Noha már több, mint fél évszázada irodalomtörténészek vizsgálták József Attila halálának körülményeit, és kételyeiket kifejezhették, azok írott változata nem juthatott el a széles tömegekhez. Voit Krisztina például már 1958-ban felvetette ezt a kérdést. Kéri Edit figyelmét a téma iránt Garamvölgyi László rendőrezredes kutatásai keltették fel, aki már 16 évesen is foglalkozott iskolai dolgozatában József Attila halálának "baleset" és nem öngyilkosság kérdésével. Kéri Edit kitartóan és szívósan felkeresett minden még élő tanút, emlékezőt, azok leszármazottait, akik 1937. december 3-a tragikus napján a helyszínen tartózkodtak. Újravizsgálta a hivatalos jegyzőkönyveket, jelentéseket, irattári dokumentumokat, melyek a költő halálának körülményeivel foglalkoztak, feltárta az ellentmondásokat. Szakorvosokkal konzultált a kérdésben, múzeumban utána nézett a korabeli szerelvény ismérveinek, a vasutas szabályzatnak. Helyszíni rajzok rekonstruálásával is dokumentálja a történteket. Végig olvasta és elemezte a kérdéssel foglalkozó irodalmat, az újságok szenzáció-éhes, valótlan hírközléseit (vonat elé vetette magát), miközben a tragédia két vasúti szerelvényének ütközője között történt.
József Attila (Bp., 1905. ápr. 11. – Balatonszárszó, 1937. dec. 3. ): költő, a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Apja ~ Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A "város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz. 1912-től ~ újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Ady-kötet hatására.
József Attila (1905. Április 11. -1937. December 3. ) az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő. Életrajza Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila. 1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül.
A tréfásnak szánt megjegyzés mélyen szíven ütötte a beteg embert, aki bizonyítani óhajtotta ismerősei előtt, hogy nincs is semmi baja, sőt még nősülést is tervez. December 3-án reggel fordításhoz készülődött, délelőtt heverészett, jó étvággyal elfogyasztotta az ebédet, majd újságot olvasott. Délután lediktált egy levelet Etel nővére ügyvédjének. Mintegy másfél órával a tragikus esemény előtt Jolánnal krumplit vásároltak, mivel azonban József Attila cipekedni nem tudott, "jó gyermekként" megfogadta, hogy erősíteni fogja izmait, ezután jókedvűen sétálni indult. Már estefelé járt, amikor a balatonszárszói vasútállomáson átbújt a sorompó alatt, majd megpróbált átcsúszni a 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat – amelynek érkezése amúgy nem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasutasok rendelkeztek róla információval – 15. és 16. kocsijai között. A szerelvény azonban elindult, a kocsikat összekötő csavarkapocs súlyos ütést mért József Attila fejére, koponyáját bezúzta, s emiatt a költő a sínek közé zuhant, a vonat a jobb karját leszakította.
Kezelőorvosa szerint saját világába zárkózott. Mai szemmel viszont ezek a tünetek a mély depresszió komoly tünetei. A költőnél továbbá az öngyilkosság kockázata is nagyon magas volt. Ebben az időszakban keletkezett versei mind az öngyilkosság magas kockázatára utaltak, és nem a költői visszatérésére, ahogy azt akkor gondolták. Halála körülményei mai napig tisztázatlanok, Balatonszárszón egy tehervonat vagonjai között átmászva érte a halál. Németh Attila előadását egy végső következtetéssel zárta, miszerint a költőnél: "Egy borderline személyiség talaján depresszió alakult ki, ami a pszichotikus szintet is elérte. " "A tehetséges ember alkot, aki nem, annak ott a művészetterápia" "Sokat jegyzeteltem és tanultam" – reflektált az előadásra dr. Forgács Attila klinikai szakpszichológus és gasztropszichológus a kerekasztal-beszélgetés kezdetén. A beszélgetést Varga Zoltán, a Mindset Pszichológia állandó szakújságírója és a Pszicho-Kávéház rendezvényszervező csapatának tagja moderálta. Forgács Attila szerint a költő kezelése kapcsán már a terápiás alapszabályokkal is problémák akadtak.
Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor "eltanácsolta". Beiratkozott a bécsi egyetemre, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója lett, 1927-től a pesti bölcsészkaron két szemesztert járt végig. 1928-ban megismerkedett Vágó Mártával, akinek apja beajánlotta a Magyar Külkereskedelmi Intézethez francia levelezőnek. 1929-ben megszakadt a kapcsolata Vágó Mártával, ekkor jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. Ezt követte közösségkereső próbálkozásainak időszaka, különféle politikai csoportosulásokhoz csatlakozott, 1930-ban az illegális kommunista párt tagja lett. Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki 1936-ig élettársa volt. Noha lelkesen vetette bele magát a mozgalmi munkába, a szűklátókörű, vakbuzgó pártbürokráciától idegenkedett, és ezt a maga költői eszközeivel kifejezésre is juttatta. A párt sem tudott vele mit kezdeni: 1931-ben a Moszkvába emigrált magyar kommunisták irodalmi folyóirata, a Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte, 1932-ben a Külvárosi éj című kötetét kritizálták, végül 1934-ben kizárták.
Korai időpontban diagnosztizálva a daganat kezelhető és a petefészekrák túlélési esélye ilyenkor még 90%. Kezelési terv felállítása Kezelési terv csak az alapos diagnózis kiértékelése után születhet, amely során – ha a műtéti szituáció megköveteli – szükség lehet a petefészek, petefészek ciszta esetleg a petevezető kimetszésére, eltávolítására is. Laparoszkópos petefészek ciszta eltávolítás (Cystectomia ovarii) - Medicover. Ugyanakkor minden beavatkozás során törekszünk arra, hogy az esetleges műtétek a lehető legkevesebb kárt okozzák a petefészekben, noha egyes – daganos esetekben – sajnos még így is meddőség kialakulásával járhat együtt a kezelés. Kevésbé súlyos elváltozások során ugyanakkor a laparoscopos módszer sokkal kevesebb kárt okoz, és biztosabb eredményt hoz, mint a korábbi eljárások, és jóval kisebb a szövődmények kockázata is. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a megelőző vizsgálatok lehető legprecízebb elvégzésére és a pontos diagnózis felállítására. Korai időpontban diagnosztizálva a daganat kezelhető és a petefészekrák túlélési esélye ilyenkor még 90%.
Mikor szükséges a petefészek laparoszkópia? A petefészek megbetegedések laparoscopos műtétjei abban az esetben jöhetnek szóba, ha felmerül a gyanúja valamilyen kóros elváltozásnak a petefészekben. Ebbe a körbe tartozik – többek között – a ciszta, a daganat és a gyulladás is, melyek súlyossága igen eltérő lehet, ám gyakran igen hasonló tünetekkel jelentkeznek a betegeken, így a pontos diagnózis felállításához szükség van a laparoscopos vizsgálatra. Ez utóbbi megoldás jóval kevesebb kockázattal és teherrel jár a betegek számára, mint a hagyományos módszerek, hiszen nem keletkezik nagy kiterjedésű műtéti heg, amelynek gyógyulási ideje akár több hetet is igénybe vehet. Hogyan zajlik a műtét? A petefészek megbetegedések laparoscopos műtétjei során azonban nincs szükség a has megnyitására, mindössze egy 5 – 10 mm-es lyuk keletkezik, majd a kismedencei szervek áttekintését követően a petefészek esetleges kóros elváltozásainak felismerése után azok gyógyítása is megkezdődhet. Az eljárás tehát egyaránt alkalmas diagnosztizálásra és kezelésre is, miközben a beavatkozás után mindössze néhány napot kell aktív pihenéssel tölteni, ráadásul a nagykiterjedésű sebek sem okoznak erős fájdalmat, melyek általában a szabad mozgásban is korlátozó tényezőként jelennek meg.
Fontos szempont, hogy a cisztából vagy annak tartalmából minden esetben mintát kell venni, hogy az alapján további vizsgálatokkal a rosszindulatú daganatos betegségek et egyértelműen ki tudjuk zárni. Másrészről minden páciensnél törekszünk, hogy az ép, működő petefészek szövetet megtartsuk, hogy további hormontermelésben és peteérésben részt vehessen. Előfordul azonban, hogy a cisztát okozó betegség (pl. endometriózis) a petefészket oly mértékben tönkre teszi, károsítja, hogy annak normál működése már állítható helyre, ilyenkor a beteg petefészek gócként szerepelhet, ezért eltávolítása indokolt. Bővebben a petefészek eltávolításról » Mivel az ultrahang vizsgálat nem minden esetben tudja pontosan megadni a ciszta kiindulását, sok esetben a műtét közben derül ki, hogy a ciszta nem a petefészekből indul ki. Viszonylag gyakori, hogy a lezárt, és kórosan kitágult petevezeték és a benne pangó folyadék ad cisztára hasonlító képet az ultrahang vizsgálat során. Ilyenkor a petevezeték megnyitása, tartalmának leszívása szükséges.