Mackós mese ovisoknak – Itt találod a meséket! Mészöly Miklós: A bánatos medve Volt egyszer egy medve, sose volt jó kedve. Dirmegett–dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra. Ha mézet nyalogatott, nem volt elég é a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját is szűknek találta, kint aludt inkább egy bokor aljá tüsszögött is reggelre kelve – s akkor meg emiatt dörmögött őkelme. Egy szép napon aztán maga is megunta, hogy mindig csak szomorkodik, mint egy viseltes bunda. Elhatározta hát azon minutában, hogy megy s megtekinti:mi van a világban. Mikor a rengeteg erdő szélére kijutott, egy kicsi lepkével összetalálkozott. – Hová? Hová? – mordult reá. S a lepke mondta. – süti a ré megyek. Ég veled! Nagyot nézett a medve. Mindjárt jobb lett a kedve. A bánatos medve. – Rétre menni jó njünk együtt, mék veled. De a lepke szót se szólt, rippem–röppöm elrepült. Mit tehetett medve koma, egymagában elindula. Hát amint ment, mendegélt, dimbes–dombos réthez ért. Nyílt a réten annyi virág, mint erdőn a leveles ág.
Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok
"No –gondolta–, itt megállok, szedek egy csokor virágot! " S neki is látott nyomba, nem gyorsan, csak medve módra. Egyszerre azonban a szemét mereszti:valami hegyeset lát a fű közt meredezni! – Hát ez meg miféle? – szól megrökönyödve. Tán kóró? Majd elbánok vele! Semmi szükség az ilyen semmirekellőre, az ilyen csúfságra… S azzal odacammog, hogy tövestül kirá uramfia! A kóró mekegni kezd, s fölugrik egy kecske! Szegénynek a szarvát törte le a medve… – Ó, te golyhó, nem vagyok én kóró! Lejárt! - A MEDVE NEM JÁTÉK! Budapest. Hát nem látsz? Vagy elment az eszed? Fél szarvval sétáljak most? Világcsúfja legyek? –támadt rá dühösen, s fújt bőszen a kecske. A medve csak állt–hej, beborult a kedve. – Én szerencsétlen, minek is születtem? –sóhajtott nagyot. Mindig csak baj lesz abból, ha jót, itt a szarvad. Ha tudnám, visszaragasztaná meghalok egyszer, neked adom a bundám… Azzal fülét megvakarta, orrát megdörzsölte–és máris kicsordult a könnye. A kecske észrevette. – Ne sírj, no! – mekegte és leszegte fejéörnyen megsajnálta a szomorú medvét.
Borító tervezők: Pólya Lajosné Kiadás éve: 1972 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kossuth Nyomda Kötés típusa: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 508 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00 cm, Magasság: 19. 00 cm Súly: 0. 43kg Állapot: Jó Megjegyzés: Védőborító kopott, szélei szakadozottak. [(**18442364**)]
Hisszük azt, hogy Isten a szabadságot nem véletlenül adta nekünk, hanem azért, hogy teljes életet éljünk. A szabadság tehát felülről szállt le hozzánk, így annak törvényi kifejeződését a jogainkat is Isten természetes rendjének kell ihletnie – hangsúlyozta Szánthó Miklós. Abban az esetben viszont, ha nem parancsolunk megálljt a baloldalnak – figyelmeztetett –, velünk is az történhet, mint oly sok más országgal tőlünk Nyugatra: megkísérelhetnek elszakítani bennünket Istentől, megfosztani a hazánktól, és megfertőzik a gyermekeink agyát is egy neomarxista vírussal. – Ahhoz pedig, hogy megállítsuk ezt a globális gépezetet, össze kell fogunk. Együtt ugyanis erő vagyunk, szerteszét viszont a marxista farkasok vacsorái leszünk – zárta szavait. ( Magyar Nemzet) Tehát itt nem csak illiberális demokrácia van, hanem keresztény szabadság is. Huncut, aki komolyan veszi!: Bánatos medve. Pöpec. Ha jól értem, az ember alkotta törvények ezekre az illiberális, konzervatív, keresztény szabad emberekre nem is vonatkoznak, biztosan Isten utánuk dobott egy, kifejezetten nekik alkotott PTK-t és egy BTK-t is, bár ez sem biztos.
A medve titokzatos állat. Mindig elvarr minden szálat. Hogyha szívét tépi bánat, Felkeresi a vén fákat. Tövükbe a medvénk fekszik, Várja, múljon, mi nem tetszik. Ilyenkor elfogad mézet, Ez köztudott, régi nézet. Tegye le a bödönt közel: Medvehitet, kedvet növel!
A kötet már a Holló László emlékév szellemében készült, jövre lesz ugyanis a mvész születésének 125. évfordulója. Medgyessy Múzeum Debrecen. Forrás: Kapcsolódó galéria: Koszorúzás Holló László születésének 124. évfordulóján Holló László Baráti Kör Holló László emlékkiállítás Holló László kiállítás a Kiskun Múzeumban Ebbl a hatalmas anyagból, valamint özvegye újabb ajándékaiból nyílt meg 1978-ban a debreceni Holló emlékház tárlata. A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Mvészeti Szakközépiskola büszke lehet, hogy elnyerte a város megbecsülését és a Holló ház gondozásának jogát. Holló László Baráti Kör A közel egy hektár területen álló, a villa mellett egy gyönyör parkot is magában foglaló múzeum nemcsak az 1976-ban elhunyt Holló Lászlónak állít emléket: a fest méltán híres képei és seccói mellett az épület egyik különtermében helyet kaptak a mvész sógorának, Hrabéczy Ernnek a festményei is. A múzeum fényét emeli a Hrabéczy-ház körül létesül szoborpark, amelynek eddigi darabjai - egy Holló László-portré és Medgyessy Ferenc egyik remekmív szobra - a város akaratából hamarosan újabb alkotásokkal bvülnek ki.
A kialakult hagyomány szerint a fest özvegye ekkor adja át egy-egy arra érdemes mvésznek a nagy rangot jelent Holló László-díjat is. Átadták a Holló László-díjat Születésének 124. évfordulóján Holló László festmvészre emlékeztek a róla elnevezett sétányon és az emlékmúzeumban. A koszorúzások után átadták a Holló László díjat, és bemutatták a jubileumi évet elindító antológiát is. A Kossuth- és Munkácsy-díjas mvész sokoldalú fest volt, mitológiai és történelmi témák épp úgy közel álltak hozzá, mint a parasztság sorsát bemutató élethelyzetek, a tájképek, vagy a csendéletek. Úgy festett, hogy mindig gondolatokat, érzéseket közvetítsen. - Nem arra törekedett, hogy szépen ki legyen rajzolva az alak, a figura, hanem arra, hogy az mondjon valamit – magyarázta Ujváry Zoltán professor emeritus. Medgyessy Múzeum Debrecen: A Debreceni Irodalom Háza És A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Holló László barátai és tiszteli vasárnap a mvészrl elnevezett sétánynál gyülekeztek.
4032 Debrecen, Medgyessy sétány Medgyessy sétány képek Medgyessy sétány információk Debrecenben a Medgyessy sétány t méltó arra, hogy a neves művészeink emlékpark jának tartsuk számon, hiszen a parkban olyan költők és írók szobrai kaptak helyet, akiket a magyar irodalmon legnagyobbjaiként tartunk számon, és Debrecen városához is szoros kapcsolat fűzi művészi pályájukat és életüket. A park terebélyes és lombos fáinak árnyékában Fazekas Mihály, Ady Endre, Arany János, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc szobraival találkozhat a sétálgató. A Medgyessy sétány emlékparkjának szobrai Ady Endre emlékmű, Melocco Miklós készítette 1977-ben. Arany János mellszobor készítője Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász, de a művész betegsége miatt tanítványa Megyeri Barna Munkácsy-díjas művész fejezte be a szobrot 1957-ben. Fazekas Mihály emlékmű készítője Rácz Edit 1977. Medgyessy Terem, Debrecen. Gulyás Pál szobor készítette Vilt Tibor szobrászművész 1977-ben. Krúdy Gyula mellszobor készítője Vígh Tamás Munkácsy-díjas szobrász.
Louvre múzeum A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum A Tócóskert betonrengetegének szívében a gimnázium mellett oázisként tárul elénk a Holló László Emlékház, melyet 1978-ban nyitottak meg. A fest szülvárosa nem Debrecen, Kiskunfélegyházán született 1887-ben. A pesti Mintarajziskolában szerzett rajztanári diplomát. Majd Münchenben Hollósy Simon tanítványa lesz. Késbb Párizsban tanul, emellett Itáliában és Spanyolországban tanulmányozza a régi korok festészetét. Leonardo, Greco, Rembrandt, Cézanne, a korai expresszionizmus, a fauvizmus Holló számára nem hatást jelent, nem lenygözn követend iskolát, hanem az egyéniség felszabadításának példáját. Egy új festi légkört alakít ki: teljes elszakadás a hazai akadémikus naturalizmustól. Ez a forradalmiság azt jelenti, hogy mindent próbáljon meg az ember, még az abszurdot is, csak saját nyelvén beszélhessen, csak szinte legyen és belülrl jöv. Viszont festészete soha nem jut el az absztraktig, a konkrét élmény, a dolgok lényege mindig tetten érhet mveiben.
A kiállítást gazdag, archív film- és hangfelvétel, illetve fotóanyag színesíti. 5000 Ft/Csoport
A Debreceni Városháza: Debrecen bíráskodásának története, a régi városháza és a régi főbírók tárgyaival. Az Arany Egyszarvú patika: az egyik legszebb magyar gyógyszertári gyűjtemény. Debreceni kézművesség: céhemlékgyűjtemény, mely a város régi iparosainak, kézműveseinek világát mutatja be. Gubacsapó műhely: a régi, hírneves debreceni gubakészítő mestereinek emléket állító kiállítás. Mézeskalácsosság: a régi mézeskalácsosság emlékei. Kézműves műhely: közösségi tér, ahol a látogatók kézzelfogható módon ismerhetik meg a régi debreceni mesterségeket. A kert: Csokonai Vitéz Mihály alakjának és kultuszának bemutatása három kert, a Füvészkert, a Temetőkert és az Emlékkert által. A polgárosodó Debrecen: a kereskedőcsaládokból kialakuló városi polgárság élete, azoké, akik nagy hatással voltak a városkép alakulására is. 1848 emlékezete: Debrecen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. A történetíró kultusza: Thaly Kálmán élete és munkássága. Múzeum a múzeumban: Debrecen első múzeuma, az 1902-ben alapított Városi Múzeum hangulatát megidéző kiállítás.