Williy Lomant, Arthur Miller Az ügynök halála című művének főszereplőjét valójában Manny Newmannak hívták. Unokája, Mary Ann Newman irodalomtanár 1967-ben Az ügynök halála című színdarab tévéközvetítése alkalmával tudta meg az igazságot. Édesapja, aki szintén házaló ügynök volt, és különböző női holmikat próbált eladni a Közép-Nyugaton, elmesélte neki, hogy nagyapja, nagybátyja és ő maga is szerepelnek a műben. Nyilvánosságra került, hogy Miller közeli rokonuk, és darabjában Lomant Mary Ann Newman nagyapjáról mintázta meg. Miller műve sértette a családot, és a kapcsolat megszakadt közöttük. "Zavaros félhomály, szex, álmok, hazugságok, kitalálások légköre és főleg a meglepetéseké. Nem tudtam úgy a házuk felé indulni, hogy ne éreztem volna: valami különös fog történni" - írta Miller életrajzi regényében. Színházi közvetítés két részben a Soproni Petőfi Színházból, felvételről. Stáblista:
Források [ szerkesztés] Színházi Adattár Arthur Miller: Az ügynök halála – elemzés () A dráma adatlapja a Molyon További információ [ szerkesztés] Arató László: A jelent meghatározó múlt – analitikus drámák (Iskolakultúra, 2000. 11. szám) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 183426851 LCCN: no2012068816 GND: 4191724-8 SUDOC: 032963548
Legidősebb fiát, Biffet? Nagy Márk egyetemi hallgató? a sikerre neveli, arra, hogy gazdag emberként ünnepelje a város. Willy mindezt a saját példáján keresztül igyekszik megmutatni fiának. Felépít magáról egy képet, amely valójában hamis, és erre Biff is rájön egy elbukott matematikavizsga után, amikor az apjától szeretne segítséget kérni. A fiú ekkor kiábrándul addig bálványként tisztelt édesapjából, és a két fél között teljesen megromlik a viszony. Willy Loman összeomlik, hiszen a fiára tette fel egész életét, aki megveti. A történet végén természetesen feloldódik a konfliktus, Biff elmondja apjának, hogy szereti és önmagát veti meg, amiért kudarc az élete. Ennek ellenére Willy Loman mégis véget vet az életének, hiszen úgy hiszi, így könnyebb lesz a család élete. Arthur Miller darabja zseniális. Egyszerű családtörténeten keresztül világít rá számtalan társadalmi problémára, melyek ma is aktuálisak. Olyan jellemhibákra hívja fel a figyelmet, melyek már hétköznapjaink részei? mint a saját személyiségét a családért háttérbe szorító feleség vagy a folyton pénzt és sikereket hajkurászó apa.
'84 Stúdió George Orwell 1984 című regénye alapján írta: Mikó Csaba Racine Andromakhé ANDROMAKHÉ Szövegkönyv: Ari-Nagy Barbara, Gáspár Ildikó, Závada Péter Anyám tyúkja (1. ) Színpad A magyar irodalom kötelező versei Válogatta: Várady Szabolcs; Szerkesztette: Mácsai Pál Anyám tyúkja (2. ) Válogatta: Várady Szabolcs, szerkesztette: Mácsai Pál Szabó Magda Az ajtó Szeredás Emerenc emlékkoncert Szabó Magda regénye alapján a szövegkönyvet írta: Gáspár Ildikó Zenéjét szerezte: Matisz Flóra Lili Azt meséld el, Pista! Örkény István saját szavaiból összeállította: Bereményi Géza és Mácsai Pál Kertész utcai Shaxpeare-mosó William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Örkény István Macskajáték Tragikomédia két részben A szerző azonos című regényéből és drámájából a szövegkönyvet készítette Gáspár Ildikó Secondhand Szovjetűdök Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink, Csernobili ima, Fiúk cinkkoporsóban, Nők a tűzvonalban c. írásai alapján Szex.
Willynek nagyon sokáig sikerül is fenntartania a látszatot, azonban idősebb fia számára egyik nap világossá válik apja valódi arca. Willy karaktere több szempontból is érdekes és persze, zseniális. Egyrészt megmutatja, milyen egy kisember élete, aki évek óta ugyanott dolgozik, ugyanazt a munkát végzi, de sosem léptetik elő, sosem ismerik el a munkáját, ő mégis hűségesen ragaszkodik a munkáltatóihoz és nem áll ki az érdekeiért. Másrészt rávilágít arra: milyen súlya van akár egyetlen döntésnek az életünkben. A történet folyamán ugyanis Willyt végig kísérti Ben bácsi alakja? Bodrogi Gyula, aki 2004-ben az Alföldi Róbert által feldolgozott változatban a főszereplőt formálta meg?, aki dúsgazdag üzletemberként tért haza Alaszkából. Ben végig invitálja Willyt, utazzon ki vele és ő is vagyonos emberként térhet vissza. Willy azonban feleségére hallgat, nem mer lépni, így egész életében foglalkoztatja a kérdés: vajon igaza volt? Jól döntött, hogy nem utazott el? Mindemellett Willy karaktere tipikus példája azoknak a szülőknek, akik nem tudták megvalósítani saját álmaikat, ezért a gyermekeiktől várják ezt.
A hatvanas éveiben járó utazó üzletkötő, Willy Loman már harmincöt éve dolgozik ugyanannak a cégnek. Két fia van, családját szereti, felesége, Linda is szeretettel viszonyul hozzá. Ám Willynek már nem megy jól az üzletkötés, fizetése teljes mértékben a létrejött üzletek számától függ, s ezekből egyre kevesebb van. Fiait ezért az önálló élet felé terelné, hiszen egyikük főleg nők elcsábításával tölti az idejét, a másik pedig egyik állásból a másikba vetődik, de kleptomániája miatt sehol sem képes megmaradni. Anyagi nehézségei következtében megingó önbecsülése miatt, Willy titokban öngyilkosságra készül. Tovább... 3 óra 5 perc, 1 szünettel.
– erről kérdeztem a Tanárnőt. Barna Zsombor 2022. május 29.
Karinthy Frigyes - Utazás a koponyám körül | 9789632764115 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Utazás a koponyám körül Karinthy Frigyes Kötési mód puha kötés Kiadó Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft. Dimenzió 130 mm x 200 mm x 10 mm Utazás a koponyám körül A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író.
1930-as Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik. 1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Az "élményből" született meg a túlvilági kalandozásról szóló Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye is. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon. Mindkét felesége korábban férjes asszony volt. Első társától, Judik Etel színésznőtől született Gábor fia, aki költő lett. A második feleség, a legendásan szabad szellemű és szájú Böhm Aranka volt, házasságuk a nő és férfi örök párharcának ékes és meglehetősen zajos bizonyítéka volt. Frigyükből született Ferenc fiuk jelentős és népszerű író lett. Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a frappáns nyelvi fordulatokban gazdag Micimackó t, s ő ültette át magyarra a Tom Sawyer kalandjai t is.
Az Utazás a koponyám körül jeleneteit a magyar filmtörténet egyik legnagyobb hatású operatőre, Illés György fényképezte. A különféle szerepekben a korszak legnagyobb színészei láthatók. Latinovits Zoltán az író több alakmásában is feltűnik. Erőteljes alakítása különösen emlékezetes. A hétköznapi valóság, a fantázia és hallucináció keverednek Hogyan készült? A folyamatos alkotói lázban égő Karinthy 1936 márciusában észlelte magán a súlyos betegség tüneteit. A svédországi életmentő műtét költségét barátai és ismerősei összefogásával sikerült előteremteni. A lábadozó író még a kórházban elhatározta, könyvet ír az élményeiből. Az eredetileg a Pesti Napló hasábjain, heti folytatásokban közölt regényben érzékletesen beszél a fővárosi irodalmi élet hétköznapjairól, az agydaganat kialakulásáról, a betegség elfogadásának belső lelki folyamatairól. Az Utazás a koponyám körül az író egyik legismertebb műve, a huszadik századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Révész György nemcsak megfilmesítette a forrásművet, de Karinthy jellegzetes humorát, karakterét, sőt még a harmincas évek történelmi légkörét is filmre viszi.
Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. 1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. 1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben. 1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író. Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.