Az Onkológiai Klinika két osztálya, a Sugárterápiás Osztály és az Onkológiai Osztály, a daganatos betegek ellátásának legszélesebb spektrumát végzi. A sugárterápián mind a szolid, mind a hematológiai kórképek lokális és regionális sugárkezelését ellátja a legkorszerűbb feltételek között. A 2013-ban és 2015-ben telepített új lineáris gyorsítók révén a környező egészséges szövetek sugárterhelésének jelentős csökkentésével végezhető el az un. intenzitásmodulált kezelések. Mindez korszerű képvezérlés mellett valósul meg. Egyes speciális szituációk esetén, amikor műtét nem végezhető el, sugársebészeti beavatkozások végrehajtás is lehetséges. Onkológiai Klinika | DEBRECENI EGYETEM. Mindehhez a tevékenységhez a magas szintű minőségbiztosítás kapcsolódik, garantálva az ellátás biztonságát, megismételhetőségét. Az Onkológiai osztály a szolid daganatok (főleg az emlőrákok, vastag- és végbélrákok, egyéb emésztőszervi daganatok, fej-nyaki daganatok, lágyrész daganatok, uro-onkológiai és idegrendszeri daganatok) szisztémás kezeléseit. kemoterápiát, endokrin terápiákat, biológiailag célzott terápiákat és immunterápiákat végzi.
1997-ben megkapta a "Magyar Diabetes Társaság Diabetológusa" minősítést. 1996 óta a Kardiológiai Klinika, ma Kardiológiai Intézet dolgozója, 2001 óta adjunktusi rangban. 1996 óta önálló osztályvezető, az echocardiographiás munkacsoport tevékeny tagja. 1998-ban megszervezte a Kardiológiai Intézet Diabetológiai szakrendelését, amely vezetésével azóta is működik. 2007-ben védte meg PhD értekezését "A coronária microerek vazomotor működésének vizsgálata metabolikus szindrómában szenvedő betegekben" címmel. Szakmai és tudományos érdeklődésének középpontjában a cukorbetegség kardiovaszkuláris szövődményeinek korai felismerése, és az echocardiographia áll. Ebben a témakörben rendszeresen tart előadásokat mind hazai, mind külföldi kongresszusokon. Tudományos tevékenységét 18 magyar és angol nyelvű publikáció, illetve 19 idézhető absztrakt és 3 könyvfejezet jellemzi. Onkológia klinika debrecen budapest. Folyamatosan részt vesz a graduális és posztgraduális orvosképzésben. A Magyar (MKT) és Európai (ESC) Kardiológiai Társaság, valamint a Magyar Diabetes Társaság (MDT) tagja.
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. Onkológia Klinika Debrecen / Onkológia | Cmc Déli Klinika | Magánklinika. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ
Interperszonális
Vegye figyelembe, hogy a kommunikációs folyamat nyolc alapvető elemet foglal magában: forrás (küldő), kódolás, üzenet, átviteli csatorna, vevő, dekódolás, zaj és visszacsatolás. Melyek a kommunikációs folyamat fő elemei? A kommunikációs folyamat magában foglalja a megértést, a megosztást és a jelentést, és nyolc alapvető elemből áll: forrás, üzenet, csatorna, vevő, visszacsatolás, környezet, kontextus és interferencia. Mi a kommunikáció 5 fontossága? Ez a cikk rávilágít a kommunikáció tizenhárom fő fontosságára a menedzsmentben, azaz (1) a döntéshozatal és tervezés alapjai, (2) a szervezet zökkenőmentes és hatékony működése, (3) elősegíti a koordinációt, (4) növeli. Vezetői hatékonyság, (5) Elősegíti az együttműködést és az ipari békét, (6) Segít... Melyek a kommunikációs folyamat típusai? Öt fajta kommunikáció Verbális kommunikáció. A verbális kommunikáció akkor jön létre, amikor másokkal beszélgetünk.... Nonverbális kommunikáció. Amit beszéd közben teszünk, gyakran többet mond, mint a tényleges szavak.... Írott kommunikáció.... Hallgatás.... Vizuális kommunikáció.
A kommunikációs folyamat dinamikus, folyamatos, visszafordíthatatlan jellegű, és összefüggésben van vele. Lehetetlen részt venni benne anélkül, hogy ismernénk az összes alkotó elemet. Azt lehet mondani, hogy ez egy állandó mozgásban lévő jelenség, és nem statikus esemény. Számos elem alkotja a kommunikációs folyamatot. Ezek az elemek egy küldő, egy vevő, egy üzenet, egy kód és egy csatorna. Ha ezek közül az elemek közül az egyik érintett, akkor az üzenet továbbítása is érintett lesz. A kommunikációs folyamat elemei 1 - Kibocsátó A feladó az a személy, aki létrehozza és kódolja az üzenetet. Ez a személy eldönti, hogy milyen üzenetet akar elküldeni, valamint annak elküldésének legjobb és leghatékonyabb módját. Az összes változót, amely befolyásolhatja az üzenetet, az üzenet címzettjének figyelembevételével kell megválasztani. Ezért a vevő egyik feladata az üzenet elküldésének legjobb módjára kíváncsi. A feladónak meg kell kérdeznie magától a használni kívánt szavak típusát, az a vizuális támogatás típusát, amelyet üzenetének közlésére fog használni, és az átadni kívánt ötletről, többek között azokkal a kérdésekkel, amelyek lehetővé teszik üzenete hatékony továbbítását.
Vevő A vevő alatt a küldő által megosztott üzenet fogadásáért felelős személyt vagy eszközt értjük. Az a személy, lény vagy gép dekódolja vagy fogadja az üzenetet. A vevő felelős a küldő által küldött üzenet dekódolásáért. Ezt az üzenetet csak akkor lehet megérteni, ha a feladónak és a fogadónak ugyanaz a referenciakeret, kontextus vagy kód van. Üzenet Az üzenetet a küldő és a fogadó közötti kommunikációra szánt információként definiáljuk. Olyan ötleteket, érzéseket vagy adatokat mutat be, amelyeket a feladó kódol, és a vevőnek dekódolnia kell, hogy a kommunikációs folyamat sikeres legyen. Kontextus Ez a környezet veszi körül a feladót és a vevőt, vagyis az a környezet, ahol az információcsere zajlik. A kontextus bármely hely lehet közös a feladó és a fogadó számára. Ennek feltételei megkönnyítik vagy megnehezítik a kommunikációs folyamatot. Kód Ezek azok a jelek és szabályok, amelyek kombinálva strukturálják az üzenetet; beszélt vagy írott nyelv, hangok, szimbólumok, jelek, figyelmeztetések stb.
2 - Vevő A vevő az, aki dekódolja az üzenetet. Vagyis felelős az üzenet jelentésének kibontásáért, figyelembe véve a kibocsátóval megosztott kódokat. Emellett neki kell válaszolnia a feladónak a kapott üzenetre. A vevő fő feladata az átadott üzenet értelmezése a vevő kívánsága szerint. 3 - Üzenet Az üzenet szimbólumok vagy jelek összessége, amelyek továbbítódnak a feladótól a vevőig, lehetővé téve a kommunikációs folyamatot. Más szavakkal, ez a kommunikáció tengelye, tartalma és tárgya. Az üzenet a kommunikáció legfontosabb eleme. Ez lehet vélemény, hozzáállás, álláspont egy témában, megrendelés, érzés vagy javaslat. 4 - Csatorna A feladó az a személy, aki a kommunikációs csatornát választja, figyelembe véve azt, amit üzenetében továbbítani akar, és az, akinek továbbítani kívánja. A csatorna az a fizikai közeg, amelyen keresztül az üzenet továbbításra kerül. A vevő hivatalos vagy informális csatornán fogadhatja az üzenetet. Az üzenet többek között rádióállomáson, televízión, postán, az interneten keresztül érkezhet.
Kommunikációs analízis Lasswell modell: a kommunikáció elemei - yes, therapy helps! Kommunikáció: fogalmak, definíciók, típusai, osztályozása és alapelvek Ismerje meg az alapvető elemei a kommunikációs folyamat Marketing alapismeretek | Sulinet Tudásbázis Hogy a dekódolás második fázisa sikeres legyen, a befogadónak értenie kell a forrás által kiválasztott és kódolásban használt kommunikációs formákat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a forrásnak és a vevőnek azonos kódot kell használnia, és közel azonos háttértudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen. kommunikációs zaj: a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait zajnak hívjuk. Csökkentik az üzenet befogadásának hatékonyságát. Fajtái: - csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba) - környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj) - szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris hiba, fogalmazási- szédhiba) Shannon és Weaver elmélete persze később is hatással volt a kommunikációs elméletekre és azokra a tudósokra, kutatókra akik a kommunikációval foglalkoznak.
A stílus azt jelenti, hogy a beszélő meghatározza a párbeszéd témáját, és a vita során egyoldalúan dölójában a beszélő partnerét használja a párbeszéd folyamatában bizonyos célok eléréséhez, meghatározza a beszélgetés hatókörét és a válaszokhoz vezet. Ez a kommunikáció elsősorban a vállalati tanulási folyamatra jellemző. Ezen túlmenően a manipulatív stílust fel lehet használni a vezérlésre. Végül a tárgyalási folyamatban ez az a stílus, amely lehetővé teszi, hogy tartósan meggyőzze ellenfelét. szertartás a kommunikációs stílus egy bizonyos kép fenntartására szolgál. Ez a stílus általában a leginkább szabályozott. A rituálék egy vállalat keretein belül lehetnek, növekedhetnek, és mindenki számára közösek. Ez a stílus magában foglalja a vezetők és a beosztottak közötti mindennapi kommunikációt, a szervezeti kérdések megvitatását, valamint az üzleti kapcsolatok fenntartását a partnerekkel. humanisztikus a stílus a résztvevők közös érdekét képviseli a közös ügyben. Ez magában foglalja a kölcsönös segítségnyújtást, segítséget és támogatást, amelyet az emberek egymásnak nyújtanak.