Egy emlékezetes jelenet Öcsi megpróbálja rávenni anyját, hogy intézze el: adja vissza a tanárnő Öcsi mackóját, amit azért kobzott el, mert a kisfiú játszott vele az órán. Amikor az anya próbálja elmagyarázni, miért nem szabad az órákon játszani, egy pillanatra felsejlik az a gondatlan játékosság, amiben a kisfiú lubickolni szeretne. Hahó, a tenger! - Alapfilmek. Nevetve sorolják, mit nem lehet még a mackón kívül bevinni az iskolába, és közben Öcsi otthoni bábszínháza – élén a cintányéros bohóccal – is életre kel, hogy aztán a fiú mégis lenyelje a keserű tanulságot: a világban rendnek kell lennie. Plakát (forrás: NFI)
Ezt a sikert tetőzték be a népszerű mesehősök mellékszereplésével forgatott Öcsi-filmek, amelyek pedig újabb regényeket ihlettek, hiszen Török Sándor két könyvben írta meg és bővítette ki a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! történetét – alig pár évvel a Star Wars hasonló franchise-építési trükkjei (az ún. novelization) előtt. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Hahó, a tenger! a hetvenes években aranykorát élő ifjúsági és gyerekfilmek egyik különösen jól sikerült és népszerű darabja. Az Öcsi-filmek folyamatosan reflektáltak Kovács Krisztián életkorára, és ahogy nőtt a hetvenes évek legnépszerűbb gyereksztárja, úgy a filmek is egyre idősebb gyerekek problémáival foglalkoztak. Ebben az időben Kovács nélkül szinte nem is lehetett gyerekfilmet forgatni, a sajtóban minisztárnak hívott gyerekszínész olyan filmekben szerepelt, mint Az öreg bánya titka (1973) vagy a Keménykalap és krumpliorr (1978). (Kovács 17 évesen abbahagyta a színészetet, sokáig informatikusként dolgozott, jelenleg Washingtonban él. )
A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása esetén bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. A kereskedő a nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlót. Egyéni vállalkozói engedély száma. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. A jegyző eljárásában megfelelően alkalmazni kell azon rendelkezéseket, mely szerint a jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatallal, növényvédő szer vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatallal közli. Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.
Ebben a témakörben az üzletek működési engedélye, a telepengedély és a szakfordító- és tolmácsigazolvány kerül bemutatásra. Kihez kell benyújtani a működési engedély iránti kérelmet? Hogyan üzemeltethető az üzlet? Egyéni vállalkozói engedély kiváltása. Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt? Mit kell tartalmaznia a működési engedély iránti kérelemnek? Helyszíni szemle az engedélyezési eljárás során Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről A kereskedő bejelentési kötelezettsége A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása) Üzlet működése során fizetendő illeték A kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőhöz kell benyújtani. Üzlet - ha meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett - csak a kereskedelmi hatóság által, a jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel; egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.
Igen, ám az egyéni vállalkozás indításán gondolkozók zöme nem rendelkezik ekkorra megtakarítással, erre a megoldásra a német kormány 2008 végén vezette be az úgynevezett UG-t (Unternehmensgesellschaft), azaz Egy Eurós Kft nevezetű társasági formát, ami a GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung) Kft-nek megfelelő forma. Erre a megoldás az UG, ami egyre népszerűbb, de mégis célszerűbb párszáz eurós törzstőke Az UG alapítása igen népszerű a Kft-t alapítók körében, mert már egy euró törzstőkével is megalapítható a cég. A vállalkozás indításához a cégbírósághoz kell egy bejegyzési kérelmet benyújtani. Célszerű azonban minimum 1 000 euró törzstőkét fenntartani vállalkozói számlán az alapításhoz, mivel a cégbíróság az egy euró törzstőkével alapítani kívánt cégek kérelmét több esetben visszautasítják, az alacsony törzstőkére hivatkozva. Hiszen egy havi létfenntartáshoz szükséges anyagi tartaléka sincs, így eleve csődbe megy, halálra van ítélve a vállalkozás. Az egy eurós Kft-re az jellemző, hogy a vállalkozói számlán kötelesek a nyereségük minimum 25%-át benntartani, egészen addig, míg el nem éri a Kft alapításhoz a 25 000 euró mértékű törzstőkét.
Ezáltal lehetőség nyílik egy közgyűlési határozat értelmében a cégforma megváltoztatásához, GmbH-ra való módosításra, amit legkésőbb a negyedik évben át kell alakítani.
Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból. Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a kereskedő, illetve az üzletként szolgáló épület a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja. Ez a jegyző mérlegelési jogkörén alapul.
Egyéni vállalkozás Németországban A külföldi vállalkozóknak köszönhetően Németországban a vállalkozások alapításnak csökkenése mérséklődött. Egyre többen mérettetik meg tudásaikat egy vállalkozás indításával, az egyéni vállalkozók körét bővítve. Viszont sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mire számítsanak a vállalkozásuk alapítását és fenntartását tekintve, hisz nem olyan egyszerű a folyamat és elég nagy figyelmet igényel. Egyéni vállalkozás Németországban? Mire számíthatunk? Az egyéni vállalkozó (Gewerbe) alapítása esetében a Gewerbeamt-nál (iparűzési hivatal) kell egy bejelentést tenni a vállalkozás indításához. Akadnak olyan szakterületek, amiben engedély nélkül is végezhető a tevékenység, de egyes szakmák engedély kötelesek, amihez a Handwerkskammer (kézműves kamara) engedélye szükséges a tevékenység megkezdéséhez, melynek feltétele a szakmai vizsgát igazoló dokumentum megléte, aminek a honosítását Magyarországon kell kezdeni. Viszont vannak olyan bizonyos szakmai gyakorlatok, amivel igazolva kérhető felmentés.
2. § 13. pont), nagykereskedelmi tevékenység (Kertv. § 18. pont). II. Keltezés, a kérelmező (bejelentő) aláírása (bélyegzője). Helyszíni szemle szükségessége esetén a jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a működési engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. "] A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében - azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A kereskedő a működési engedély megadását követően a 210/2009. rendelet 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.