Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell az I. ipari forradalom hatásait; a demográfiai robbanás, az urbanizáció fogalmát. Megismered azokat a társadalmi változásokat, amelyek a II. ipari forradalom következtében terjedtek el Európában. Megtanulod, hogy ekkor alakultak ki a városok modern funkciói. Minden technikai-gazdasági változás kihat a társadalomra, az emberek életmódjára. Gondolj csak bele, hogy egyetlen találmány, a személyi számítógép milyen mértékben alakította át a mindennapjainkat! Ugyanígy volt ez több mint egy évszázaddal ezelőtt is. Azok a technikai újítások, amelyek elterjedtek a XIX. század végi Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, alapjaiban formálták át a kor társadalmát. A II. ipari forradalom legfontosabb társadalmi hatása a népességnövekedés volt. Ennek az egyik oka, hogy a technikai újításoknak köszönhetően a mezőgazdaság munkafolyamatait is gépesítették. 11.1.4 A második ipari forradalom - DigiTöri. Megjelentek a földeken a traktorok, a cséplőgépek, ezzel hatékonyabbá tették a termelést és növelték az élelem mennyiségét.
Az ipar kialakulása Az ipar hosszú történeti folyamat révén jött létre. A legősibb a háziipar volt. Napjainkban is megtalálható a világ számos országában. A társadalmi munkamegosztás fejlődésével, később kivált a mezőgazdaságból kézműiparként. Piacra termelt, egyedi termékeket állított elő, minden munkafolyamatot egy ember végzett. A kapitalizmus létrejöttével megnőtt az igény a tömegáruk iránt. Kialakultak a manufaktúrák, ahol kézi munkával bérmunkások dolgoztak. Paks 2 a megszorítások legnagyobb vesztese - Privátbankár.hu. Majd az egyszerű kézműipari tevékenységből a technika, a technológia fejlődésével jött létre a korszerű gyáripar. Az iparosodás folyamata Az ipari forradalom hatására, az 1780-as évektől az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart felváltotta a tömegtermelés. A termelés fejlődése átalakította a munkahelyeket, és új üzemforma jött létre a gyár. A gépeket a gőz hajtotta, egyre kevesebb emberi erőre volt szükség. Kialakultak az egyes ipari ágazatok. A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődődött meg, elsőként a textiliparban, majd a gépiparban és a kohászatban.
Alfréd Nobel svéd fizikus felfedezésével biztonságosabbá, s egyben széles körben alkalmazhatóvá tette a nagyhatású robbanóanyagot, a nitroglicerint Az acélipar és a gépipar újításai, az ismétlő- és sorozatlövő fegyverek elterjedése jelentősen megnövelték a tűzerőt A monopóliumok: A második ipari forradalom idején óriási beruházásokra került sor, ami az egyes tőkés vállalatok, csoportok együttműködéséhez, az ipari és a banktőke összeolvadásához vezetett. I ipari forradalom. A tőkés csoportok között kialakult kapcsolatokat összefoglalóan monopóliumnak nevezzük. Ezt az időszakot monopolkapitalizmusnak is szokás nevezni. A folyamat során az ipari és a banktőke összeolvadt. A korszakra jellemző a felerősödő tőkekivitel A tőkekivitel nagyban hozzájárult az ipari forradalom elterjedéséhez, a fejletlenebb régiók felzárkózásához.
Általában városkörnyéki térségben rendezkednek be, az agglomerációkhoz közel, a ritkábban lakott, kellemes társadalmi és fizikai környezetben. A technológiai park gyakran több célt szolgál: gazdasági tevékenységet és megfelelő lakókörnyezetet is biztosít. Az ipari robotok alkalmazásával, a számítógép vezérléssel és felügyelettel lehetővé vált, hogy a termékek a piaci igényeknek megfelelően készüljenek el. A modern termelési rendszerek hatására lehetővé válik, az új termékek rövid időn belüli, a fogyasztó igényei szerinti gyártása. A posztfordista termelési rendszer A hetvenes-nyolcvanas évektől a fordista tömegtermelést fokozatosan felváltja a posztfordista vállalatszervezés és irányítás, illetve gazdálkodási rendszer. A fordista termelési rendszer nem volt képes gyorsan alkalmazkodni a fogyasztók megváltozott igényeihez. Ii. ipari forradalom zanza. A posztfordista termelési rendszer már képes rá az információs technológia, a modern elektronika révén. A termelési rendszer lényege a piac, a gyártott mennyiséget a kereslet és a kínálat szabja meg.
Egyelőre még nem érkezett meg az igazán jó idő, de a tél már szerencsére az utolsókat rúgja és lassan virágba borul a természet. A romantikus vagy éppen a magányosan filozofálgatós séták szerelmeseinek aligha kell a balatoni tájak mellett érvelnünk. Ezúttal azok közül a zöldövezetek és arborétumok közül gyűjtöttünk össze néhányat, ahol a tavasz első hírnökeit vehetjük jobban szemügyre. 1. Folly Arborétum és Borászat A generációkon átívelő, családi kézből üzemelő arborétumot a 20. század legelején Folly Gyula, pécsi orvos alapította, aki először telepített egzótákat az alapvetően cseres-kocsánytalan tölgyes, badacsonyi domboldalba. Örökségét ma dédunokái ápolják, amely az évtizedek alatt szó szerint virágzó vállalkozássá nőtte ki magát borászattal és étteremmel kiegészülve, de természetesen még mindig a botanikai kuriózumoké a főszerep. 2. Évszakok: Tavasz első virágai.... Kányavári-sziget, Kis-Balaton Egész évben látogatható a Kányavári-sziget különleges nádvilága. Illusztris fahídján átkelve kilátók, madárlesek, tűzrakóhelyek és játszóterek birodalma nyílik meg a buja növényzet ölelésében.
Szeretem a telet, de már éppen elég volt belőle, ez a néhány hét hideg volt arra, hogy elkezdjek a tavaszról álmodozni…És ha már tavasz, akkor érdemes foglalkozni a jácinthagymákkal! Előbb-utóbb véget ér a tél, a hideg is elmúlik és elkezd felmelegedni az idő – én ezt az időszakot már nagyon várom, nem volt igazi telünk, de nekem elég volt ennyi is belőle, nem szeretem a hideget és azt, hogy alig lehet kimenni a kertbe…Vágyok a színekre, az illatokra, arra, hogy végre megjelenjek az első csodaszép virág ok. Tudtátok, hogy ha egye kicsit rásegítünk, már tél végén örülhetünk az ablakpárkányon virító, saját illatos jácintjainkra? Nézzük, mi a teendőnk! Mire lesz szükségük? AZ ELSŐ TAVASZI VIRÁGOK | Tavaszi virágok | AKI A VIRÁGOT SZERETI... | MAGAZIN | LHP.HU. Egy hideggel már előkezelt jácinthagymára lesz szükségünk, valamint jácinthajtató üvegre, aktív szénre és vízre. Jogosan teheted fel a kérdést, hogy mi is az a jácinthajtató üveg…Lényegében egy darázsderekú kicsi váza, aminek a felső részébe bele lehet tenni a hagymát (bármilyen jó, amit találunk otthon, de lehet kapni virág -, valamint gazda botokban is).
Tőlevelei a virágokkal együtt bújnak ki. Napos fekvést kedvel, jellemzője, hogy a virágok napsütésben kinyílnak, estére, borús időben pedig becsukódnak. Mivel lombfakadás előtt virágzik, ültethetjük lombhullató fák és cserjék alá is, hiszen ilyenkor még bőven jut oda is napfény. Vízigénye közepes, öntözni egyáltalán nem szükséges, talán csak a virágzás idején, amennyiben nem kap természetes csapadékot. A téli hideg hatás, és a téli csapadék szükséges a virágzásához. Odvas keltike – Corydalis cava 10 – 20cm magas, mérgező növény. Az új év első virágai | Állatkert Budapest szívében. Egész Európában megtalálható. Geofiton növények, kora tavasszal virágoznak, amikor még a lombkorona nem hajtott ki, és átengedi szinte teljes mennyiségben a napfényt. Gyorsan kibontják virágszirmaikat, majd szintén gyors termés érlelés után, vissza is húzódnak a talajba. Humuszban gazdag, üde, nyirkos erdei talajt igényel. Gumója később odvasodik, innen kapta magyar nevét is. Szaporítása ezekkel a gumókkal lehetséges. Csillagos téltemető – Eranthis hyemalis A téltemető már február végén kidugja fejét a hó alól, és gyönyörű élénksárga virágaival valóságos szőnyeget hoz létre.
Fontos tudni, hogy a benne lévő galanthin nevű anyagot a gyógyászatban felhasználják a gyermekbénulás és az Alzheimer kór ellen, ám az anyag mérgező! Kiskertünkben, otthon, nyugodtan termeszthetjük, kertészetben, gazdaboltban vásárolt hagymából. Illatos ibolya – Viola ordata Talán az egyik legismertebb, és leggyakoribb kora tavaszi virág, az ibolya. Mindenki ismeri, és szereti, a tavasz hírnökei mindenfelé. Megtalálható erdőkben, réteken, de parkokban, játszótereken, utak mentén szintén gyakori vendég, hiszen igénytelen, épp csak arra vár, hogy kiskissé melegedjen az idő, és már bújik is ki a földből. Nagyon gyorsan, gyöktörzsekkel szaporodik, de tőosztással, és magvetéssel is szaporíthatjuk. Virágszíne legtöbbször a lilának valamilyen árnyalata, de néha vadon is találkozhatunk fehér virágú példánnyal. Félárnyékos, üde helyeket kedvel, bokrok, fák tövében a leggyakoribb. Érdekessége, hogy virága ehető, cukrászati díszként is sokszor használják. Érdekesség továbbá, hogy Sissi királyné kedvenc fagyija volt:) Krókusz – Crocus crysanthus (Korai sáfrány) Kora tavasszal, az első virágok között bújik ki.
Hamarosan itt a tavasz, színesedik a természet a virágágyásokban és a pázsit körül. Gyér cserjék alatt vagy védettt falak oldalán szinte az első meleg napsugarakra kinyílnak a rügyek és színes szőnyeget varázsolnak a tavasz hírnökei! Egyre több színes krókusszal találkozunk, hiszen az elsők között nyilnak és már kora tavasszal virágos tőlük az ébredező kert. Nagy virágcsoportokban már a távolból világítanak csodálatos színjátékukkal: sárga, lila, kék, fehér és ezek keveréke. Egy laza szerkezetű, tápanyagban gazdag kerti talaj, napos helyen garantáltan a legnagyobb siker a krókusz vagy más néven sáfrány számára. Egy apróságot azonban figyelembve kell venni ha a krókusz a pázsitban található: az első vágásra csak akkor kerülhet sor ha a növény elvirágzott és a levelei elsárgultak. Mert csak akkor tudja a hagyma az összes tápanyagot tárolni, amire szüksége lesz az új fejlődéséhez a következő évben. Néhány krókusz magról is képes szaporodni, ami évről évre lassan gyarapodik mire virágot fejleszt.
A növényt, a többihez hasonlóan, rendszeresen öntözzük. Az első szép színű, kellemes illatot árasztó virágokban már március elején gyönyörködhetünk. Egyvirágú csillaghagyma (Ipheion uniflorum) E dísznövényt különféle latin neveken (Ipheion, Brodiaea vagy Triteleila) árusítják az üzletek. A csillaghagyma meglehetősen ritka hagymás növény, amely a kertben helytől függően 20-30 cm magasra nő, és április-májusban hozza világoskék vagy fehéres, csillag alakú virágait. Ha a hagymákat elég sűrűn ültetjük, a vékony, fűszerű levelek tömött párnát alkotnak. A hagymákat már szeptember elején el kell ültetni. Ha a lakásban szeretnénk élvezni a virágzást, akkor ültessük ezeket rögtön cserépbe, és teleltessük hűvös üvegházban vagy verandán. Az első hajtások megjelenésekor vigyük be a cserepeket a lakásba, és állítsuk őket napos helyre.
Virága magános, aranysárga. Január végétől március végéig virágzik. Kiváló rovarcsalogató. Az apró gumók alulról folyamatosan pusztulnak. A szárazon csomagolt gumókat legjobb vásárlás után néhány órára vízben áztatni, majd rögtön elültetni. Ha nem szárazon csomagolt gumóhoz jutunk, de a hagymák fonnyadtak, tegyük őket ültetés előtt nedves homokba vagy tőzegbe. Sekélyen ültessük 1-5 cm mélyre, laza, üde talajba. Beérett magját gyűjtsük össze, egy cserép komposzttal töltött földre szórjuk, és hagyjuk télire kint. Kora tavasszal, kb 4 o C-on megindul a csírázása, ekkor vigyük fűtetlen, de világos helységbe a cserepet. Fagyok után ültessük végleges helylére. Szereti a laza, jó vízelvezetésű meszes talajt. Háborítatlan környezetben hajlamos az elvadulásra, így kora tavasszal világító sárga virágok tömegével örvendeztet meg bennünket. Jól érzi magát cserépben, konténerben is, ha kora tavasszal kap elegendő vizet és napsütést. Hóvirág (Galanthus nivalis) A hóvirág az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozik.