A felültöltős alátét 1, 6 köbméteres kapacitással és átlátszó fedéllel rendelkezik, így szemmel tarthatja a dolgokat. A mosómechanizmus egy járókerék, a mosógép pedig automata öblítő adagolóval rendelkezik, így Ön intézheti a dolgát. Ahogy az várható volt, a szárítási és mosási ciklusok száma viszonylag minimális az ilyen típusú gépeknél, négy, illetve hat. Az egység szárítója 3, 4 köbláb belső teret kínál, és egy automatikus szárítás érzékelővel rendelkezik, amely megakadályozza a túlszáradást, így a ruhák nem sérülnek meg. Lehet, hogy ez az egység nem az egymásra rakható mosó- és szárítógépek Rolls-Royce-ja, de elvégzi a munkáját, és a kis méret alacsonyabb árban nyilvánul meg. Míg előző bejegyzésünk olcsón egymásra rakhatóként is működik mosó és szárító, 1, 6 köbméter belső mosóhely nem biztos, hogy mindenkinek való. Érthető, hogy a nagyobb családoknak nagyobb gépekre lesz szükségük a mosáshoz. Ha ez úgy hangzik, mint Ön és családja, érdemes egy pillantást vetni erre a nagy hatásfokú Samsung mosógépre.
Attilát, a hun királyt egy rabnő iránt érzett szereleme sodorja a végzetébe Vidnyánszky Attila Isten ostora című előadásában, amely a rendező korábbi színházi világának kiüresedett replikája, már-már paródiája. Vidnyánszky Attila olyan színházi nyelvet beszél anyanyelvi szinten, amit Magyarországon rajta kívül csak nagyon kevesen. Amely a zsigerekig képes hatolni, és amely egészen máshogyan hat, mint az itthon sokkal bevettebb, lélektani realista színház: ha az az észre, akkor Vidnyánszky színháza az érzékekre hat. A rendező Három nővér-adaptációja azért volt feledhetetlen élmény, mert mélységesen emberi volt; Vidnynánszky színészei nem eljátszani akarták a karaktereiket, hanem saját énjükből létrehozni őket. Isten ostora nemzeti színház s egg s. Eközben a játék szimultán több síkon zajlott, a néző akármerre nézett, mindenütt életeket talált, mert minden karakter súlya egyforma volt, minden mondat mögött egy teljes sors igazsága volt. A Mesés férfiak szárnyakkal című előadásnak az volt a "trükkje", hogy abszolút elvetette a linearitást, és a nézőteret körülvevő körszínpadon egymás mellett, és egymástól szinte függetlenül rajzolódtak ki olyan motívumok, amelyekből nem a racionalitás szintjén állt végül össze egy monumentális vízió.
És az előadás teljes természetességgel vegyítette a profánt a misztikussal, képei pedig hol a szimbolizmus, hol a realizmus eszköztárát használva érték el a kívánt hatást. Vidnyánszky Attila egy korábbi rendezése próbáján Forrás: Origo Ez a költőinek, lírainak nevezhető színház jellemezte Vidnyánszkyt akkor is, amikor klasszikus történethez nyúlt – az Úri muri szintén túllépett a realizmuson és a lineáris narratíván –, és akkor is, ha eleve költői anyagból dolgozott – a Halotti pompa Borbély Szilárd verseinek hangulatát próbálta lefordítani a színház nyelvére. Egyszerű közhelyből épül fel Ennek a lírai színháznak kiüresedett replikája, a puszta, üres forma már-már önparódiába forduló utánzata a POSZT versenyprogramjában szereplő Isten ostora, a Nemzeti Színház decemberi bemutatója. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. A külsőségek első ránézésre hasonlítanak: van zene, a szereplők sokszor egyszerre vannak jelen a színpadon, és egymás mellett mondják a szövegüket, a játék nem csak realista eszközöket használ. Mégis pont az hiányzik ordítóan, ami értelmet, tétet, jelentőséget adott ennek a nyelvnek.
Balogh Tibor javaslata: "…nektek barbár az, akit nem ismertek" – mondja Attila. Termetét, ápoltságát, viselkedését százféleképpen írták le. Amennyi okkal rettegték, ugyanannyival rajongtak érte a meghódolók. Vidnyánszky Attila filmet rendez az Isten ostorából. Aztán egy gyönge pillanatában bekerítette a szerelmes halál. Vidnyánszky mesét mond – a sajátját –, és ezzel bővíti a legendáriumot. Az irónia és az áhítat mezsgyéjén egyensúlyozva, a Szarvassá változott fiú és Borbély Szilárd Halotti pompája kompozíciójának medrében halad, s közben felfedez a maga számára egy új nőalakot, a kamaszkora szertelenségében megragadt, játékból fatalista amazonét… (Balogh Tibor dramaturg, kritikus) játékidő: 3 óra 10 perc (egy szünettel) bemutató: 2014. december 19.
Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet. A rendező elmondta: az anyag indokolta az arénaszerű teret, hiszen a főhős Rómából érkezik. "Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" – jegyezte meg. Isten ostora nemzeti színház aguascalientes. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket. A darab története szerint Attila hatalma csúcsán áll: leigázta a fél világot, de nem pusztította el Rómát és a pápát. Behódoltak neki a gótok is és fogolyként a hunok között él Mikolt hercegnő, akit bosszú és gyűlölet fűt meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Fondorlatok útján magába bolondítja Attilát és a nászéjszakán megöli az uralkodót. "Bánffy Miklós gyönyörűen szövi a mese és az érzelmek szálait: miközben a bosszúvágy tombol Mikoltban, a gyűlölet mélyén egy szenvedélyes szerelem rejtőzik. A halál, a gyilkosság, a bosszú beteljesedése a szerelmi összefonódás első és utolsó pillanata is egyben" – olvasható az előadás ismertetőjében.