A felvétel után a vizelet térfogata eléri a 7600 mL/24 órát, artériás vérgáz (ABG) vizsgálat esetén: PH: 7, 41, PO2: 90 Hgmm, Lac: 0, 7 mmol/L; HCO3−: 21, 6 mmol/L; BE: -2, 6 mmol/L; vizeletvizsgálaton: RBC: 7/HPF, WBC: 6/HPF, patológiai cső: 0/LPF, gravitáció: <1, 005, PH: 6. 3; a széklet rutinvizsgálatán: okkult vér negatív. figyelembe véve, hogy az ARF megfelelő rehidratációt és elektrolitegyensúlyt tartott fenn. Hasmenés epehólyag eltávolítás után harmadik oltás. A fenti gyógyszerek folytatása során 1000 mL 5% – os dextróz és nátrium-klorid injekciót és 0, 9% – os nátrium-klorid injekciót 500 mL-t adtak a megfelelő rehidráció érdekében, és intravénás 10% – os kálium-klorid 15 mL-t és orális só kapszulákat adtak be a rehidráció és az elektrolit-egyensúly fenntartása érdekében. A beteg azonban továbbra is visszatérő hányásra és hányingerre panaszkodott. Ezért fibrotikus endoszkópiát terveztek, amely krónikus gastritist és nyombélgyulladást mutatott, és szisztematikus kezelést is végeztek. egy hónapos felvétel után a vizelet térfogata 2000 mL/24 óra volt, Cr: 124 umol/L, BUN: 7, 1 mmol/L; ALT: 45 U/L, AST: 30 U/L, GGT45 U / L; a betegek normális étrendet kezdtek.
Tisztelt Doktor Úr! Fiatal nő vagyok. Évek óta voltak kisebb hasmenéses panaszaim, kivizsgáltak, nincs semmi étel allergiám, tükrözés negatív lett, így IBS, és reflux lett a diagnózis. Fájdalmaim nem voltak, se egyéb panasz az étkezés utánni hasmenésem kívül. Augusztusba sajnos hirtelen romlott az állapotom, folyamatosan hasmenés, hasi fájdalmak, gyakran vért is tartalmazott. Újra tükröztek, láttak gyulladást, de negatív lett IBD-re. Széklet vizsgálatok mind negatívak lettek. Hasmenés epehólyag eltávolítás utan. Azóta csak tengődök. Kiprobáltam rengeteg gyógyszert, foodmap diéta, pszichoterápia, életmódváltás, de nem hoztak túl sok eredményt. Majd februárban egy eddig ismeretlen, iszonyú görcs keltett fel gyakran, köldök felett övszerüen. Csináltak egy ultrahangot egy hónap után, ami epehólyag gyulladást igazolt. Sebészetre küldtek tovább, a sebész azt mondta nem kell műteni, mert nincs kő, csak diéta és antibiotikumot írtak fel. Az antibiotikum kúrát beszedtem, a diétát szigoruan tartom továbbra is. Vannak az éjszakai görcsök, és egy állandósult fájdalom köldök felett, illetve alhasban is.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, 1910 Amíg az Alföldön szigorú erkölcsök uralkodtak, a magyarországi németeknél és a székelyeknél szemet hunytak a házasság előtti szex fölött, ami akár a szerető tartását is lehetővé tette. A fiúknak jellemzően nem kellett várni a házasságig az első szexuális élményükkel: akár egy fiatal özveggyel, idősebb menyecskével is hálhattak, jellemzően termény, ajándék fejében, de a nagyobb községekben, falvakban bordélyházak is működtek már az 1800-as évek végén. Magyarország vármegyéi és városai Borovszky Samu. A katonák, a vándorszakmákat művelők, a juhászok és summások, és a tanyán élők is szabadabb erkölcsi normák szerint éltek, mivel nem estek a közösség állandóan figyelő tekintete alá. A cselédlányok is több szexuális tapasztalatot szereztek, leginkább a gazda "jóvoltából", azonban arra, hogy ezek milyenek voltak, az alá-fölérendeltségi viszonyból következtethetünk. Télen hétköznapokon, valamely szomszédos házban szoktak társasjátékokra gyülekezni, hol azután fiúk és leányok együttesen óraszámra, minden felügyelet nélkül eldévajkodnak, vasárnapokon pedig délután és este éjfélig a kocsmában többnyire ugyancsak a szülők jelenléte nélkül.
Dédapáink idejében falun nem voltak szórakozóhelyek, helyette a fonóházakban, bálokban, családi ünnepeken és a lányos házaknál tett látogatáson ismerkedtek a fiatalok. A szomszédos falvak fiataljai rokonlátogatások és nagyobb bálok alkalmával találkozhattak, ismerkedhettek össze. Ha egy legénynek megtetszett egy lány, bizonyos napokon meglátogathatta, ugyanis léteztek külön, a fiúk fogadására kitűzött legényjáró napok. A fiút az udvaron fogadták, mert ahhoz, hogy a küszöböt átlépje, komoly szándékkal kellett érkeznie. A látogatásokkor a család jelenlétében a fiatalok beszélgettek egymással, társasjátékokat, kártyajátékokat játszottak – vagyis az intimitás, a meghitt beszélgetés mint olyan, nem létezett. Ilyen volt a szerelem és szex a paraszti világban | nlc. Egyedül a búcsúzkodásnál, a kapufánál tölthettek egy kis időt négyszemközt, valamint este, titokban a kapunál megbeszélt rövid légyottokon – innen ered a mondás is: faképnél hagyta. Régen a díszes, faragott kapufa másik elnevezése a fakép volt, ahová, ha nem jött el a fiú, szó szerint faképnél hagyta a lányt.
Napkelet, 1857 Egy olyan közösségben, ahol az intimitás ismeretlen fogalom volt, a szexualitás is csupán a gyerekek nemzését jelentette. Ha bárki, főleg a nő élvezte a testiséget, nem beszélhetett róla, ha nem akarta, hogy a közösség kivesse magából. De nemcsak a szexualitásról, hanem a nemiségről sem beszéltek, így előfordult, hogy az első menstruáció is meglepetésként érte a lányokat. Mivel a 19. században még rengeteg gyerek született, ami megviselte a nők szervezetét, több országban is szabályozták a születések számát. Itthon a születésszabályozás egy igen egyszerű módszerét választottak: a házasságkötés kitolása mellett a nász után a szülők egészen egyszerűen nem engedték egy hálószobában aludni a két fiatalt. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. A házasságtörés mindkét fél részéről súlyos bűnnek számított, azonban a család stabilitásának érdekében a környezet jellemzően a házaspár együtt maradása mellett voksolt, és mindent megtettek azért, hogy ki ne tudódjon az eset. A szigorú szabályok és a neveltetés okán, valamint azért, nehogy a falu a szájára vegyen bárkit is, a nők részéről kevés volt a szexuális kicsapongás.
A művet elektronikusan a Magyar Elektronikus Könyvtár és az Arcanum Kft. tette elérhetővé: [1] és [2]. Kötetbeosztás [ szerkesztés] Az egyes kötetek a következők voltak: Kötetcím Kiadási év Abaúj-Torna vármegye és Kassa 1896 Bács-Bodrog vármegye I. 1909 Bács-Bodrog vármegye II. Bars vármegye 1903 Bihar vármegye és Nagyvárad 1904 Esztergom vármegye 1910 Fiume és a magyar-horvát tengerpart 1900 Gömör-Kishont vármegye Győr vármegye Heves vármegye Hont vármegye 1906 Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város 1907 Nógrád vármegye 1911 Nyitra vármegye Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye I. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye II. Pozsony vármegye, Pozsony sz. város, Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok Somogy vármegye 1914 Szabolcs vármegye Szatmár vármegye 1908 Szatmár-Németi sz. város Temes vármegye és Temesvár 1910-es évek Torontál vármegye Vas vármegye 1898 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. város 1900-as évek Források [ szerkesztés] Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900.
600 Ft Esztergom vármegye 472 oldal, 1 sz. térkép, 1 berag. m. Fiume és a magyar-horvát tengerpart 512 oldal 18 m. 32. 000 Ft Gomor-Kishont vármegye 678 oldal 2 térkép 12 m 27. 000 Ft Győr vármegye 464 oldal 2 térkép 2 m. 43. 200 Ft Heves vármegye 700 oldal 1 térkép 3 m Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város 492 oldal 2 térkép, 2 m Komárom vármegye és Komárom sz. város 600 oldal + m-ek 2 térkép 2 sz m. Nógrád vármegye 748 oldal 1 térkép Nyitra vármegye 736 oldal 1 térkép 6 színes m. Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye I. 492 old 1 térkép Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye II. 578 old Pozsony vármegye 752 oldal 2 térkép 12 m. 40. 000 Ft Somogy vármegye 656 oldal 1 térkép Szabolcs vármegye 576 oldal 2 térkép 12 m Szatmár vármegye 636 oldal 1 térkép, 2 m. Szatmárnémeti 316 oldal 1 térkép 27. 200 Ft Temes vármegye 464 oldal 1 térkép Temesvár 296 oldal 25. 600 Ft Torontál vármegye 632 oldal 1 térkép Vas vármegye 622 oldal, 1 térkép, 22 m. 44. 800 Ft Zemplén vármegye 568 oldal, 1 térkép, 25 m. 41.
Házasság és szexualitás A hagyományos magyar paraszti családmodell apajogú volt, és a férfiak családfőként jóformán korlátlan hatalommal rendelkeztek. A hűség és egymás tisztelete mindkét fél részéről elvárt volt, azonban a férfiak túlkapásai felett könnyebben szemet hunyt a közösség: a nők fizikai bántalmazására úgy tekintettek, mint a paraszti világban megszokott jelenségre, amibe belegondolni még ma is szörnyű. Az egyenlőtlenség egymás megszólításából is kitűnt, amit akár a régi Kabos filmekben is megfigyelhetünk: a férj tegezte a feleségét, de a nő magázta az urát. Mivel a házasságok jellemzően a szülők anyagi megfontolásai alapján köttettek, intimitást, meghittséget leginkább csak a képzeletükben élték meg a nők. Az érzelmek kimutatását és a kedveskedést illetlennek titulálták, a beszélgetések is leginkább a munkáról és a gyerekekről szóltak. Náluk nem a szerelem szerzi a házasságot, hanem a szokás, nem a házasulandó választ magának földi élte pályájához élettársat, hanem a szülők néznek ki számára olyant, akit jónak látnak.