A minket érő gyalázkodások mutatják, hogy nem tűnt el a kommunista szellem és kiszolgálóik sem – nyilatkozta a Magyar Demokratának Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: általában olyanok támadják őket, akiknek fogalmuk sincs a munkájukról. "Egyesek az ideológiai meggyőződésük, mások az irigységük miatt ócsárolnak. " – tette hozzá. Mátyás király feltételezett csontjainak genetikai vizsgálatával kapcsolatban elmondta: ilyen jelentőségű nemzeti, történelmi kutatás nem folyt még Magyarországon. A párhuzamosan folyó kutatások közül a főigazgató kiemelte: "Az abasári Bolt-tető lelőhelyen ássák kollégáim Aba Sámuel uradalmi központját és temetkezési helyét. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója nemrég szenzációs fölfedezésre jutott, amiről hamarosan részletesen beszámolunk a nyilvánosságnak. " Hangsúlyozta: "Az archeogenetikai eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a honfoglaló magyarok genetikai összetételében az egyik legmarkánsabb komponens a belső-ázsiai vonal, amely feltehetően az ázsiai hunokhoz köthető. "
Szent István királyunk, a komoly, hithű harcos - Horváth-Lugossy Gábor a Pesti Riporterben A Pesti Riporter augusztus 20. -i ünnepi adásának első vendége Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója volt. A szakemberrel Szent Istvánról, a magyarság történelméről és az államalapításról beszélgettünk. Ezután Ferkó Dániel Georg Spöttlével, a Pesti TV vezető szerkesztőjével beszélgetett arról, hogy Gyurcsányék még ezt a napot is el tudták rontani. Mindenki emlékszik még ugyanis a 2006-os tűzijátékra. Ezt az eseményt elevenítettük fel, illetve megnéztük Dezse Balázs legújabb Budapest Patriot videóját is. "Köszönjük, hogy a reklám megnézésével támogatod a PestiTV létezését! "
2021-04-07 15:47 A minket érő gyalázkodások mutatják, hogy nem tűnt el a kommunista szellem és kiszolgálóik sem – nyilatkozta a Magyar Demokratának Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: általában olyanok támadják őket, akiknek fogalmuk sincs a munkájukról. "Egyesek az ideológiai meggyőződésük, mások az irigységük miatt ócsárolnak. " – tette hozzá. Mátyás király feltételezett csontjainak genetikai vizsgálatával kapcsolatban elmondta: ilyen jelentőségű nemzeti, történelmi kutatás nem folyt még Magyarországon. A párhuzamosan folyó kutatások közül a főigazgató kiemelte: "Az abasári Bolt-tető lelőhelyen ássák kollégáim Aba Sámuel uradalmi központját és temetkezési helyét. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója nemrég szenzációs fölfedezésre jutott, amiről hamarosan részletesen beszámolunk a nyilvánosságnak. " Hangsúlyozta: "Az archeogenetikai eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a honfoglaló magyarok genetikai összetételében az egyik legmarkánsabb komponens a belső-ázsiai vonal, amely feltehetően az ázsiai hunokhoz köthető. "
A jelen hazai konfliktusairól azt mondja, az Orbán-kormány által alapított intézmények közül a Veritas Intézettel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával is jó a kapcsolatuk; a pozsonyi csatáról szóló animációs film után azért bírálták a Magyarságkutató Intézetet, mert a történelmet emlékezetpolitikai narratívákra szűkítette le. Kiderül, a Mandineren megjelent közös írása Fodor Pállal, amely megkérdőjelezte "a házmester-történettudomány" hitelességét, személyes élményen is alapult. Molnár Antal ugyanis olyan házban él, melynek ügyeit korábban a Magyarságkutató Intézet mostani főigazgatójának, Horváth-Lugossy Gábor házmester-vállalkozása kezelte. Mivel szakmai ártalom nála a dokumentálás, ezért máig őrzi a közös költséggel, dugulással, takarítással kapcsolatos leveleket, az egykor szintén a cégnél dolgozó Szakács Árpád aláírásával. Molnár Antal sajnálja, hogy az "alternatív történetírás, kutatás" már nem csak kültelki kocsmákban dívik, intézetet lehet erre alapítani, és ez folyik a köztelevízióból is, noha tudományos kérdésekben szakemberekre kellene hallgatni.
Ők ásták ki a föld alól az abasári nemzetségfői, majd királyi központot, és közölték az Aba Sámuel valós történelmi szerepét bemutató tényeket is, valamint a Hunyadiak származási vitáira is pontot tesznek. – Nem önszórakoztató, súlytalan szereplők vagyunk költséges, látszatra nemzetközi projektekben. Kizárólag nemzeti jelentőségű, a magyarság eredete és valós történelmi múltunk feltárása érdekében végzünk kutatásokat – hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor. Hozzátette: – A három év alatt nemcsak tervekkel, hanem gyakorlati megvalósításokkal is büszkélkedhetünk. Egyértelműen megváltoztattuk az őstörténet-kutatást, tényszerűen megcáfoltunk addig érinthetetlennek gondolt dogmákat, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel is elismerten bizonyítottuk a hun-avar-magyar folytonosságot, akárcsak azt, hogy az avarok magyar nyelven biztosan beszéltek. Új alapokra helyeztük az úgynevezett honfoglalás kérdéskörét is. Nemrég bejelentették, hogy azonosítottak két, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyt, illetve feltárták a Hunyadi-ház származását.
… ezek a népek … visszatérő rokonok voltak, nem pedig idegenek. " Ezzel az álláspontjával az MKI a genetika oldaláról alátámasztja a korábban a pánmagyar megoldás lehetőségéről kifejtett nézeteimet (1). Ezt Csajághy György élesen bírálta a közösségi portálokon kialakult beszélgetésekben. Talán a legújabban megjelent kötetében is bírál, ám ezt a munkáját még nem sikerült elolvasnom. Azt gondolta ugyanis, hogy választanunk kell a keleti, hun eredet, vagy az őshonosság között. Az MKI most közzétett álláspontja azonban nagyobb ívű megoldást sugall, a pánmagyar megoldáshoz közelít (azaz nem szükséges választanunk az őshonosság és a keleti eredet között, mert a genetika szerint szinte mindenütt magyarok voltunk). Amivel egyetérthetünk, ám az identitás pontosabb meghatározásához, történetének felvázolásához elengedhetetlennek vélem a hieroglifikus nyelvemlékeink figyelembe vételét is. Kr. e. 2000 tájáról, az Árpádház szülőföldjéről származó baktriai világmodell a sugár irányban elolvasható Zsenge dana Földje (mai magyarsággal Zsenge isten földje, vagy Feltámadó isten földje) mondattal (középen), a világmodell zsenge, dana és Föld hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "zs", "d" és "f" rovásbetűk (jobbra) Baktriai korong a Jóságos Nap mondattal Kr.
A tény az, hogy a Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. "A tény az, hogy a Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. Mi sikeresen mintát vettünk a győri Szent László hermában található Szent László király koponyaereklyéből, míg mások ezt a szintet nem tudták megugrani, sőt könyvben publikálták, hogy az ereklye alkalmatlan mintavételre, vagyis abból nem nyerhető ki értékelhető DNS. Nos, örömmel jelentem ki, hogy az ereklye archeogenetikai vizsgálatra alkalmas mennyiségű DNS-t tartalmaz. Láthatjuk, hogy megfelelő archeogenetikai szaktudással, amivel kollégáim rendelkeznek, igenis kinyerhető a génállomány. Ezzel a tudományos lépéssel egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, és végezzük el a feladatot úgy, ahogy azt kell: a legmagasabb tudományos fokon. Mert ma itthon erre egyedül a Magyarságkutató Intézet képes. Nem először mondom el azt a jó hírt, hogy a harvardi és lipcsei laborok után a Magyarságkutató Intézet szegedi laboratóriuma – a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben kiépítve – a világ legfejlettebb laborjai között van az archeogenetika tudományterületén.
Az első világháborút követő években rengeteg magyar fotós próbált szerencsét Franciaországban; akár a körülmények által kényszerített kalandvágyból, szerelemből vagy az évszázadok óta hívogató, kultikus, szavakkal nehezen körülírható Charme de Paris miatt. Au revoir kiállítás budapest. A Budapesti Történeti Múzeum Au revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című kiállítása nemcsak olyan, életükben nemzetközi hírnevet szerző, francia kötődésű, magyar származású fotósokat mutat be, mint André Kertész, Robert Capa vagy Brassaï, hanem a harmincas évek itthon kevéssé ismert generációját is: Barna Anna néhány doboznyi, titokzatos babafejes hagyatéka, a szociofotósként induló Földi Rózsi vagy a portéfotózásban újító Révai Ilka anyaga az izgalmas élettörténetek miatt különösen izgalmas. A magyarok párizsi bejövetele A kiállítás André Kertész referenciaként értelmezett, a fotótörténet egyik legnagyobb, legtöbbet idézett alakjának életművével indít. A többnyire francia magán- és közgyűjteményekből származó válogatásban három, nemrégiben előkerült korai Kertész-fotó is szerepel: zsánerképek a magyarországi évekből.
A csaknem százéves Kertész-fotók zsánerképek a magyarországi évekből. A január 5-ig látható tárlat kurátora Cserba Júlia és Cseh Gabriella. Cserba Júlia elmondta, hogy a kiállítás a Cseh Gabriellával közösen, 2018-ban a Corvina Kiadónál megjelent kötetük nyomán készült, amely egy adóság törlesztése, hiszen a nagyon ismert fotográfusok mellett a kevésbé ismertekre is érdemes odafigyelni, komoly munkásság áll mögöttük. A Magyar származású fotográfusok Franciaországban című könyv a kiállítás kísérő katalógusaként is megvásárolható. Au revoir kiállítás szabályai. A kötet több hónapig tartó párizsi és vidéki kutatómunkát követően jelent meg – egészítette ki Cseh Gabriella. A kiállítás ebből az anyagból válogat, átfogó képet adva a magyar fotográfusok szakmai-művészi teljesítményéről, a francia fotóművészetre gyakorolt hatásáról, valamint a franciaországi és nemzetközi porondon szerzett pozíciójáról. Megemlítette, hogy André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentősége a kiállításon is érzékelhető, a tárlat hat terme közül az első terem az ő munkásságával és hatásával fogalakozik.
Kiemelte, hogy három olyan alkotást is bemutatnak, amely még nem volt látható kiállításon: nemrég került elő egy borítékból tíz fotó André Kertésztől, ezek közül hoztak el a kurátorok hármat a budapesti kiállításra. A csaknem százéves Kertész-fotók zsánerképek a magyarországi évekből. A január 5-ig látható tárlat kurátora Cserba Júlia és Cseh Gabriella. Cserba Júlia elmondta, hogy a kiállítás a Cseh Gabriellával közösen, 2018-ban a Corvina Kiadónál megjelent kötetük nyomán készült, amely egy adóság törlesztése, hiszen a nagyon ismert fotográfusok mellett a kevésbé ismertekre is érdemes odafigyelni, komoly munkásság áll mögöttük. A Magyar származású fotográfusok Franciaországban című könyv a kiállítás kísérő katalógusaként is megvásárolható. Au revoir, Au Revoir! / Véget ért a fotókiállítás a BTM Vármúzeumában / PRAE.HU - a művészeti portál. A kötet több hónapig tartó párizsi és vidéki kutatómunkát követően jelent meg – egészítette ki Cseh Gabriella. A kiállítás ebből az anyagból válogat, átfogó képet adva a magyar fotográfusok szakmai-művészi teljesítményéről, a francia fotóművészetre gyakorolt hatásáról, valamint a franciaországi és nemzetközi porondon szerzett pozíciójáról.