Büntetőügyekben a bíróságok törvényi feladataikat folyamatosan ellátják (eljárnak az előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban és döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról), a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. Kaposvár, 2019. július 10. A Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya
Keddtől ítélkezési szünet lesz az ország bíróságain, de a soron kívüli ügyekben, amilyenek például a devizahiteles perek, folyamatos lesz a munka - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A korábban kialakult gyakorlat alapján az idén nyáron is július 15-étől augusztus 20-áig tart a törvénykezési szünet. Ez az időszak polgári ügyekben a határidők számításakor nem vehető figyelembe. Ha például a hónapokban megállapított határidő augusztus 19-én járna le - mivel az a nap még törvénykezési szünet -, a határidő az augusztus 20-át követő első munkanap. A törvénykezési szünet időtartama alatt is tárgyalandó ügyek körét a jogalkotó határozza meg. Nem vonatkozik a törvénykezési szünet azokra az ügyekre, amelyekre a törvény soron kívüli eljárást ír elő. Jelenleg ilyen például a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a kiemelt ügyek, az előzetes bizonyítás, a végrehajtási per, valamint azok a polgári perek, amelyekben a felek ezt közösen kérik.
Az ország valamennyi bíróságán a Bíróságok Napjától, azaz 2020. július 15. napjától megkezdődik a polgári perrendtartásban szabályozott ítélkezési szünet, amely 2019. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet az ügyfelek szempontjából azért bír jelentőséggel, mert a polgári ügyekben erre az időszakra – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – nem lehet tárgyalást kitűzni. Lényeges, hogy a szünet ideje alatt a bíróságok a megszokott munkarend szerint továbbra is nyitva állnak, a bírósági kezelőirodák ezen időszakban is változatlanul tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, benyújthatják a beadványaikat, felvilágosítást kérhetnek és az iratokba is betekinthetnek. Azonban a továbbra is fennálló, új típusú koronavírussal kapcsolatos korlátozások miatt az ügyintézés során változatlanul irányadó, hogy előzetes időpontegyeztetés szükséges az ügyfélfogadáson történő személyes megjelenés előtt, továbbá kérjük az ügyfeleket a postai és az elektronikus úton történő kapcsolattartás előnyben részesítésére.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2021. július 15. és 2021. augusztus 20. között a bíróságok ítélkezési szünetet tartanak. Annak kezdő napja 2021. július 15., a Bíróságok Napja, mely a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 56. §-a értelmében munkaszüneti nap, e napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat. Polgári perekben - bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban. Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint a kényszerintézkedések alkalmazása esetén.
Természetesen figyelembe kell venni az eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseket. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény külön nem rendelkezik az ítélkezési szünetről, ezért a polgári perrendtartásban rögzített szabályokat ebben a tekintetben is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó határidők számításánál az ítélkezési szünet szabályait alkalmazni kell. Ha például a kötelezett az ítélkezési szünet alatt veszi kézhez a fizetési meghagyást, akkor az ellentmondás benyújtására rendelkezésére álló 15 napos határidő csak a szünet után veszi kezdetét. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Bolygók az Alfa Centauri B körül? Gregory Laughlin (University of California, Santa Cruz) és kollégái a hozzánk legközelebbi csillagokból álló rendszert, az Alfa Centaurit vizsgálták. Ez három csillagból álló trió, amely a hozzánk legközelebbi csillagot, a Proxima Centaurit is tartalmazza, utóbbi tőlünk 4, 22 fényévre található. Az Alfa Centauri B a Napunknál valamivel kisebb, K-színképtípusú csillag. A kutatók olyan számítógépes modelleket használtak, amelyek segítségével megbecsülhető, hogy egy adott csillag körül milyen valószínűséggel alakulnak ki planéták, és azok nagyjából milyen jellemzőkkel bírnak. A modellezés eredménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Föld-típusú bolygók születtek az égitest körül, és azok közül néhány az ún. lakhatósági zónában kering. Föld típusú bolygók (földrajz) - SuliHáló.hu. Utóbbi az elméleti közelítések alapján lehatárolt térség, ahol egy bolygónkhoz hasonló objektum felszínén tartósan megjelenhet, és stabil maradhat a folyékony víz - az általunk ismert élet egyik alapfeltétele. Az eltérő kiindulási paraméterekkel, több alkalommal lefuttatott szimulációk egymástól részben különböző, változatos felépítésű bolygórendszereket adtak eredményül - de az esetek többségében legalább egy Föld-típusú bolygó kialakult a lakhatósági zónában.
kittike13 2018. november 16. 11:46 Szívvel és figyelőmmel gratulálok Egyszerűen remek lett Kitti 111111 2018. február 3. 13:46 Remekek lettek tudományos apeváid, most is szívet hagyok. Piroska Olveti 2018. február 1. 20:40 Tetszik alkotásod! ereri 2018. 19:38 ''Van élet a Marson? Mi a titka! Légköre ritka. ' Átfogó és érdekes csokor kedves Györgyi! Remek a témaötlet és ügyesen tömörítetted a jellemzőket! Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom mellettük - szeretettel, tisztelettel: E. Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül. E. Doli-Erzsi 2018. 16:27 Nagyszerű csokrodnál szívem hagyom! Erzsi jocker 2018. 13:41 Fölöttébb jó az apeva csokrod. Jó a tartalom is, élmény volt olvasnom! Szeretettel, barátsággal: gratulálok! jocker/Kíber/Feri Divima 2018. 05:42 Gratulálok! 💖 montor 2018. január 31. 11:39 Tetszenek az apeváid, jól felépített magyarázatok! Szívvel, szeretettel: Eszter Golo 2018. január 30. 21:10 Szívvel és szeretettel gratulálok, drága Gyöngyi. Maga a felépítése a versednek égigérő fára emlékeztet. :) Mila Zsuzsa0302 2018.
Ölelésem: Olgi kokakoma 2018. 14:35 Szível köszönöm, hogy utazhattam: álmomban sokszor repülök. Szeretettel János Olga75 2018. 14:34 Hát ez fantasztikus! Akár egy oktató ''film''! Elismerésem! Okostankönyv. Szívvel olvastam a különlegesen szép, tudományos apeva csokrodat! Olgi 195705252012 2018. 14:30 Szeretem a rejtélyes gondolatokat. Szívet hagyok, Irén feri57 2018. 14:22 Remek vers a bolygókról Györgyi Szívvel olvastam
Mitől a legkülönlegesebb a Kepler-452b? A legutóbbi, szenzációs fölfedezés, amelyet 2015. július 23-dikán jelentettek be, a Kepler-452b nevű bolygó volt. Ez épp a megfelelő távolságra van a saját napjától ahhoz, hogy lakható legyen (mint a "b" betű is utal rá: ez az első bolygó a rendszerben), és nincs kizárva, hogy van a felszínén folyékony halmazállapotú víz. Az átmérője kb. 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, és nem egy gázóriás, mint a Jupiter, hanem valószínűleg kőzetbolygó. A Földtől mért távolsága kb. 1400 fényév. A saját napját 385 nap alatt kerüli meg, az életkora pedig kb. 6 milliárd év, tehát 1, 5 milliárd évvel idősebb, mint a mi Napunk. Eddig még ez az egyetlen, olyan bolygó, amely meghatározó tulajdonságaiban hasonlít a Földhöz. Field tipusu bolygok . A NASA tudósai egyelőre nem tudják, hogy van-e élet a Kepler-452b felszínén, de ismét csak úgy számolnak, hogy mivel már hatmilliárd évet töltött a csillaga lakható zónájában, ez elég jelentős idő ahhoz, hogy élet alakuljon ki valahol a felszínén.
Mintegy 4, 6 milliárd évvel ezelőtt saját Naprendszerünk is egy hasonló porkorongból keletkezett, amelyből az elméletek szerint mintegy 10-50 millió évre volt szükség a bolygók kialakulásához. Formálódó földtípusú exobolygó – Fantáziarajz Az eredmények szerint a négy fiatalabb csoportba tartozó csillagok 10-20 százalékánál megfigyelhető volt a 24 mikronos sugárzás, de sokkal ritkábban jelentkezett a 300 millió évnél idősebb csillagok esetén. Ez az időskála is összhangban áll saját Naprendszerünk kialakulására vonatkozó modellekkel. Az eredményeket megerősíti Thayne Currie és Scott Kenyon (Smithsonian Astrophysical Observatory) független vizsgálata, amelynek során 10-30 millió éves csillagok körüli poranyagra utaló jeleket mutattak ki. Ez a meleg poranyag a modellek szerint a bolygókeletkezési folyamatok természetes velejárója, s az új adatok alapján akár minden ötödik Naphoz hasonló csillag körül kialakulhatnak Földhöz hasonló kőzetbolygók. Ez a fiatal csillagok ötödénél megfigyelhető sugárzás a csillag korosodása mellett továbbra is megfigyelhető, vagyis észlelhető a 10-30 millió, illetve még idősebb csillagok esetében is.
Az ilyen születő bolygórendszerekben a csillag körül egy anyagkorong található. Mivel a korongnak a csillaghoz közeli része melegebb, mint a távolabbi tartományok, a rövidebb hullámhosszon bocsát ki sugárzást magából. Ezúttal a Spitzer infravörös űrteleszkóppal elsősorban a 24 mikrométeres hullámhosszon jelentkező sugárzást vizsgálták. Ez olyan anyagtól eredhet, amely nagyjából abban a távolságban kering csillaga körül, ami a Naprendszerben a Föld és a Jupiter közötti térségnek felel meg. Fantáziarajz a Föld-típusú exobolygók sokaságáról (NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC-Caltech) Az itt található anyagból idővel valószínűleg a Földhöz hasonló planéták születnek. A fenti felmérés eredményei alapján a 300 millió évnél fiatalabb csillagok 10-20%-ánál jelentkezett a kérdéses hullámhosszú sugárzás, míg az idősebbeknél sokkal ritkábban mutatkozott. A Föld-típusú planéták kialakulásához a modellek alapján 10-50 millió év szükséges - ennek megfelelően a 300 millió évnél idősebb objektumok körüli anyag már összeállhatott, részben ezért nem mutatkozik sugárzás az anyagkorongból.
A kutatások eszközéül egy 95 cm-es Schmidt-távcsövet használnak, 1, 4 m átmérőjű főtükörrel. A távcső egy 105 négyzetfokos (12 fok átmérőjű) területet monitoroz (figyel meg) folyamatosan, a tervek szerint legalább hat éven keresztül. Látómezeje több mint 150 000 csillag folyamatos és szimultán (egyidejű) megfigyelését teszi lehetővé. A berendezés lelke a fókuszfelületre illeszkedő detektorrendszer, amely 42 CCD-t (töltéscsatolt eszközt) tartalmaz, kereszt alakú elrendezésben. Minden CCD 2200 x1024 pixelből áll. A telítődés kivédésére 6 másodpercenként olvassa ki a szerkezet az adatokat. A fotométer maga nem készít képeket, csak az előre kiválasztott célpontokhoz tartozó pixel adatokat tárolják és töltik le. A távcsőnek olyan a pályája, hogy eddig még nem elért fénymérési (fotometriai) pontosságú mérésekre képes, miközben stabilitást is biztosít. A bolygókeresést asztrofizikai vizsgálatok egészítik ki. A folyamatos megfigyelés biztosításához fontos volt, hogy a látómező távol essen az ekliptika síkjától, mert különben a Nap és a Hold időről időre eltakarná a megfigyelt részt.