Gazdaság 2019. augusztus 02., péntek 15:00 | Hír TV Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Mégsem bíznák Paks2 hűtését csak a Dunára - Greenfo. pénteken az MTI érdeklődésére. Hangsúlyozzák, az atomerőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott hőmérsékleti küszöb (25 Celsius-fok) alatt, 23 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén. Az atomerőmű által monitorozott, 500 méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését - írták Az atomerőmű hűtése másodpercenként 100 köbméter víz kivételét igényli a folyóból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál (900 köbméter másodpercenként) is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál (2200 köbméter másodpercenként) pedig kevesebb, mint 5 százalékot.
A statikus gerjesztők forgógépet nem tartalmaznak, ezért ezeknél már nem áll fenn mechanikai tengelykapcsolat a generátorral. Erre a fejlesztésre a közös európai villamos rendszerbe történő zökkenőmentesebb csatlakozás miatt került sor. A villamos hálózatban ugyanis állandóan jelen van egyfajta alacsony frekvenciájú lengés, márpedig ezek a számítógépes technológiával vezérelt statikus gerjesztők ez ellen tudnak hatni. A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termeléséről II.. Külön szót érdemelnek a generátorok után található transzformátorok. Történetesen két fajta transzformátor működik: egyfelől a 15, 75/420 kV-os ún. főtranszformátor, amely az atomerőmű területén elhelyezkedő központi kapcsolóállomáshoz csatlakozik; másfelől pedig az ún. háziüzemi transzformátor, amelyet - elhelyezkedése miatt - hónaljtranszformátor is neveznek. A háziüzemi transzformátorok a 15, 75 kV feszültségű villamos áramot 6, 6 kV-ra transzformálják le a háziüzemi hálózat részére, a saját berendezések villamos igényének kielégítéséhez. A főtranszformátor teljesítménye 270 MVA, a kisebb feszültségű tekercsben folyó áram erőssége 9900 A, a nagyobb feszültségű oldalon csupán 372 A.
A közeljövőben az elektromos mobilitás térhódítása is növeli a bizonytalanságot az energiahálózatokban. Mi itthon nem csak szerencsések vagyunk, hogy nem érezzük egy fenyegető energiaválság veszélyét. Egy atomerőmű teljesítménye 99%-os biztonsággal tervezhető előre akár egy teljes évre és a működési költségek is előre tervezhetők. Paks olcsón, megbízhatóan dolgozik, 40 év tapasztalata garantálja a stabilitást. Nálunk az elektromos energia 27-28%-át teszi ki a lakossági felhasználás. A hazai fogyasztás 36-37%-át, a hazai termelés felét adja Paks. Az erőmű egy esetleges súlyos válságban minden egyéb energiatemelő leállása esetén is ki tudná szolgálni tehát a háztartásokat és a létfontosságú, például egészségügyi fogyasztási szektorokat. Konkrét külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az atomenergia nagyon hasznos dolog. Németországban az elmúlt években a nukleáris energia kivezetésével a sokszorosára nőtt megújuló kapacitások mellett sem csökkent a CO2-emisszió, viszont megemelkedett az áram ára.
Ehhez képest napközben 1, 2-1, 5 fokot melegszik még a Duna, azaz a legforróbb délutáni órákban már a hűtésre begyűjtött víz hőmérséklete is meghaladhatta a 28 fokot. Korábbi kutatások szerint az erőmű az 500 méteres mérési pontig ezen még 3-4 fokot tud melegíteni * Ez természetesen lehet kevesebb, ha jobban visszahűtik a vizet, márpedig 25 fokos alap vízhőmérséklet felett folyamatosan ellenőrzik a folyamatokat, így vélhetően ilyenkor erre sor kerül., amiből már 30 fok feletti érték adódik. A Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első mérési ponton regisztrált is augusztus elején ilyet: Domborinál a délutáni órákban hat egymást követő napon is huzamosabb ideig 30 és 30, 2 fok közötti hőmérsékletet rögzítettek. Pakson állítólag ezt a szintet nem érték el, de igencsak megközelítették. Kovács Antal lapunknak azt mondta, hogy 29, 8 fok volt a legmagasabb, amit mértek. A 30 fok elérése egyébként hasonló következményekkel járt volna, mint Német- és Franciaországban a 26 fok átlépése: vagy visszaterhelik az erőművet, vagy leállítják a blokkokat.
Ez a többértelműség tehát egyrészt konkrét nyelvi elemeknél érhető tetten: például a "telefonlak" szó felbukkanása a Szódalovaglás ban nem kizárólag a "fon" gyök igekötővel és raggal ellátott formájaként olvasható, de főnévként is érthető, sőt a "telefonálni fogok neked" szintetikus szerkezet analitikussá sűrített változataként is. Másrészt Parti Nagy lírájának barbarizmusokkal dúsított nyelve arra is felhívja a figyelmet, hogy a tájnyelvben vagy az alacsonyabb kulturális rétegek beszédmódjában fellelhető formai torzulások – amint azokat az irodalmi szövegbe átemeljük – retorikai alakzatokként olvashatók. Vagyis a Szódalovaglás szabályszegései a normától eltérő szóalakképzéseknek mint szabályszegéseknek az ismétlései, ugyanakkor a nyelvi norma kialakítása sem organikusan ment végbe, hanem eleve mesterséges képződményként – ami egyáltalán lehetővé teszi a szabályszegéseket. Éppen ezért helyesen állapítja meg Németh, hogy tévedés lenne Parti Nagy költészetét depoetizálásként vagy rontáspoetikaként érteni; az sokkal inkább denaturalizáció: a mesterkéltségre erősít rá, és tudatosítja, hogy a nagy költők differentia specificá ja sem az eredetiség.
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni. Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket. Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte. Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget.
Minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egym... 2 618 Ft Nem kérdez, nem válaszol (Huszonöt beszélgetés, ugyanarról) Krasznahorkai László Nem kérdez? Nem válaszol? Krasznahorkait kérdezik, ő pedig válaszol, így megy ez több évtizede - ezekből az interjúkból nyújt alaposan szerkesztett válogatást e... Szerző(k) további művei 4 874 Ft Árnyékporocska + Szakácskönyv Parti Nagy Lajos, Beczkóyné Kner Piroska Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt R... 2 996 Ft Svejk 100 - Egy derék katona kalandjai a vlágháború után Bánki Éva, Bencsik Orsolya, Benedek Szabolcs, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Solymosi Bálint, Száz Pál, Szeifert Natália, Végel László, Vida Gábor Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tová... 4 493 Ft Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek Szalay Zoltán, Parti Nagy Lajos Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel.