A terv azonban csak az ő mártírhalála után, 1949-ben valósult meg, mikor püspöki rendelet határozta meg a gyulai Nádi Boldogasszony tiszteletének felújítását. Az elenyészett múlttal és a mocsarak lecsapolásával együtt azonban elenyészett a kegykép is. Helyette Borsa Antal festőművész festette meg a templomban található Nádi Boldogasszony képet, melyet egy külön oltáron helyeztek el. Az oltár két oldalán nádszálak jelzik a régi nádi búcsúk emlékét s újra megindult a búcsújárás. Amíg nemzedékek váltották egymást, a Nádi Boldogasszony tiszteletét és kultuszát a hagyomány őrizte meg. Ma, a megújult kegyhely emlékeztet a magyar történelem nehéz időszakára, amikor a Magyarok Védasszonyánál talált menedéket üldözött népünk. A templom főbb búcsúi: október első vasárnapja (október 6. ), ami a kegyoltár felszentelésének ünnepe, Szent József napja és Nagyboldogasszony ünnepe. A Körösök hívő népe ma is így imádkozik a kegykép előtt: "Nádi Boldogasszony, hazánk Védasszonya, a búcsújáróknak vezérlő csillaga, könyörögj érettünk! "
Ünnepi megemlékezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Dísztermében Helyszín: Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Díszterme 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Időpont: 2013. október 5. 17. 00 óra A magyar kormány 2001. november 24-én visszatérő nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A kormányrendelet értelmében ezen a napon Magyarország lobogóját félárbocra eresztik, a középületeken meg kell jelennie a gyászlobogónak, az iskolákban pedig megemlékezést tartanak. 1849. október 6-án – az utolsó magyar erőd, Komárom fel- és átadása után két nappal – Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenhárom parancsnokát. Hajnalban főbe lőtték Kiss Ernő, gróf Dessewffy Arisztid, Schweidel József tábornokokat és Lázár Vilmos főtisztet, utánuk felakasztották lovag Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly tábornokokat.
Eközben Török Ignác hadmérnökként a szegedi sáncok építését felügyelte, Láhner György pedig a nagyváradi fegyvergyár folyamatos működését biztosította. Az említett magyar honvédtábornokok, illetve a legfelső hadvezetésben szolgáló parancsnokok, - köztük Kiss Ernő altábornagy – mindent elkövettek az ellenség feltartóztatásáért. Sajnos azonban az Arad – Temesvár körzetbe történő csapatösszevonás terve hibásnak bizonyult. A túlerő előbb a Szőregi, majd a végső, temesvári csatában is győzelmet aratott. A kivégzések és a 13 vértanúhalál 1849 október 6 –án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket. Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II.
Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még nagy magyar győzelmeket hozott, Ferenc József császár fő szövetségesétől Oroszországtól kért segítséget és elérte a fordulatot. A hatalmas cári haderő eltiporta a több mint egy éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket. 1849 október 6 –án a majdnem egy éven át tartó szabadságharc befejezését követően az ifjú Ferenc József császár súlyos büntetés kiszabásával akarta megüzenni a magyaroknak: birodalmában nem tűri a lázadást. A császár tizenhárom magyar honvédtábornokot ítéltetett halálra, mindegyiküket nyilvános és megszégyenítő kivégzéssel sújtva. Az említett napon Arad városában tizenhárom bátor, hősies, és megbecsült magyar hazafi kivégzésére készültek. A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért.
Hittek abban, hogy a reformkor nagyjai: Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Deák és Kossuth egy modern, új Magyarország alapjait tették le, kivezetve a magyarságot a középkori feudális viszonyok közül. A halálra ítélt katonai vezetők mindegyike kész volt életét áldozni ezekért a célokért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott. Miután az európai uralkodók sorra, mindenütt leverték a forradalmakat, Bécs a magyarok ellen fordult. A szabadságharc kitört és sok ezer bátor magyar katona és tiszt véráldozatát követelte. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849 júniusában érkezett a fordulópontjához. Ferenc József császár parancsára ugyanis ekkor támadt hazánkra a segítségül hívott majdnem 200 ezres orosz haderő és a 66 ezer osztrák katonát számláló császári armada.
Csak az oklevelek sárguló pergamenjei őrzik meg annak az emlékét is, hogy 1214-ben, az Aranybullát kiadó II. András király idejében, Boleszláv váci püspök, egy Árpa, vagy Árpád nevű falut a gyulai bencés monostornak adományoz. Gyula városa, mely az egyik honfoglaló magyar fejedelmi családról, az erdélyi Gyulákról, – kik közül anyai ágon Szent István is származott – vette a nevét, s ekkor még kicsiny falu. Mégis igen nagy kincse van Gyulamonostornak, itt őrzik a Nádi Szűz Mária képét. És "Ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokol vala ahhoz". Olyan nagy jelentőségű a középkorban a gyulai kegyhely, hogy 1313-ban, az ifjú Károly Róbert királyunk is elzarándokol ide – írja Harangozó Imre, gyulai néprajzkutató, a kegyhely viszontagságos évszázadairól szóló tanulmányában. Ma, az ősi templom helyén az 1775-1777-ben épített barokk stílusú templom áll, melyet a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére szenteltek fel. A Szűzanya tiszteletének gyulai megnyilvánulását már Boldog Apor Vilmos, akkori gyulai plébános is szerette volna helyreállítani s szorgalmazta, hogy a belvárosi templomban kapjon helyet a Körös-vidék Nagyasszonya.
Alpha Bútor - Budapest XIII. Róbert Károly körút 57. XI. Budafoki út 183. XVIII. Üllői út 829. Bohémia Bútor - Budapest VII. Dohány u. 14. BlueHome Bútorbolt - Budapest IV. Schweidel József u. 2. BRW Bútorház - Budapest Gyáli út 38. Bútorbolt Budapest - Budapest XV. Szentmihályi út 167-169. (Asia Center) Bútorex - Budapest XIV. Thököly út 105. Bútorland - Budapest XXI. Rákóczi Ferenc u. 295. Bútorváros - Budapest IV. Váci út 40. Cosmos Home - Budapest IV. Váci út 60-62. (Újpest, Külső-Váci út) DeJó Bútor - Budapest XV. Székely Elek út 11. Domea Mobili Italiani - Budapest X. Fehér út 10. 16-os épület Inno Concept - Budapest III. Bogdáni út 1. Italia Bútor - Budapest Nagytétényi út 67. Kanapé Budapest - Budapest IV. Kiss Ernő u. 2. Mobili Mania - Budapest XIII. Victor Hugo u. 45. Möbelix - Budapest IX. RS bútoráruház - Reitter F. u. - Fáy u. sarkán nyitvatartása - Budapest, XIII. Reitter Ferenc u. 78. - információk és útvonal ide. Gyáli út 33. X. Hunyadi János út 19. Mömax - Budapest III. Szentendrei út 40. XVII. Pesti út 2. Prémiumbútor - Budapest XVII. Kispajtás u. 1. Prime Home - Budapest XIII. Visegrádi u. 82/B RS Bútor - Budapest XIII.
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében A vásárlást otthona kényelmében is megejtheti, gyorsan és egyszerűen.