Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a GEICO hirdetések eredetileg arról a támaszpontról indultak hódító útjukra, ahol minden reklámötletelés kezdetén tábort ver a kreatívosztály: a szó szerinti értelmezés Besenyő Pista bácsis origójától. Mi lehet a márkaötlet, kollégák? Személyesítsük meg a márkát. Hogyan? Tessék ízlelgetni a nevet: GEICO, GEICO, GEICO... Kinek, mi jut róla eszébe? Pejkó? Gecó? Kasszás Erzsi? Icuka-paródia tarolja le a magyar netet! Besírsz. Esetleg a... g ekkó?! Bizony, reklámkészítő barátaim, a GEICO legelső reklámarca nem más volt, mint egy cukifalat madagaszkári nappali gekkó, aki/ami rendszertanilag, ugye, a hüllők osztályának pikkelyes hüllők rendjébe és gyíkok alrendjébe tartozik. De ezt fölösleges is mondanom, mindenki vágja. Első megjelenéséhez nem más, mint Kelsey Grammer adta a hangját. Az ő neve csak azok számára beszédes, akik ismerik a Frasier című sitcomot – a többiek számára meg simán kötelezővé tenném, hogy nézzék Frasier Crane történeteit. (Az idétlen magyar cím – A dumagép – senkit ne tévesszen meg; olyan felsőfokú, minőségi vígjátékírásról beszélünk, amihez képest a Mi kis falunk szerzői még az első osztályban tanulgatják, hogyan kell kunkorítani a betűket. )
Alig több mint egy nap alatt máris hatszázezer megtekintése van a videónak. Icuka megmondja Somogyi András, humorista egy néhány másodperces rappeléssel robbantja fel a netet. Noha Kasszás Erzsit már rég leváltotta a képernyőn Icuka, a humorista csak most látta elérkezettnek az időt, hogy kifigurázza a reklámot. Az emberek megőrölnek érte, vagy éppen tőle. Kasszás erzsi parodie la pub. De tegyük is hzzá rögtön, már az eredeti is nagyon megosztó volt - ezt azonban mindenkinek látnia kell. Lapozz és nézd meg az eredeti verziót! Oldalak
Teccenek ismerni? ) De vissza a GEICO világához! A "költői kérdések" kampány még az ősembernél is primitívebb volt: két eldöntendő kérdést állított párhuzamba: az egyik a GEICO-ra kérdezett rá, a másik valami blőd szituációt idézett meg. Ám a válasz egyértelmű igent sugallt mindkét esetben. Az eredmény: totál idiotizmus – de jókat lehet rajtuk rötyögni. Van még kérdés? Villantsuk még fel az "It's what you do" sorral futó kampányt, ami szintén az analógia eszközével dolgozik: adott helyzetben adott módon viselkedsz – ha meg spórolni akarsz, akkor a GEICO biztosítását választod. Világos, nem? Oké, nem egy agysebész megoldás, de legalább jól megcsinálják, és ettől mégiscsak fogyaszthatóbb a végtermék. És hát nyomot hagy a fejekben. (Nem beszélve a fickó fejéről, 0:21-nél. ) Horror, paródia, autókölcsönzés A The Martin Agency ontotta magából a GEICO reklámokat. Kasszás erzsi parodie.com. Jobbakat, kevésbé jobbakat. De folyamatosan képesek voltak megújulni, új színt, új hülyeséget beemelni a szpotokba. Mi pedig semmiképp nem hagyhatjuk szó nélkül a 2015-ös év nagy reklámos sikerét, a YouTube pre-roll kampányaira adott fricskát: az "Unskippable" olyan reklámfilm, amit az ember nem tud "átszkippelni", hiszen már előbb véget ér.
Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Otthonában, szívelégtelenség következtében érte a halál. Szolzsenyicin betiltott műveit a kelet-európai értelmiségiek a hetvenes években titokban, újságpapírba kötve adták kézről kézre és egy-két éjszaka alatt olvasták ki zárt ajtók mögött. Nyugat-Európában A Gulag- szigetcsoport a '68-as nemzedék nagy kiábrándulását, a baloldali mozgalmak válságát mélyítette el. Szolzsenyicin egymaga több nemzedéket világosított föl a szocializmus élhetetlen voltáról, lényegében előkészítette a Szovjetunió összeomlását. A szocializmus hazugságaival szembeszálló szakállas próféta alakja meg fog maradni a XX. század történetében, bár élete végén erősen megtépázta saját nimbuszát. Szolzsenyicin 1918-ban született Kiszlovodszkban. A Gulag szigetcsoport (könyv) - Alekszandr Szolzsenyicin | Rukkola.hu. 1938-tól a Rosztovi Egyetemen hallgatott fizikát és matematikát, majd levelezőként elvégezte a moszkvai egyetem bölcsészkarát. 1941-1945 között a légierőnél szolgált, amikor egy levél miatt letartóztatták és szovjetellenes agitáció és propaganda vádjával nyolc évre ítélték.
2017. december 11. 12:46 MTI "Szidalmazták és kinevették, istenítették és megvetették. De... Szolzsenyicin már csupán novelláival és a Gulag szigetcsoport című regényével megváltoztatta a világot, és ez tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a halhatatlanok közé kerüljön" - írta halálakor egy moszkvai újság a 99 éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz íróról. Szolzsenyicin 1918. december 11-én született az észak-kaukázusi Kiszlodovszkban, kozák értelmiségi családban. A rosztovi egyetem matematika-fizika szakával párhuzamosan az irodalom szakot is elvégezte, majd matematikát és csillagászatot tanított. Elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író. A második világháborúban, 1941. októberétől tüzérként szolgált, többször kitüntették, előléptették. Mivel leveleiben bírálta Sztálint, a katonai elhárítás 1945. február 9-én letartóztatta, tárgyalás nélkül elítélték, nyolc évig raboskodott börtönökben, majd lágerekben. Itt is folyamatosan írt, papír helyett memóriájában rögzítve műveit. 1956-ban rehabilitálták, 1957-ben ismét tanári állást kapott.
Oroszországban középiskolákban kötelező olvasmány lett Szolzsenyicin A Gulág szigetcsoport című háromkötetes munkája. Milliók sírhelye lett a Gulág szigetcsoport, azaz a bolsevik kényszermunka-tábor és börtönrendszer, amely elválaszthatatlan lett attól a szovjet kommunista világbirodalomtól, amelyet Arthur Koestler, az egykori kommunista szimpatizánsból lett világhírű antikommunista író "a XX. század legszörnyűbb rendszerének" nevezett. A tavaly augusztusban elhunyt Alexander Szolzsenyicin, a kommunista világrendszernek a legnagyobb kárt okozó trilógia szerzője is hosszú éveken át raboskodott a Gulágon, majd a hruscsovi "olvadás" korszakában a témában Iván Gyenyiszovics egy napja címen megjelent novellája egy csapásra nemzetközileg is ismertté tette, majd 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A kommunista büntetőrendszer borzalmairól titokban írt A Gulág szigetcsoport abban az időben csak a nyugati országokban jelenhetett meg. Szolzsenyicint később, a brezsnyevi ideológiai megmerevedés korszakában azonban a KGB – amelynek Vlagyimir Putyin, Oroszország későbbi elnöke, jelenlegi miniszterelnöke is dolgozott - letartóztatta, repülőgépre ültették, és kiűzték a Szovjetunióból.
A munkatábor gyúrta íróvá Szolzsenyicint: a "saraska", a börtön-kutatóintézet tudós elittáborát A pokol tornáca, a kazahsztáni munkatábort az Ivan Gyenyiszovics egy napja, a rákkal folytatott küzdelmet a Rákosztály örökíti meg. A szinte szerzetesi napirendben végzett makacs, elhivatott írás ekkor vált életben tartó, szent feladattá számára. Apró betűvel körmölt írásait pezsgősüvegekbe zárva kunyhója kertjében elásta. 1957-ben rehabilitálták. 1962-ben jelent meg az Ivan Gyenyiszovics egy napja (1962), amely meghozta számára a világhírt. E műve magyarul előbb jelent meg könyv alakban, mint a Szovjetunióban, bár a lágerszavak magyarításához egy volt magyar recski foglyot kellett keresni. Szolzsenyicin az olvasói levelekből kezdte összeállítani A Gulag-szigetcsoportot. 1963-1966 között több elbeszélése is napvilágot látott (Matrjona háza, 1956, Tarisznyás Zahar, 1966). A hatalommal való egyezkedés kísértésétől a történelem mentette meg az írót: Hruscsov bukása után nem kapta meg a Lenin-díjat, s ettől kezdve művei csak szamizdatban terjedhettek.