakat figyelhetsz meg, mint a nagyétkű kormorán, a színpompás jégmadár, a fütyülő réce, vagy az emberhez jól alkalmazkodó fehér gólya.
Az emlékház mellett áll a Tüskevár hangulatát idéző Matula kunyhó. A kirándulás időtartama 1, 5 – 2 óra. Részvételi díj: felnőtt: 900, - Ft kedvezményes (pedagógus, nyugdíjas, nappali tagozatos diák): 750, - Ft gyermek (3-14): 450, - Ft Nyitva tartás: május 1 – október 31. A vezetett túrák a következő időpontokban indulnak: kedd-péntek 10:00 és 13:00 órakor, szombat: 10:00 Előzetes bejelentkezés csak nagyobb csoportok esetében szükséges! Eveznél a Kis-Balatonon? - Balaton Televízió - Csatorna, hír- és élményportál. A kirándulás a megjelölt időpontokban létszámtól függetlenül elindul. Szakvezetés – Kis-Balaton A Kis-Balaton fokozottan védett terület, kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) által biztosított szakvezetés keretében látogatható. A túra 3 órás, a látogató saját járművével történik (autó vagy busz). A részt vevők betekintést nyernek a terület páratlan táji és természeti értékeket felvonultató világába. Nádas-sásos berkek, vizesélőhely-típusok, nyílt vízfelület és nádasokkal felszabdalt kisebb víztestek szövevénye, valamint a gazdag madárvilág képviselői kerülnek bemutatásra.
A szem a Kis-Balatonról nézve éppen úgy megakad kimagasló tömbjén, mint a Zalaszabar fölött húzódó szőlőhegyekről a lápi világra pillantva. Fotó: Mihály Szilvia Ha valóban hallani akarod a csendet, a víz csobogását vagy a madarak rikoltozását, gyere velünk egy virtuális sétára! Az igazi Tüskevár A Kis-Balatonnál a közelmúltban 1, 2 milliárd forintos fejlesztés történt, melynek során felépült a nemzeti park eddigi legnagyobb turisztikai létesítménye, egy modern bemutatóközpont. Madarak a Kis-Balatonnál (mti) – hirbalaton.hu. Ez a tavaszi-nyári korlátozások miatt egyelőre nem nyithatta meg kapuit, a beruházás során ugyancsak megújított Diás-szigeti Fekete István-emlékhely azonban várja a látogatókat. A kiállítás bemutatja a Tüskevár íróját, feltűnnek a műveiből ismerős helyszínek és szereplők, illetve részletesen megismerkedhetünk a Kis-Balaton élővilágával is. A tárlat különlegessége, hogy olyan tárgyak is találhatók benne, amelyeket szabad – sőt, kifejezetten ajánlott – megérinteni. A Diás-sziget fontos látnivalója maradt a Matula-kunyhó, amit az 1950-es évekből származó fotók alapján építettek újra és segítségével az egykori pákászok életét mutatják be – írja a Bivalylesen A térséghez tartozik a nemzeti park egy másik bemutatóhelye, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum is.
A létesítmény a hazánkban őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik és egyben a faj bemutatásának népszerű központja. Az ország legnagyobb látogatható bivalycsordája mellett piknikezőhely, kiállítás és mesélő sétaút is várja itt a vendégeket. Tudtad, hogy albínó bivaly is van a zalavári bivalyok között? Míg a 2000-es évek elején alig volt bivaly az országban, ma már egyre nő a népszerűsége ennek a szívós, őshonos állatnak, amely remekül megél a mélyebb fekvésű legelőkön, nádasfoltokon is. Az itt tartott bivalyok húsa szinte bio minőségű, mivel az állatok semmilyen abraktakarmányt és kiegészítőt nem esznek. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Fotó: Nyitókép: Mihály Szilvia
Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – Guvatfélék – A szárcsa (Fulica atra) A guvatfélék a vízityúk alakú gázlómadarak egyik családja. Csőrük középhosszúságú, a fejnél valamivel hosszabb, gyengén hajlott, szárnyak és fark rövidek, a lábak izmosak. A hátrafelé álló ujj az előre állókkal egy magasságban van beillesztve. Csüd közép hosszúságú, a homlok tollas, csupasz tarjag nélkül. Körülbelül 150 faja ismeretes, melyek az egész földön el vannak terjedve. Mocsaras, álló vizek körül élnek, vízi állatokkal, növényekkel táplálkoznak. Nád közt fészkelnek. (Forrás: Pallas Nagylexikon) A szárcsa (Fulica atra) országszerte gyakori, akár az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Nem ismertek olyan folyamatok, melyek egész állományát negatívan befolyásolják. Vadászható faj, de nálunk nincs különösebb tradíciója vadászatának. Vonuló, az állomány legnagyobb része a telet tőlünk délre tölti, de egyre több példány telel át be nem fagyó vizeinken.
A Kis-Balaton környékének gyakori madara. A sűrű növényzetű, náddal, gyékénnyel tarkított, de hínárnövényzetben is bővelkedő vizeket kedveli. A korán kiszáradó élőhelyeken sokszor meghiúsul költése. Viszonylag nagy méretű fészkét a nyílt vízhez közel eső sűrű nádas szélére építi legszívesebben. Fészekalja 6-12 tojásból áll. A fiókák 21-24 nap kotlási idő után kelnek ki. A szülők közösen vezetgetik fiókáikat. A csibék eleinte fekete színűek pirosas fejjel, később szürkés tollruhájuk alakul ki, csak az őszi vedlés idejére alakul ki fehér homlokpajzsuk és a felnőttekre jellemző koromfekete tollruhájuk. Előfordul, hogy a szülők másodköltésbe kezdenek a fiókák önállóvá válása után. A szárcsa táplálékának döntő része növényi eredetű, magvakat, hajtásokat fogyaszt, de ezt kiegészíti gerinctelenekkel, ebihalakkal is. Szárcsa a fészkelőhelyen. A nyár közepétől rajokban különülnek el a ludaktól. Szinte mindenevő, ami lefér a torkán, megeszi. Az apró halakat lenyelés előtt megrázza, elkábítja, utána nyeli le.
06914 Északi szélesség: 47. 62123 • Érd: 7-es főút érd elkerülő szakasza mellett, GPS koordináták: A 7-es főútról az ültetvényre bevezető földutat jelöli! Keleti hosszúság: 18. 89251 Északi szélesség: 47. Kezdőoldal - Szamóca gyerekruha. 36250 • Pomáz: Dobogókői út mellett, bejárat a KPM-hez vezető úttal koordináták: Keleti hosszúság: 19. 04804 Északi szélesség: 47. 64598 • Solymár Áramház: A 218-as busz Téglagyári bekötőút megállójánál. • Solymár Téglagyár: A 218-as busz Téglagyári bekötőút megállójánál. • Szigetszentmiklós: Csepelről Szigetszentmiklósra vezető út mellett, a Shell benzinkúttal szemben a Szigetszentmiklós táblánál. GPS koordináták: A Csepeli útról az ültetvényre bevezető földutat jelölik!
Lassan a szezon végéhet közeledik a szamóca, újra áremelkedés várható. Még most főzzön be télire, aki szeretne! PIACI ÁRAK 2018. 22. Szamóca ára 2018 earnings conference call. hét A z Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) folyamatosan figyeli a mezőgazdasági termények árait, köztük a zöldségekét és gyümölcsökét is. Hétről-hétre körbejárják a nagyobb piacok és bevásárlóközpontok zöldséges standjait és feljegyzik az árakat. Német és lengyen piaci árak: Karalábé árának változása a nagybanin: Hogyan termeszsünk saját karalábét>> RECEPTEK: Márványsajttal töltött karalábé Sajtos karalábéleves A szezon végéhez közeledik a szamóca, újra emelkedik az ára:
A szakmai igazgató elmondta, hogy a termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően. A belföldön termesztett szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként a 2000-4000 forint tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbb ebben az időszakban a piacon, ugyanakkor a járványhelyzet miatt az előző évekhez képest mérsékeltebb mennyiségben, gyengébb minőségben kapható - húzta alá. Emelkedik a chilei szamóca ára. Tájékoztatása szerint Magyarországon a 700 hektár körüli termőterületről évjáratonként változóan 10-20 ezer tonna szamócát szüretelnek a gazdák. Jelenleg a termőfelület mintegy 40 százalékán szabadföldön, 60 százalékán pedig valamilyen takarás alatt termesztik ezt a gyümölcsöt. A belföldi termőtermőterület 2008. és 2015. között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenésről számolt be a szakértő.