2020. jún 20. 19:40 Kis hal is hal, avagy a horgászszerencse nem mindig fogja kézen a köztársasági elnököt /Fotó: MTI Kovács Tamás A víz partján ugyan mindenki egyforma, de a több mint félmillió magyarországi pecás közül mi mégis az egyenlők közül az elsőtől kértünk interjút. Beszélgetés Áder János köztársasági elnökkel halakról, horgászélményekről. ► Mióta horgászik, Elnök úr? Hogyan lett a horgászás szerelmese? – Hatéves voltam, amikor két közeli szomszédunk – Csete bácsi és Feri bácsi – felajánlotta a szüleimnek, hogy elvisznek horgászni. A közeli Keszeg-érre mentünk, stílusosan keszegezni. Az első hal azonban, amit fogtam, egy csuka volt. Nem volt nagy, még csak méretes sem, de nekem óriási élményt jelentett. Azt hiszem, akkor dőlt el, hogy én horgász leszek. Megjegyzem, csukát gilisztával azóta sem fogtam. Szomszéd bácsiktól tanult meg horgászni Áder János /Fotó: Koszticsak Szilárd (4) ► A két szomszéd bácsi lett a mestere? – Igen, a nyári szünetek nagy részét a két "öreggel" töltöttem.
Áder János aláhúzta, mindenképpen meg kell szüntetni a túlhalászást, meg kell változtatni az óriási károkat okozó halászati módszereket, továbbá a – szárazföldek mintájára – növelni kell az óceánok, tengerek természetvédelmi területeit. Utóbbi még nem éri el a 10 százalékot sem, a cél pedig az, hogy a védett területek aránya 30 százalékra emelkedjen – tette hozzá. " – A képzeletünkben tehát már tengerünk is van és mivel idehaza minden természet- és környezetvédelmi kérdést megoldottunk (gondolom ezért sem kell nekünk önálló tárca), ezért bátran foglalkozhatunk a tengerekkel és óceánokkal. Abból hazai érdekütközés aligha keletkezhet. "Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengeri halak fogyasztása kiváltható lenne Magyarországon tenyésztett (sic! ) édesvízi halakkal. »Elő kell venni a régi recepteket (sic! ), a néhány száz évvel ezelőtti recepteket, amikor tényleg bőviben voltunk halnak« – mondta. Áder János szólt arról is, hogy Magyarország elsősorban folyói tisztán tartásával, valamint jó minőségű (sic! )
Kik ők? Azon kollégák kézjegyei, akik szerte a világból nálam jártak, velem operáltak, segítettek nekem. Vannak itt japánok, finnek, oroszok, horvátok, mert nagyon sok olyan kolléga dolgozott nálam még Münchenben, aki utána azt mondta, hogy a bonyolultabb műtéteket csináljuk együtt. Sokat járok Kazahsztánba, Zágrábba, Belgrádba besegíteni. Dr prodán zsolt kacso. Ez egy ilyen társaság, segítjük egymást. Egy hamburgi barátom Michael Hübler, akit egy nehéz, transzplantációra váró eset kapcsán faggattam, hogy mit javasolna, volt-e már ilyen esete, hogy tegyük-e műszívre a beteget? Ez karácsony előtt két nappal volt, mire csak annyit mondott: holnap ott vagyok. A műtét remekül sikerült. Másnap a kislány annyira jól lett, hogy amikor viziteltem a legnagyobb problémája az volt, hogy úgy enne egy kis bajai halászlevet karácsonyra, mivel onnan származott. Volt egy nagy pecás műtősfiúnk ügyeletben, és mivel tudtam, hogy halászlevet fog főzni, megkértem, hogy hozzon be egy kicsit. És akkor ez a kislány karácsonykor halászlevet tudott vacsorázni.
Feliratozva a teletext 333. oldalán. Tovább a műsoroldalra >>>
Ilyen szempontból az emberi oldalt mindig egyesével kell kezelni, de a szakmai részről mindenkinek egyforma figyelem jut, mert ez hozza meg a legjobb eredményt. * Úgy gondolom, ha Szerbiában és Magyarországon összehasonlítjuk a kórházak és általában az egészségügy helyzetét, akkor nagy különbségeket nem találunk… — Itt is, ott is szenvedelmes, szocializmus utáni állapot tapasztalható, mindkét oldalon változásban van az egészségügy, mindenhol vajúdnak az egészségügyi ellátók, és egy új módszer igénye tapintható ki most már mind a kliensek, mind az ellátó személyzet részéről. * És ön azt látja, hogy ez lehetséges? Lesz például orvosutánpótlás? „Sokszor egy 500 grammos koraszülött diónyi szívét műtöm” | Képmás. Lesznek olyan fiatal szakemberek, akik önhöz hasonlóan itthon/otthon maradnak a sokat ígérő külföldi karrier helyett — vagy ellenében —, és helyben próbálnak tenni valamit az egészségügy fejlesztéséért? — Az egészségügy most krízisben van nálunk, az egész környéken, a régióban. A számítástechnikában úgy mondjuk, hogy a krízis mindig egy lehetőség a megújulásra.
Újabb szakmai kihívás ebben a hazai egészségügyben egy európai színvonalú programot folytatni, s még jobbá tenni – kezdi Prodán Zsolt. De ne szaladjunk ennyire előre. Debreceni és amerikai alapok A szervadományozás hazai szabályozása Magyarországon a transzplantációs várólistákon több mint kétszer annyian várnak valamilyen szervre, mint ahány átültetés van egy évben. Ebből is kitűnik, hogy nálunk is szervhiány van, ahogy a világon mindenhol. Pedig a szervátültetésre várakozók számára az egyetlen esély a túlélésre és életminőségük javítására a szervátültetés, amely viszont szervek nélkül lehetetlen. Hazánkban a hivatalos jogszabályok alapján a szervadományozással kapcsolatban az un. Dr prodán zsolt n. 'feltételezett beleegyezés' elve érvényesül, vagyis ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy halála esetén szerveit, szöveteit felhasználják szervátültetés céljára, akkor feltételezhető az illető beleegyezése és a szervek eltávolítása elvégezhető. A szervadományozás hazai szabályozása>> Az Európában és Amerikában is elismert szakember Szőnyön született 48 évvel ezelőtt, középiskoláját és egyetemét is Debrecenben végezte.