Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 5 Az eladó telefonon hívható 6 7 4 1 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 márka 1. Billentyűzetek 2. Használt laptopok 3. Laptopok 4. Notebookok 5. PC-k, asztali számítógépek 6. Processzorok 7. Számológépek 8. Tabletek 9. TV-k 10. Videokártyák Top10 keresés 1. Gamer laptopok 2. Gamer PC-k 3. Kormányok 4. Led lámpák 5. Macbook Air 6. Geforce 8800 Gtx Ár. Macbook Pro 7. PC játékok 8. Samsung Galaxy A8 9. Samsung Galaxy S8 10. Számítógépek Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: (8 db)
A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres. Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól ("A harangok Rómába mentek…"). Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik. A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött.
A misében a glória után a harangok megszólaltak, de azután elnémultak:? a harangok Rómába mennek?, s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Addig a harangokat a fakereplők helyettesítik. A némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. Filó Kristóf atya 12 kiválasztott budakeszi férfi lábát megmosta, megtörölte és megcsókolta, ahogyan Jézus is megmosta tanítványai lábát az utolsó vacsorán. A mise végeztével az Oltáriszentséget az őrzési helyére vitték, és a húsvéti vigília mise áldoztatásáig ott fogják őrizni. Ezután következett az oltárfosztás, jelképezve, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Balczó Kornélia Fotógaléria itt.
A keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának, a tavasz eljövetelének ünnepe húsvét. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint 1467-ben nagyszombaton a római Szent Péter-bazilikában egy alvó embert találtak. Kiderült, hogy ő Kopeczky Mihály, késmárki diák, aki nagyon vágyott az örök városba. És mert ismerte a legendát a harangok római útjáról, nagycsütörtökön belebújt a templomuk harangjába, s a harang nyelvéhez kötözte magát.
A szokás, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangokat fakereplők helyettesítik, körülbelül a 15-16. században alakult ki.
Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben. Locsolkodás A tojások színezése, díszítése régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védőerőt tulajdonítottak. A tojások píros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Összeállította: Surányi Barnabás Fotó: Facebook és archív Címkék: Húsvét, locsolás, nagyhét, népszokások
Erről tanúskodnak népszokásaink is, amelyek nagyrészt nem épültek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Nálunk virágvasárnaphoz kötődik a kiszehajtás és a villőzés szokása. Egy hosszú rúd végére szalmabábút tettek, azt leányruhába öltöztették – ez volt a kiszebáb – és kivitték a faluból. Ott levetkőztették, majd elégették vagy vízbe dobták, ezzel kivitték a faluból a telet, a betegséget. Ezt követte a villőzés vagy zöldághordás, amelynek dunántúli változata a zöldágazás. A leányok feldíszített fűzfaágat vettek a kezükbe, és énekszóval hozták be a faluba a tavaszt, jártak házról házra. Népszokások a Biblia nyomán A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk.