2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 45/2016. (XI. 29. ) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról NISZ ZRT.
A kiegyezéskor született sójövedéki törvénynek két célja volt, az egyik, hogy a só eladásából az államkasszába bevételek kerüljenek, a másik, hogy a só exportja, importja ne lehessen? haszonhajtó vállalat?, melyet az árak szabályozásával értek el. Akárcsak a lőporegyedáruság és a pénzverési monopólium a lottójövedék sem tartozik a mai jövedéki termékek körébe. A jelenlegi jövedéki szabályozás a második világháborút követően alakult ki fokozatosan, tervutasításos rendszerben a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adó fizetőnek tekintett. A rendszerváltást követően a lazább ellenőrzés és szabályozás lehetőséget biztosított a visszaélésekre, melyek száma 1989 után nagy mértékben növekedett. Az adó zás megkerülésével jelentős mennyiségű áru került forgalomba illegálisan. Ezzel egyidejűleg ugyanezen, magas adótartalmú termékek legális adó forgalma csökkent, ez rengetek adó kiesést okozott az államnak. 1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adó bevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadó ról szóló 1993. Jövedéki terhekre vonatkozó előírások. évi LVIII.
Jövedéki terhekre vonatkozó előírások A jövedéki termék forgalmazása engedélyhez kötött tevékenység, a forgalmazás feltételei, illetve adózási vonatkozásai pedig aprólékosan szabályozottak.
S nézzétek, hol ama már feketült falak Látszatnak, menedékváratok ott vagyon! Ott vár títeket egy bölcs, s kebelébe zár Egy nagy férfi, kinek lelke periklesi Századnak született, s aki virágkorát Rómának ragyogóbb színre derítené. Váci Mihály: Mondd, Kedvesem, milyen a tenger? Mondd, Kedvesem, milyen milyen a tenger? E parttalan zokogás, mely térdet, ölet sosem lel. Milyen a part, hol most lábnyomod kagylóhéj-sora mélyed, ha elindulsz a végtelenbe, mely lassan megtelik már Tevéled. Mondd, Kedvesem, milyen a tenger, és milyen ott a szél hízelgése, milyen ott a magány: szomorú ott az éj, ha egyedül fuldokolsz a szíveddel, és milyen ott a sírás? Vágyik-e, ó, hova vágyik onnan az ember, s ha jön, honnan jön érte hívás? A szomorúság szalmavirága milyen, s a bánat lőttszárnyú madarának milyen idomító nevet s milyen hessentő kereplőket találtak? "Hűsítő" versek nyári napokra magyar költők és írók tollából | Nők Lapja. Hogy mondják ott, ha fáj, – hogy panaszolják a karba-ölbe bújva: – félek! Milyen igazolvánnyal bújkál ott a magány, ahol oly szorosak az ölelések? Mondd, Kedvesem, ahol a tengernek, a fénynek, a hitnek nincs határa, a végtelen partjain gondolnak-e a bennük fogant, félve kihordott halálra?
József Attila és Vágó Márta Az irodalomtankönyvek nagy százalékban még mindig csak a férfi szerzőkkel foglalkoznak, noha a kutatások évről évre egyre több és több női író, költő munkásságát derítik fel. A magyar irodalom történetében számos olyan nő volt, akit évtizedeken át csak férfi költők múzsájaként vagy feleségeként emlegettek, noha saját műveik jogán is érdemes lett volna beszélni róluk. Most öt olyan nő feljegyzéseit ajánljuk, akik maguk is rendkívül jó íráskészséggel rendelkeztek, és akik társaik halála után saját műveikkel, illetve egyéb értékes szövegekkel – naplókkal, feljegyzésekkel, memoárokkal – írták be magukat az irodalomtörténetbe. Női költők | Femcafe. "Naponként árvább" – Szendrey Júlia naplója Naponként árvább" – Szendrey Júlia naplója EditioPrinceps Kiadó, 2016, 263 oldal, 2499 HUF Szendrey Júlia lánykorától kezdve egészen a haláláig vezetett naplót, így személyes feljegyzései révén elsőkézből tudhatjuk meg, milyen volt a "feleségek feleségének", majd a "nemzet özvegyének" lenni. Szendrey, aki maga is költő és fordító volt, rövid élete alatt sajnos nem kevés tragédiát és nehéz időszakot vészelt át.
Ez mai nevén a Jókai-bableves, ahogy pedig ő nevezte: "görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs". Igazán kedvelte a hazai fogásokat, de nem vetette meg a franciákat sem. Felesége, Laborfalvy Róza hiába volt ünnepelt színésznő, nem volt rest fakanalat ragadni és a tűzhely mellé állni. Amikor vendégeket vártak, csak úgy sürgött-forgott a konyhában, és gyakran aszalt szilvás orjalevest és sertésbordát, desszertnek pedig jégbe hűtött dinnyét szolgált fel rummal és tejszínhabbal. "A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. " (Jókai Mór: A nők a tűzhely mellett, 1881) Mikszáth Kálmán nagy kedvence volt a kapros-túrós lepény, a paprikás malacpörkölt, a kemencében sült pecsenye, a piréleves, a sóskamártás, a rántott bárány, levélen sült lepény és a túrós rétes is. Szerette a káposztát, míg a töltött káposztát egyenesen az ételek királyának nevezte. Magyar költők | Nők Lapja. József Attila a házias jellegű ételeket kedvelte, úgy mint a disznópaprikást főtt krumplival. 1926-ban, amikor Párizsban járt és onnan írt levelet testvérének, Jolánnak, arra kérte, hogy küldjön neki bablevest csipetkével és kolbász-reszelékkel.
Milyen lehetőségei voltak és vannak egy nőnek, ha...
A meleg nyári napokon sokféleképpen igyekszünk hűsíteni magunkat. Ezúttal olyan versekkel tesszük ezt, melyekben a folyóké, a tavaké vagy éppen a tengereké a főszerep. A költeményeket olvasva, még ha csak képzeletben is, de megmártózunk a hűvös vízben… Vajda János: Nádas a tavon Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak, Mint az árnyék, leng a csónak. Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. A vad alszik a berekben. Fegyveremmel az ölemben Ringatózom önfeledten. Nézem ezt a szép világot. Mennyi bűbáj, mily talányok! Mind, amit körültem látok. Nap alattam, nap fölöttem, Aranyos, tüzes felhőben, Lenn a fénylő víztükörben. Itt az ég a földet éri. Tán szerelme csókját kéri… Minden oly csodás, tündéri. Mi megyünk-e vagy a felhő, Vagy a lenge déli szellő, A szelíden rám lehellő? Gondolatom messze téved Kék ürén a semmiségnek. Földi élet, hol a réved? Szélei nádligeteknek Tünedeznek, megjelennek. Képe a forgó jelennek… Most a nap megáll az égen, Dicsőség fényözönében, Csöndessége fönségében.