Többek között hólyaggyulladásra, vesetisztításra, a petefészek fertőzéseire és vizelési problémákra ajánlott. A gyógynövények sorában a kisvirágú füzikét a prosztataproblémák orvosságának tartják, a kivonataiból összeállított készítmények gyorsan és hatékonyan kezelik a prosztatával kapcsolatos kellemetlen tüneteket, megbetegedéseket, sőt megelőzésre is kiváló. A füzike hatását a vizeletrendszeren keresztül fejti ki, érintve a vesét, hólyagot, a nemi szerveket, a véráramlást. Erős gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és vértisztító, de fájdalomcsillapító hatása is jelentős. Mivel igen eredményes a megelőző hatása, 40 éves kor után érdemes rendszeresen, kúraszerűen fogyasztani mind a nőknek, mind a férfiaknak. Kisvirágú füzike tea - Gyógytea - Teázzunk.hu. Régóta használatos gyógynövény, nem ismert semmilyen káros mellékhatása, hosszú távon is biztonsággal alkalmazható. A kisvirágú füzike gyógyhatásának főbb területei: prosztatagyulladás prosztata-megnagyobbodás hólyaggyulladás a méh és petefészek fertőzései veseproblémák inkontinencia Férfiaknak.
Prosztatabántalmak esetében segítségünkre lehet prosztatagyulladásra, prosztata megnagyobbodásra, prosztata szöveteinek kóros elburjánzására, prosztatagyulladásra. Ellenben nem csak a férfiaknak segíthet, hanem a gyulladáscsökkentő hatása miatt hólyaggyengeségben, valamint állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban szenvedő nők is kipróbálhatják. Segítségünkre lehet vese és hólyagfertőzésre, vesezsugor, gennyes vesemedence gyulladás, állandó hólyag és húgyhólyaggyulladás, hólyaggyengeség, vizeletürítési nehézségek, éjszakai vizelés, gyakori nappali vizelés, a hólyag teljes kiürülésének hiánya és vizeletcsepegés mérséklésénél. Kisvirágú füzike nem csak férfiaknak - Egészségtér. Az erdei derécének van a baktériumtörzsekkel szemben kifejtett legerőteljesebb gátló hatása. A tapasztalatok szerint egy 4 hetese kúra alkalmával jelentősen csökkenhetnek a panaszok, szükség esetén 2-3 hét után a kúra megismételhető. A kisvirágú füzike továbbá alkalmas lehet helyi gyulladások csökkentésére, altesti fájdalmak csillapítására, méh és petefészek fertőzésre, gyulladások következtében létrejött szövetelváltozások kezelésére.
Gyógyászati célokra az egész növényt gyűjtik (szár, levél, virág), de a növény életképességének megtartása érdekében ügyeljünk arra, hogy a közepén szakítsuk le, így ismét oldalhajtásokat növeszt. Az első virágok megjelenésekor kell szedni a gyógynövény föld feletti részét. A gyűjtött növényt frissen vágjuk és használjuk fel. Néhol tömegesen előfordul és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyűjthető illetve házikertben is termeszthető. Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos. Kisvirágú füzike - Epilobium parviflorum Schreb. - gyógynövény kereső - gyógynövény lexikon - Orvosok.hu. Gyógyhatású fajok [ szerkesztés] Alpesi füzike (Epilobium anagallidifolium) – Magyarországon nem őshonos. Borzas füzike (Epilobium hirsutum) Hegyi füzike (Epilobium montanum) Kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) Lándzsás füzike (Epilobium lanceolatum) Mocsári füzike (Epilobium palustre) Rózsás füzike (Epilobium roseum) Sötétzöld füzike (Epilobium obscurum) Vízparti deréce ( Epilobium dodonaei) Gyógyhatása [ szerkesztés] A teája vagy tinktúrája prosztatabetegségek, a kezdődő prosztatarák gyógyításában csodaszernek számít.
[2] [3] Hasonló fajok [ szerkesztés] A borzas füzike (Epilobium hirsutum) robusztusabb alkatú. A rózsás füzike (Epilobium roseum) levelei hosszú nyelűek. Az erdei derécétől (Chamaenerion angustifolium) csak mikroszkóppal lehet biztonsággal megkülönböztetni a lomblevélen lévő fedőszőrök minősége alapján (a kisvirágú füzikénél kihegyezettek), valamint a maghéj a kisvirágú füzikénél papillás, az erdei derécénél sima. Gyógyhatása [ szerkesztés] A füzikét javalló orvos feladata nem egyszerű: választania kell az igen aktív cseranyagokat tartalmazó Epilobium angustifolium – amelynek hatása azonban nem igazolt – és a kisvirágú Epilobium parviflorum között, amely viszont, az önoteineknek köszönhetően a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi. Felhasználása [ szerkesztés] A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli. Emellett azonban mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat annak megerősítésére, hogy jóindulatú betegségről van szó.
Felfázások esetén 2 hétnél tovább ne használjuk!
Az egy szótagos szavak nagy száma is az élőbeszédszerűséget, a fesztelenséget segíti elő. Az István öcsémhez verselése időmértékes, jambikus lüktetésű, de nem mechanikus jambusvers, hiszen spondeusok és daktilusok frissítik, élénkítik a ritmust. A vers zenei tempója változó: az elején és a végén felgyorsul, míg az elbeszélő és az elmélkedő, komorabb részeknél lassul a vers. A verszene, a vers melódiája egyébként derűt, örömöt, játékosságot sugall. Ennek a világos magánhangzók (i, í, ü, ű, é, e, ő, ö, á) magas aránya az oka. Az is szembeszökő, hogy Petőfi az irodalmi nyelvhez képest gyakran használja a pongyolaságig köznyelvi "e" hangot (30, 7%-os arányban), ellenben ritkán használja az "a" és az "u" hangokat. A szelídség, a bensőségesség és az emlékezés hangulata a nazális mássalhangzók (az "m" és az "n" hang) nagy arányának köszönhető. Petőfi megfordítja a költői levél bevezetőjének szokásos szerkezetét is, hiszen a második sorban már rögtön önmagáról kérdez: Gondoltok-e ugy néha-néha rám?
Az István öcsémhez keletkezési körülményei 1844 tavasza és nyara fordulat volt a költő életében, valódi életformaváltást hozott ez az időszak. 1844 februárjában, miután egy zord telet vészelt át Debrecenben, fakózöld versesfüzetével a tarisznyájában Petőfi felgyalogolt Pestre, és felkereste Vörösmarty Mihályt, a kor legnagyobb irodalmi tekintélyét. Vörösmarty átolvasta verseit, és támogatásával Petőfi segédszerkesztői álláshoz jutott a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlapnál. Vörösmarty ajánlására 1844. március 27-én a Nemzeti Kör is döntést hozott Petőfi verseinek kiadásáról. Ez óriási változást idézett elő a költő életében. Így ír a sorsfordító pesti eseményekről az Úti levelek ben Kerényi Frigyesnek: "Oh az én életem dúsgazdag volt a sanyarúságban, s ha most boldog vagyok, megérdemlem. Hat esztendeig voltam istentül, embertül elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom… és mikor? ifjuságom kezdetében, az élet legszebb szakában, mely csupán az örömeknek van teremtve, tizenhatodik esztendőmtől a huszonkettedikig.
ISTVÁN ÖCSÉMHEZ - Petőfi Sándor | Érettsé Az öreg Petrovics szerencsétlen sorsa, boldogtalansága fájt neki. A legfájdalmasabb életrajzi tények említésekor soráthajlást találunk (enjambement): " Szorgalmas élte verítékinek / Gyümölcseit most más emészti meg. " Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
De jó, hogy így történt; aki boldogtalan nem volt, nem tudja megbecsülni boldogságát. " Petőfi számára a biztos megélhetés ígérete tette lehetővé, hogy újra felvegye a kapcsolatot szüleivel, akikkel évekkel korábban megromlott a viszonya. Petrovics István és felesége 1841 óta laktak Dunavecsén. Az öreg azt akarta, hogy Sándor fia folytassa a "családi mesterséget", azaz legyen mészáros. Petőfi makacsul ellenállt apja sürgetéseinek, kéréseinek és követelésének. 1841-es első dunavecsei látogatása durva szakítással végződött. 1842 nyarának végén azonban örömmel fogadták a szülők, mert akkor jelent meg Petőfi első verse, és ez kicsit talán oldhatta az öreg Petrovics ellenérzését. Ám pont ekkor döntött úgy Petőfi, hogy vándorszínész lesz, ami villámcsapásként érte a szüleit. ( Egy estém otthon című verséből kiderül, hogy apja a színészetet nem tartotta rendes foglalkozásnak, hanem csavargó életnek és haszontalanságnak. ) Másfél évi távollét után tér most ismét haza Petőfi, miután szakított a színészi pályával, katonáskodott, megbetegedett, leszerelték, s végül Pesten meghódította az irodalmi köröket.