A másik (nem jóváhagyott) kérelemre pedig majd kapok egy elutasítást, nem kell csinálnom vele semmit. Tehát jól elszórakoztam ezzel az egyébként 5 perces művelettel:twisted: "Természetesen" nem úgy lett, ahogy ígérték. A másik kérelemre is megérkezett az elfogadó nyugta. És olvastam a kitöltési útmutatóban, hogy hiába vonom vissza, a beérkezéskor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség, tehát + 3000 Ft. Ismét telefon, hogy nem erről volt szó. Megígérték, hogy utánanéznek és visszahívnak. (Természetesen mindig mással beszéltem, és előlről el kellett mesélnem az egészet) Szóval tényleg visszahívtak, és az lett a megoldás, hogy a másik (felesleges) kérelmet módosítanom kellett, egy olyan célkódot kellett megadni, ami illetékmentes. Nemleges adóigazolás kérése "tájékoztatás". Így aztán lesz 2 adóigazolás, de csak az egyikért kell fizetni. Hát remélem itt már tényleg vége a történetnek, mert egyébként idegességemben tönkretettem egy lyukasztót és a nyomtatóba is rosszul tettem bele a festékkazettát, majd jön a szerelő... Szóval tényleg K. O. lettem a nap végére:twisted: Üzenetek: 4, 665 Témák: 22 Csatlakozott: 2007 Jun 8 Szegény, hát ezzel most jól meg jártad, de jó hogy megírtad, mert legalább ha ilyen problémánk van tudjuk hogy nyugi, a másik oldalon van a hiba.
Kérjük, mindenki olvassa figyelmesen e rég várt levelet. Csatolmány Méret 272. 37 KB NAV-állásfoglalás cimke (6 találat) 2020. 06. 05. Pénztárgép illetve számlakiállítás Kérdés 2019. 09. 24. Visszáru áfa szemszögéből Tisztelt Szakértők! A cikkben az egyik kérdező hivatkozik valamilyen NAV-állásfoglalásra, amely szerint a visszáru külön ügyletként kezelendő. A kérdésre adott szakértői válasz szerint a visszáru nem külön ügyletként kezelendő, és számlamódosításnak minősül. Ennek a kérdésnek elég sok konzekvenciája van (számla lejelentés, áfa stb. ), emiatt tehát fontos. Nav adóigazolás kérése. A mi nagyker vállalkozásunk évente több tíz alkalommal adja el ugyanazt az árut ugyanazoknak a kiskereskedőknek. Amennyiben a visszáru nem külön ügyletként kezelendő, akkor kérdezném, hogy amikor visszahoz egyet, akkor a sok korábbi eladásszámla közül melyik eladás számít az eredeti számlának? Nem lehet megkülönböztetni, hiszen az áruk ugyanazok az összes számlán. A legutolsó? A legelső? A naptári évben legelső? Őszintén megvallva én nagyon nehezen tudom a visszáru számlázását számlahelyesbítésként értelmezni, de ez persze legyen az én bajom, ellenben nem tudom, hogy az eredeti számla megtalálása a fenti példámban hogyan tud működni.
Az észrevételt alátámasztó dokumentumokat (például a befizetését igazoló csekket, vagy az átutalásról terhelési értesítőt) mindenképpen be kell mutatni a NAV-nál, vagy azok másolatát csatolni kell. Az észrevétel illetékmentes, személyesen, írásban, telefonon vagy elektronikusan is előterjeszthető. Forrás:
Ezzel a NAV egyrészt tájékoztatást ad arról, hogy az adott időszakban milyen tételeket […]
Bár a magyar parlagi kacsa létszáma az elmúlt évtizedekben erősen lecsökkent, egyedi kisebb számban az alföldi tanyákon és Erdélyben még megtalálható. A magyar kacsát ősi magyar fajtaként kezelhetjük, hiszen hazánk mocsaras vidékein alakult ki olyanná, mint azt ma ismerjük. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. - Régi magyar lúd- és kacsafajták. A magyar parlagi kacsának több színváltozata alakult ki: legelterjedtebb a fehér színű változat, ritkábban tarka ("vadas"), barna, fekete és szürke. A magyar kacsa koponyája lapos, feje hosszú. Törzse hossztengelye vízszintes, teste arányos, oldalról téglalap alakú. A magyar kacsa a hazai paraszt gazdaságoknak legfontosabb vízi szárnyasa volt; amíg a libát többnyire eladásra vagy tolláért tartották, a kacsanevelés elsősorban a család ellátását szolgálta. Hagyományból tudjuk; hogy Jókai Mór szenvedélyesen szerette a sült kacsát, de felesége addig nem adott neki ebédet, míg 30-40 oldal meg nem írt, Miután délután a sült kacsához jutott, már igen ki volt éhezve: ekkor mondta híres mondatát: "A kacsa a leghasznosabb állat, mert egy embernek egy kacsa kevés, kettő, pedig sok" – nyilván kis termetű magyar kacsát kapott.
A 20. század elején a magyar parlagi kacsát már ősi magyar fajtaként említik, de származásáról biztos adataink ma sincsenek. A vízközeli falusi, tanyasi gazdaságok egyik legfontosabb baromfiféléje volt. Míg a gazdaasszony a libát eladásra nevelte, addig a kacsahús a család ellátására szolgált. A tájegységeknek kialakultak a saját típusaik. A leggyakoribb a fehér szín volt, amelyet a 20. század elején a pekingi kacsával akartak nemesíteni. A "színes", vagyis a tarka, vadas színű kacsa kisebb rangúnak számított, pedig ez a fajtaváltozat őrizte meg leginkább a magyar kacsa ősi formáját. Állománya erősen lecsökkent, Erdélyben és az alföldi tanyákon találhatóak kisebb állományai. Jelenleg a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben mindkét változatát tenyésztik. Magyar parlagi kacsa 1. Nagyobb állománya található Szarvason is. 2004 óta a magyar kacsa a védett háziállataink közé tartozik. Kitűnően bírja a mostoha viszonyokat, igénytelen, ellenálló fajta. Aránylag kistestű, a gácsér 2, 5-3, 2 kg, a tojó 2, 3-3 kg.
A magyar kacsa kitűnően hizlalható és tömhető, húsa rendkívül ízletes, lédús és fimon rostú. Nagy ellenálló képességű és jó élelemkereső fajta. Egyedei még kisebb lélekszámban fellelhetők Erdélyben és az alföldi tanyavilágban. A gödöllői-most megszüntetett- génbankban fehér és tarka (vadas színű) változatát tartották fenn. Forrás:
A 20. század elején elfogadott tenyésztési gyakorlat szerint a magyar kacsa fehér színű változatának tartása és pekingi kacsával történő keresztezése részben megváltoztatta a parlagi állományokat is, azonban a színes tollú magyar kacsaféléket kevésbé próbálták külföldi fajtákkal nemesíteni, ezért feltételezzük, hogy ezek a változatok őrizték meg leginkább eredeti, őshonos jellegüket, mind a mai napig. Magyar parlagi kacsa radio. Bár a parlagi magyar kacsa létszáma az elmúlt évtizedekben erősen lecsökkent, egyedei, kisebb állományai az alföldi tanyákon és Erdélyben még megtalálhatók. Az 1973-ban elfogadott génmegőrzési programokban a magyar kacsa nem szerepelt, ezért összegyűjtésük a fajta megmentése érdekében elengedhetetlenné vált. A magyar kacsa génbanki állományának kialakítását – tarka és fehér színváltozatokban – Fehér Sándor tápiógyörgyei tenyésztő kezdte el, részben Erdélyből behozott egyedekből. Erre az állományra alapozva jött létre 1998-ban a KÁTKI magyar kacsa génbankja Gödöllőn. A kutatóintézet a fajtát jelenleg három színváltozatban (fehér, fekete-tarka és vadas színű) tartja fönn.