A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladék udvarokat. A bizalomhoz információ kell "Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon, és az italos karton szelektív gyűjtésén van még mit dolgozni. Gondoljunk bele, egy egyszerű mozdulattal sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Szelektív hulladékgyűjtés – Zöldporta. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük" – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.
"Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége" – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony. A válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek egyik oka az információk hiánya. Szelektív hulladékgyűjtés. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése.
Az ügy fontosságát mutatja, hogy az EU-s átlag 49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak, és az elmúlt években, hazánkban ez a szám csak stagnál. Honnan tudják, hogyan kell? Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Szelektalok.hu – Amit a szelektív hulladékgyűjtésről tudni kell – szelektív hulladékgyűjtés. Ehhez hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még mindig nincs lehetősége a munkahelyén vagy az iskolájában erre. Még mindig vannak ismeretlen fogalmak A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak.
Közel három éve, hogy a Viking Sigyn szállodahajó egyszerűen áthajtott a nála jóval kisebb Hableány sétahajón a Dunán, a Margit híd közelében. A sétahajó másodpercek alatt elsüllyedt, a balesetben 28 ember halt meg. A halottak hozzátartozói és a túlélők azóta sem találnak megnyugvást. Több milliárd forintos kártérítést követelnek, de az ügy nagyon lassan halad, mert a szállodahajó képviselői húzzák az időt, ami a tervük része lehet – írja a Ripost. A dunai hajóbaleset ügyében hamarosan véget érhet a büntetőeljárás, de a kártérítési perek még csak most fognak elkezdődni. Újabb koreai túlélőket hallgattak meg a Hableány-perben - belfold.ma.hu. A büntetőperben december végén hallgatták meg a túlélőket a bíróságon. "Igen megrázó volt végighallgatni ezt a sok tragikus sorsot. Az egyik hölgy négy hozzátartozóját is elveszítette, köztük az öccsét. A hajó elején álltak, fényképezkedtek, hiába esett az eső, Budapestet így is gyönyörűnek találták. Majd az egyik pillanatról a másikra a Dunába estek, és kisvártatva átment rajtuk még egy hajó. Őt kimentették, kórházba vitték.
"Ebben a balesetben elvesztettem a családomat, a kapitánynak legyen meg a megfelelő büntetése" – kérte a bíróságot. Egy másik tanú, Dzsung Jong A elmondta: amikor a vízfelszínre érve látta, hogy az őket elütő nagy hajó nem áll meg, azt gondolta, mindannyian ott fognak meghalni. A víz alól többen is felbukkantak, kiabáltak, kapaszkodni próbáltak, hogy életben maradjanak. Közben érkezett egy másik hajó, és bár nem látta, hogy az elütött volna embereket, de azon a vonalon haladt, ahol az emberek a vízben voltak. Amikor ez a hajó is elment, csak ketten maradtak a folyóban, se kiabálást, se mást nem hallott. A fiatal nő az öccsét vesztette el a balesetben. Egy harmadik túlélő, Au Hi Cseal arról beszélt, hogy fotózkodtak a dunai sétahajózás közben és meglátta a feléjük tartó nagy hajót. Eleinte azt hitte, mellettük fog elhaladni, egyik társa azonban felkiáltott, hogy a hajó nekik fog menni. Az ütközéskor beleesett a vízbe és beleakadt a lába valamibe, de végül ki tudott szabadulni. Dunai hajóbaleset. Ő is arról számolt be, hogy egy hajótestet érzett a vízben maga felett.
A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben tavaly márciusban előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról. Megosztás Címkék