Mit jelent a szabad felhasználás és mikor lehetséges a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szabad felhasználása? Magyarországon a szerzői jogok a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig részesülnek védelemben, a 70 év elteltével az alkotások már szabadon felhasználhatók. A szerzői jogi szempontból még védett művek szabad felhasználás áról akkor beszélünk, amikor a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – és csakis ilyen esetekben!! – a már nyilvánosságra hozott alkotásokat engedély és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. ) általában akkor teszi lehetővé a szabad felhasználást, ha az közérdeket szolgál, vagy valamilyen egyéb fontos cél elérését teszi lehetővé. A szabad felhasználásról az Szjt. 33. – 41. és 68-69. §-ai rendelkeznek. "Szjt. § (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Szerzőijog-ellenesség – Wikipédia. "
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezel szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történ üzemeltetés esetében pedig a mködés helyét is. (4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a. (5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történ forgalomba hozatalára. (6) A befolyt díjaknak a költségek, valamint a Kjkt. SZTNH közlemény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről (RSZ) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 12. § (3) bekezdése szerinti szerzdés alapján – ha ilyen hatályban van – a kiadókat megillet részesedés levonása után fennmaradt összegébl a szakirodalmi, tudományos mvek szerzit negyvenkett, a többi irodalmi m szerzit negyvenkett, a képzmvészeket és a fotómvészeket tizenhat százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezel szervezeteinek kell átutalni.
(2) A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött szerzdésben nem köthet ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50%-át meghaladó részesedés. (3) Az Szjt. A szerzői jogról. 21. § (1) bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az ilyen díjazásra jogosult szerzket képvisel reprezentatív közös jogkezel szervezetek és a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött mveket kiadókat – e részesedési jog vonatkozásában – képvisel reprezentatív közös jogkezel szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerzdést, azzal, hogy a szerzdés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezel szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az e bekezdés szerinti szerzket és kiadókat ugyanaz a reprezentatív közös jogkezel szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a szerzdést az érintett jogosulti csoportok képviseli is megköthetik oly módon, hogy annak jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön szavaznak.
megfelelő rendelkezéseinek megadásával: - 4. A jogkezelési tevékenységek: 4. 1. a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása; 4. 5. a díjazás iránti igény érvényesítése; 4. 7. a közös jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése; 4. 10. a jogdíjak felosztás céljára történő átadása az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének. A 2., illetve 3. pontban megjelölt vagyoni jogok tekintetében a szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység és érintett jogosulti csoport: Vagyoni jog (2., 3. ) Jogkezelési tevékenység (4. ) Jogosulti csoport 2. 4. 1., 4. 5., 4. 7., 4. időszaki lapok kiadói, folyóirat-kiadók, napilapkiadók, fotóművészeti alkotások szerzői, képzőművészek, irodalmi szerzők, szakirodalmi szerzők, könyvkiadók, zeneszövegírók Vissza az oldal tetejére
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé. 45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. (2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. 46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. (2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
[6] Kulturális érvek [ szerkesztés] A tudás szabadsága [ szerkesztés] Szerző és kreativitás [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Anti-copyright című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Culture vs. Copyright További információk [ szerkesztés] Abandoning Copyright: A Blessing for Artists, Art, and Society - Jost Smiers professzor véleménye Anti-Copyright Resources (további információk a szerzői jog-ellenes mozgalomról) Gnomunism - szerzői jog-ellenes utópia The Surprising History of Copyright and The Promise of a Post-Copyright World - Karl Fogel esszéje () - Az Unlicense licenc segítségével minden jogról le lehet mondani egy adott számítógépes alkalmazással kapcsolatban The 18th Century Overture - a szerzői jogok történelmi áttekintése Culture vs.
( Szerzői jogi törvény szócikkből átirányítva)
Amikor nem kifejezetten csak a látvány, hanem a hatásfok is fontos, akkor kerülnek előtérbe az olyan speciális tűzterek, amelyek komoly technikai hátérrel rendelkeznek. A vízteres kandalló kimagasló teljesítménnyel van ellátva, valamint TÜV minősítéssel. Könnyedén ráköthető központi fűtésre, aminek hála a lakás jelentős részét ellátja meleggel. Természetesen a pontos kiválasztást csak helyszíni felmérést követően érdemes elvégezni. Öntöző javítás szakmai hozzáértéssel - Csapnivaló. Rendkívül stílusos és nagyon vonzó látványt nyújt a működése. Mindenképpen szerencsés, ha a helyiség egy frekventált pontjára kerül, hogy azonnal minden szempár rászegeződjön. A vízteres kandalló magyar gyártmány. Professzionális technológia keretében, prémiumminőségű alapanyagok felhasználásával születik meg. Az egyedi választék személyesen is megtekinthető, valamint a online bemutatótermében szintén felfedezhetjük a stílusos formavilágot. A vízteres kandalló részletes műszaki paraméterei pedig segíteni fognak az optimális teljesítmény megtalálásában. Ettől kezdve a többi már gyerekjáték.
A különböző belsőépítészeti elemek divatja folyamatosan változik, új technológiai találmányokkal és jelentősen megváltozott elavult elemekkel egészülve ki. A vízteres kandalló az ilyen típusú otthoni berendezések közé tartozik, amiket bár érintenek a folyamatos újítások, mégis nagyon hosszú ideig relevánsak és szépek lesznek. Vizteres kandalló működése . Az élő láng csodálatos hangulata és melegsége, teljes értékű fűtési rendszer vagy egy nagy fűtési hálózat kicsi autonóm eleme – mindezek a jelzők alkalmasak a vízteres kandallók leírására. Nézzük meg, miért olyan jók ezek és miért telepítik annyian, még a meglévő fűtési rendszer mellé is! Általánosságban elmondható, hogy két oka van a nyitott tűzterű fűtő berendezések vásárlásának és telepítésének: az esztétikus megjelenés és a praktikum. Vannak, akik azért csak vásárolják ezeket, hogy családias hangulatot, kellemesen pattogó tüzet és gyönyörűen játszó lángokat hozzanak létre a hőálló üveg mögött. Az ügyfeleink legnagyobb százalékát azonban mindkét indok vezérli, amikor vízteres kandallót vásárolnak.
Így működése a környezetre nézve nem terhelő. A környezetbarát tüzelőanyagnak köszönhetően használatával védi az élő környezetét és egészségét. A pellet kályha 6 mm átmérőjű fapellet égetésére kialakított. Elvétve hozzá lehet jutni 8 mm átmérőjű pellethez is a piacon, de a tartós és folyamatos üzem érdekében érdemes ezt a kályhák esetében elkerülni. A pellet kályhák kisméretű tüzelőrostély kialakítása, valamint a kizárólag befújt levegővel való tüzelőrostély tiszítás miatt kizárólag a legjobb minőségű és legalacsonyabb hamutartalmú pelletek használatát javasoljuk. A pellet beszerzés során lehetséges világosabb vagy sötétebb színű, fenyőfa vagy vegyes fa pellethez is hozzájutni, de ezek közül egyik sem kizáró tényező. Kizárólag a pellet átmérőjére és arra figyeljen, hogy a hamu tartalma maximum 0, 5-0, 7% legyen. Ez azt jelenti, hogy 100 kg pellet elégetése után 0, 5-0, 7 kg mennyiségű, szinte lisztszerű szemcseméretű hamu marad. A ma aktuális besorolás szerint ezek a pelletek az En Plus A1 minőségosztályba tartoznak.