Új!! : A gyarmati rendszer felbomlása és Ötödik Köztársaság (Franciaország) · Többet látni » Gyarmat (terület) Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat valamely állam fennhatósága alatt álló terület. Új!! : A gyarmati rendszer felbomlása és Gyarmat (terület) · Többet látni » Negyedik Köztársaság (Franciaország) A Negyedik Francia Köztársaság Franciaország köztársasági államrendszere volt, amely 1946. Új!! : A gyarmati rendszer felbomlása és Negyedik Köztársaság (Franciaország) · Többet látni » Ruanda-Urundi Ruanda-Urundi 1916-1924 között belga fennhatóság alatt álló terület volt, amelyet az első világháború során Német Kelet-Afrika gyarmat területéből a belga gyarmati hadsereg foglalt el. Új!! : A gyarmati rendszer felbomlása és Ruanda-Urundi · Többet látni »
A gyarmati rendszer felbomlása a II. világháború után by Árpád Balázs
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a két világháború közötti gyarmati politikát, és a II. világháború történetét. Ha ezt a tanegységet megismered, áttekintést kapsz India, Kína, Korea, Vietnam, a Közel-Kelet és Afrika felszabadulásáról. Ha azt hallod, hogy gyarmati elnyomás, a régebbi századok jutnak eszedbe. Fel sem merül benned, hogy a XX. században még léteztek olyan területek, ahol a civilizált angol vagy francia állam elnyomó hatalomként volt jelen. A Népszövetség Egyezségokmánya a győztes államoknak adott megbízást, hogy a vesztesek gyarmatait igazgassák, ez lett az ún. mandátumrendszer. A II. világháborúban a fasizmus elleni harcban meghatározó szerepet töltöttek be a gyarmatok és lakosságuk. világháború után a kiemelkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA már nem támogatta tovább a gyarmati rendszer fennmaradását. Anglia kénytelen volt megengedni, hogy Indiában a gyarmat önállóságáért már régóta küzdő Nemzeti Kongresszus Párt jelöltje Dzsaváharlál Nehru alakítson kormányt.
A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása és a gyarmatok Válságok a szovjet-tömbben: A szocializmus időszakának felkelései a szovjet elnyomás ellen: 1953 - NDK, sztrájkok, tüntetések, 1956 - Budapesti forradalom, 1968 - Prágai tavasz Csehszlovákia, ahol Alexander Dubcek akart reformokat; 1980 - Lengyelország, Lech Walesa vezette mozgalom, 1989 - Romániai forradalom, Nyikolaj Ceausescu leváltása, kivégzése. A szovjet hadsereg által 1945-ben megszállt Kelet-európai országokban 1 948-ra mindenhol egypárti kommunista diktatúrák alakultak ki. Így Lengyelországban, az NDK -ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában. A szovjet-tömb vezetői: Hruscsov: Sztálin 1953-as halála után 11 éven keresztül (1964-ig) Nyikita Hruscsov vezette a Szovjetuniót és ezáltal Kelet-Európát is. Politikája enyhébb volt Sztálinénál, ezért "olvadás poltitikájának" nevezték. Ám reformjai nem működtek így a kommunista vezetés 1964-ben leváltotta. Brezsnyev: 1961-1982 közt vezette a Szovjetuniót.
Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia. A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett tömegesen Izrael földjére vándorolni. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén. A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakohogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és palesztinok lakták. Anglia - mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát - végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta. A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.
Fejlemény a cikk kapcsán! A cikkel kapcsolatban felhívjuk figyelmét, hogy időközben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésnapján elfogadta, és az a Magyar Közlöny 2016. évi 90. számában megjelent. A cikk letölthető PDF formátumban is! | SZÜLŐTARTÁS | GENERÁCIÓS ÖSSZECSAPÁSOK | NYUGDÍJRIADALMAK | A társadalom rohamos elöregedése, a nyugdíjrendszer ingatagsága, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a család fogalmának változása áll a szülőtartás tervezett szabályairól kitört heves viták mögött. A probléma nem jogi: valójában hosszú távú társadalmi kérdésekre nincs felelet. Gondozási kötelezettség – Mi történik, ha valaki nem teljesíti? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Az ember nem azért nem öl, mert tiltja a Btk., és nem azért tartja el a szüleit, mert előírja a Ptk. – mintha ezt elfelejtette volna az ellenzék, amikor a kormány szülőtartási törvénymódosítási javaslatát támadja. Az ugyanis a már élő szabályokat ismétli meg azzal, hogy "tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben.
A Polgári Törvénykönyv júliusi módosítása kapcsán került előtérbe a kötelező szülőtartás jogintézménye. Mivel több megkeresés is érkezett hozzánk a témában, vegyük sorra a törvény legfontosabb rendelkezéseit! Először is fontos leszögeznünk, hogy a szülőtartás nem új jogintézmény: nemcsak a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. és a 2011-es Alaptörvény tartalmazta, hanem a korábbi családjogi törvényünk is. Az örökbefogadó szülők havonta kapnak fizetést?. A most hatályba lépett módosítás csupán annyit változtatott a korábbi szabályokon, hogy immár nemcsak a tartásra jogosult – tehát a szülő – indíthat pert a tartásdíj iránt, hanem az a személy vagy szervezet is, aki a tartásra kötelezett helyett maga gondoskodott a jogosult tartásáról. Tipikusan ilyenek a különböző idősotthonok, szociális otthonok, házi gondozók, ők eddig nem rendelkeztek perindítási jogosultsággal. A szülőtartási kötelezettség csak az önhibájából kívül rászoruló szülőt illeti meg, azonban őket sem minden esetben. A kiskorú gyermek tartásának kötelezettsége ugyanis minden mást megelőz, a szülő kiskorú gyermekét akár a saját rovására is köteles eltartani.
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. Idős szülők gondozása törvény 2020. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
- Előfordulhat, hogy az örökbefogadó berendezkedik, hazaviszi az újszülöttet, akiért felfüggeszti az állását, berendezi a babaszobát, és lehet, hogy hat hét múlva jelentkezik az anyuka, és visszakéri a gyerekét. Idős szülők gondozása törvény módosítása. Ennél is rosszabb, hogy Magyarországon ma virágzik a gyermekkereskedelem, most is hallani arról, hogy egyes szülők pénzt szeretnének kapni az örökbeadásért, nekik az új szabály lehetőséget ad, hogy az örökbeadás esetleges visszavonási lehetőségével zsarolhatják az örökbefogadó házaspárt. Lenne más megoldás is Budavári szerint az lenne az ideális, ha a törvény lehetővé tenné, hogy a lemondó szülő csak a gondozásba történő kihelyező határozat időpontjáig vonhatná vissza örökbeadási szándékát - semmiképp nem azután, hogy a befogadó szülők már elvitték a csecsemőt, vagy elkezdtek vele ismerkedni. Szerinte ez a szabályozás mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadásra alkalmazható lehetne. - Korábban is javasoltuk ezt a szabályozást, már az előző kormányzati ciklusban is felmerült egy, a mostanihoz hasonló törvény bevezetése - mondta.