Természetesen idén is lesz kézművesvásár, együtt ragadunk fakanalat egy újabb örömfőzésre, újra találkozhatnak a Nagyváradról elszármazottak, lesznek könyvbemutatók, kiállítások, komolyzenei események, előadások, filmvetítések, lesz számtalan gyermekprogram, vár- és városbejárás idegenvezetővel, bor- és pezsgőkóstoló. És persze esténként a legismertebb magyar sztárok adják át egymásnak a nagy- és kisszínpadot, illetve a nyári színházat. A Szent László Napok szervezői
Szent László Napok 2022 Nagyvárad 2022 Tizedik alkalommal szervezik meg idén június 20–26. között a nagyváradi Szent László Napokat, a térség egyik legnagyobb kulturális fesztiválját. 2022. június 20-26. Programok Június 20., hétfő 17. 00 Váradi művészek a Szent László Napokon 17. 00 Koszorúzás Szent László nagyváradi szobránál 17. 30 Hazatérés 19. 00 Nyitógála Június 21., kedd 17. 00 A szalamandra vár bukása 17. 30 Verset festek 19. 00 Emlékezés Ötvös Béla nagyváradi hírlapíróra, szerkesztőre, íróra, a huszadik század első évtizedei mindennapjainak hű krónikására 19. 00 Kocsmakvíz – Szent Lászlóról, Nagyváradról sok-sok izgalmas kérdéssel Június 22., szerda 16. 00 Publicritic nemzetközi tervezőgrafikai pályázat díjazása 17. 00 Kinyílott a pünkösdi rózsa – magyar népdalok a Kárpát-medencéből 18. 00 Volt egyszer egy Szent László-hét Június 23., csütörtök 10. 00 Nemzetközi idegenforgalmi és vendéglátói konferencia – Június 23–24. 17. 00 Jovián 17. 00 Lelkem dalai a kezdetekben 18. 00 Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek 19.
Egy vidám délutánt ígérhetünk, és nemcsak a musical szerelmeseinek. Pannonhalmi Béla Baptista Iskola Gyöngyhalász Művészeti Stúdió műsora 15. 00 Patché 16:00 MattSet 17:00 Katrina zenekar koncert 19. 00 Kardos Norbert és barátai: Kökény Attila, Takács Nikolas, Veres Mónika és Caramel koncertje 2022. június 27. hétfő 18. 00 Ünnepi szentmise 18. 45 Kőbányai Szent László Templom Kórusának szakrális zenei áhítata a barokk és a klasszikus zene gyöngyszemeiből a fennállásának 35. évfordulóját ünneplő Caritas Collectio Kamarazenekar, Kővári Eszter Sára ének-, és Csáki András Liszt-díjas gitárművész, valamint Mészáros Zsolt Máté Junior Prima díjas orgonaművész közreműködésével. Forrás: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ honlapja
Tizedik alkalommal rendezik meg a Szent László Napokat Nagyváradon június 20-a és 26-a között. A Debreceni Szent László templom kertjében tartott szerda délutáni sajtótájékoztatón Puskás István újabb fejezetnek nevezte a rendezvényt a két város közötti kosszú évszázadokon keresztül ívelő kapcsolatának történetében. Zatykó Gyula (balról), Puskás István és Bódor Edit Forrás: Czinege Melinda – Számunkra a legközelebbi és a legkedvesebb testvérváros Nagyvárad, hiszen számtalan szál köti Debrecenhez. Ezt a két város közötti kapcsolatot igyekszünk tovább erősíteni, amelyre kiváló alkalom egy ekkora horderejű közösségépítő kulturális esemény – mondta az alpolgármester. Zatykó Gyula Forrás: Czinege Melinda – Nagy örömmel tölt el, hogy a nagyváradi mellett a debreceni önkormányzat is támogatja a Szent László Napokat, hiszen biztos vagyok benne, hogy nemcsak közös múltja, hanem közös jövője is van a két városnak – mondta Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hozzátette, a nagyváradi magyarok nagyon hálásak a debrecenieknek a kezdeményezésért, hiszen ez egy határon átívelő összefogás.
Indulás félóránként a Bánya utca 37. szám alatti bejárattól (GPS koord. : x 835; y 246). Meleg ruházat és vízhatlan lábbeli szükséges, mert a pince nyirkos, hőmérséklet: 10 fok. Regisztráció szükséges. Kérjük, hogy jelentkezéskor adják meg, mikor és hány fővel szeretnének részt venni a pincelátogatáson! 10. 00–14. 00 Conti-kápolna megtekintése idegenvezetéssel, indulás félóránként 10. 00 idegenvezetés és toronyjárás félóránként a Szent László-templomban Földényi Krisztinával 10. 00-14. 00 Harangok története Verbai Lajos helytörténész vetített képes előadása 10. 00 Vezetett séta a Kőbányai Polgármesteri Hivatalban, indulás félóránként 15. 00-16. 00 Tárlatvezetés D. Kovács Róbert Antal polgármesterrel a Helytörténeti Gyűjteményben 10. 00 Szántai Mariann festőművész kiállítása Szent László-templom plébánia (Szent László tér 25. - Kőbányai Polgármesteri Hivatal mögött) 10. 00–15. 00 Magyarok Madara Íjász Egyesület interaktív bemutatója Szent László tér 10. 00 Varázslatos zenevonat – interaktív gyermekkoncertek A vonat június 25-én 10.
(Pilinszky János) 10. 00-13. 00 Élő szobor Érdekes látni, ahogyan az emberek kérdő és kíváncsi tekintettel megörülnek/hökkennek, amikor rájönnek, hogy a mozdulatlan szobor emberből van. Na, persze a gegek sem maradhatnak el… 11. 00 Csodaliget lakói koncert A Csodaligetben bármi megtörténhet. Lakói vidámak, kedvesek, elfogadóak, mindannyian külön egyéniségek, akik valamilyen tulajdonságot mutatnak meg nekünk. Történeteikben megtalálhatjuk azokat az értékeket, melyek valóban fontosak az életben. Például a szeretet, az elfogadás, és a család. A Csodaliget lakói várnak minden gyermeket, és gyermeklelkű felnőttet! Csodaliget produkció 12. 00 Jammal családi beatbox színház A hangok titkos élete - Családi beatbox színház Beatbox, azaz szájdob: Fekete János Jammal egyszemélyes nagyzenekarának hangszerei mind ott lapulnak a torkában. A zenész nemcsak mondja, de meg is mutatja, hogy szájjal minden utánozható: a kinyíló ajtó vagy a fékező autó hangja, de még akár a zuhanyzó sűrű zajai is. A pódiumon ezúttal életünk hangjai jelennek meg, azok a hangok, amelyeket már meg sem hallunk, mert annyira természetesek számunkra.
A csend napja – K. Dudás Mária verse Nagyszombaton a Szentsír előtt emlékezek, a csend napján Üdvözítőnkről elmélkedek, elmúlásra és feltámadásra gondolok – hétköznapi gondot most magam mögött hagyok. "Elmentek a harangok", az orgona sem szól. Jézus szent testét már levették az oltárról. Tegnap végigjárta keresztútját szenvedve, most sziklasírjában pihen halálos csendben. Értünk, bűnösökért vállalta a Golgotát, hogy sokakért kiengesztelje az Ég Urát. Pilátus házától cipelte a keresztet, Kálvárián hagyta el a földi életet. Mindjárt kezdődik a Vigília-szentmise, zeng majd exsultet, ujjong angyalok serege, hívek sokasága dalolhat alleluját, öröménekkel köszönti feltámadt Urát.
A fiatalembert itthon már művészként jegyezték és sikeres kiállítást is rendeztek neki az Ernst Múzeumban. Párizsban Stanley William Hayter műhelyében, az Atelier 17-ben sajátította el mesteri fokon a grafikai sokszorosító eljárásokat, legfőképpen a rézmetszés különféle technikáit, amint azt Peterdi 1938-as, ma már szinte fellelhetetlen rézkarc-albuma, a Fekete bika (Black Bull) tanúsítja. Várnai Zseni: Mama | Hangoskönyvek, Költészet, Versek Várnai zseni mama mia 10 Várnai Zseni vers, amit ma érdemes elolvasnod Nyári gumi akció debrecen 50 év felett: Várnai Zseni Mama Használt autó keszthely Ajt ablak gyr Első és legismertebb, Katonafiamnak című verse [2] 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit.
Te döntöd el most a mi nagy sorunk, a te felzúdult bús rabszolgavéred; borítson el a forradalmi mámor, ha hömpölyög a lázadó sereg, mint felkorbácsolt, zúgó tengerár: Most még csak háborog az óceán, s a kevély hajót már tépi, dobálja, mi lesz, ha majd ős medréből kitör, ha úrrá lesz a tenger akarása! Mi lesz, ha minden katonafiú szülőanyjától kap egy levelet, mely lázít, gyújt, vérbeborít: Csodák csodája Várnai Zseni: Csodák csodája Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél. Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem.
A két világháború között az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kiadásra kerülő első köteteiről a Nyugat költői is elismeréssel nyilatkoztak. Versei egyszerű, közérthető nyelvezete miatt nagyon népszerűek voltak. Leginkább anya- és proletárköltőként emlegették. Idősebb korában verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, a bizalom, a szeretet. Május van, a tavasz talán legszebb hónapja, nem túl rég volt anyák napja. Ezért e témakörből választottam Várnai Zseni szebbnél szebb verseiből: Csodák csodája Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél.
Sokat vétettem ellened, míg éltél, nehéz adósság nyomja lelkemet, nem tudtalak oly végtelen szeretni, mint te szerettél, Mama, engemet. Egész szívem szülötteimnek adtam, amint te tetted, ó, szegény Mama, s hidd el, majd ők ezerszer visszaadják, amit néked vétettem valaha. Te értem, én meg őérettük éltem, ők meg majd másért, bocsáss meg nekem, én is előre megbocsátom nékik, amit majd ők vétkeznek ellenem! Aki Várnai Zseni teljesebb életpályájára, műveire, további információkra kíváncsi, megtekintheti ITT. Forrás: Internet Kökény Éva
A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. 1943–1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Művei [ szerkesztés] Katonafiamnak! (versek, 1914) Gracchusok anyja (versek, 1916) Anyaszív (versek, 1918) Vörös tavasz. Várnai Zseni forradalmi versei (versek, 1919) Örömök kertje (mesék, 1919) A mesélő erdő (mesék, 1921) A fájdalom könyve (versek, 1921) Aludni szeretnék (dráma, 1922) Furulyaszó (gyermekversek, 1923) Ím itt az írás! A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt. A fehérterror alatt a legsúlyosabb anyagi gondok közepette élt és alkotott, férjét éppen lányuk születésekor hurcolta el egy tiszti különítmény. Alkotóereje ennek ellenére töretlen maradt, hangja azonban mind elégikusabbá vált.
"Fogjátok meg hát egymás bús kezét, Mint piciny ártatlan kis gyermekek S ezernyi kínon és könnyeken által Szeressetek, nagyon szeressetek! " (Várnai Zseni: Szeressetek – részlet) Várnai Zseni – Peterdi Andorné Weisz Eugénia József Attila-díjas költő 1890. május 25-én született Nagyvázsonyban. Budapesten hunyt el 1981. október 1-én. Nagycsaládos, szabó édesapja a jobb megélhetés reményében Budapestre költöztette a családját, így Zseni már a budapesti polgári iskolában tanult, majd elvégezte az Országos Színészegyesület Színiiskoláját, de színpadon soha nem lépett fel. (A "Zseni" név az Eugénia franciás becézéséből ered. ) Az első legismertebb verse, a Katonafiamnak 1911-ben jelent meg a Népszavában. ("Ne lőj fiam, mert én is ott leszek! " – bizonyára sokaknak ismerősen cseng a vers refrénje. ) E költeménye miatt az újság példányait a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és terjesztették Budapest utcáin.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él, hol volt, hol nem volt, elvitte a szél, s a holnapom? Azt meg kell érni még, csillagmécsem ki tudja, meddig ég?! de most, de most e tündöklő sugár még rám ragyog, s ölel az illatár! Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés… tavasz! Öreg nő sóhajt Hirdetés