A szombati hivatalos megnyitóval veszi kezdetét az a több mint 400 program, amelyet Valletta, Málta fővárosa 2018-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozata keretében rendez meg. Ez lesz "a legnagyobb ünnep", amelyet a sziget valaha látott – ígérte Jason Micallef, a Valletta 2018 program vezetője. A nyitóünnepségre mintegy 100 ezer embert várnak – ez óriási szám, hiszen az ország teljes lakossága mindössze 450 ezer fő. Rendezvényeket nemcsak Vallettában, hanem az egész szigeten tartanak. Valletta Európa legkisebb fővárosa. Különleges szépsége számos hollywoodi filmnek szolgáltatott hátteret, az UNESCO pedig 1980-ban felvette a világörökségi listára is. A rendezvénysorozatnak köszönhetően a turizmus is erősödik a szigeten Forrás: Shutterstock / Zoltán Gábor Amikor Valletta 2012-ben elnyerte a 2018-as EKF címet, a hatóságok úgy látták, elérkezett a tökéletes alkalom arra, hogy megmutassák a világnak a város szépségét. "Málta 1964-ben elért függetlensége óta példátlan mértékű befektetésekkel igyekeztük biztosítani a város megújítását" – mondta Micallef.
Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet.
A máltai Valletta Forrás: Shutterstock A máltai Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programot készített, a hollandiai Leeuwarden pedig 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. A két kulturális fővárost egyébként az alapján választották ki, hogy milyen hosszú távú stratégiát, kulturális és művészeti tartalmat írtak a városok a benyújtott pályázatukba, mennyire fogja tudni az adott város megvalósítási a terveket, és mennyire segíti elő a különböző kultúrák közötti jó kapcsolat kialakítását. Mit jelent Európa kulturális fővárosának lenni? Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Kalkulátor ajánlónk: Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képes Tartós krízisre készül Franciaország Edouard Philippe francia miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány nagyon szélsőséges hulláma várható Franciaországban, s a helyzet nehéz lesz a következő napokban. Sokat buknak a németek az alacsony kamatok miatt Az euróövezeti államadósság-válság miatt alacsonyan tartott kamatok fejenként 1400 euró (420 ezer forint) veszteséget okoztak a németeknek az utóbbi négy évben a DZ Bank becslése szerint.
Kulturális fővárosként számos olyan kezdeményezést indítanának, melyek nemzetközi tapasztalatcserére és kulturális partnerkapcsolatokra nyitnának lehetőséget, többek között cserekapcsolatokat és tehetségkutatókat szerveznének hazai és külföldi művészek számára. Debrecen jelképei. Fotó: Lehet bármennyire jól kitalált egy koncepció, ha az EKF év úgy múlik el egy város felett, hogy a lakók néhány jó koncertet leszámítva észre sem veszik, hogy mi történt, vagy idegennek érzik a programok mögötti gondolatokat, semmit sem ér az egész. Győr EKF koncepciójának alapgondolata az áramlás. Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete alapján céljuk, hogy közös áramlás-élményt teremtsenek, ahol a helyi lakosok megérezheti a közösség erejét. Arra törekednek, hogy a közönség elsősorban ne pusztán passzív befogadója, hanem tevékeny résztvevője legyen az EKF programoknak. A kultúra mint stratégiai ágazat Az EKF program nemcsak arról szól, hogy egy város figyelmet és fejlesztési forráshoz jut, hanem a város továbblépésének új modellje születhet.
Tökéletes tér arra, hogy szomszédjainkkal megosszuk gondolatainkat, nyissunk az ismeretlen felé, előre tekintsünk, és akadályok nélkül rátaláljunk utunkra. "Közös horizontok - így fogalmazhatjuk meg tömören a programunk koncepcióját, amely nem jelent mást, mint aktív együttműködést Európával. A "horizont" tér-idő-szellem dimenziójához kapcsolódva 6 kulcsterületen kívánunk változásokat elérni, programjainkat ezen területek köré építettük: #LANDSCAPE (táj), #MOBILITY (mobilitás); #KNOWLEDGE & KNOW-HOW (tudás és know-how); #COMMUNITIES (közösségek); #PAST (múlt) és #FUTURE (jövő). " – hangsúlyozta Dr. Méhes Márton, a D2023 pályázat főtanácsadója. A D2023 pályázat elsősorban nem az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszál, hiszen a debreceni kulturális "robbanáshoz" már adott az infrastruktúra. A tervek között szerepel azonban egy olyan Kulturális-Kreatív Fejlesztési Központ létrehozása, amely menedzseli a kultúra és a kreatív szektor fejlesztését; 4 db decentralizált közösségi művészeti és kulturális inkubátor központ kialakítása: 2 db tócóskerti hőközpont átépítése, valamint a vénkerti Borsos-villa átalakítása és a Fényes udvar megújítása; továbbá a b24 Nyílt Művészeti Tér és Rezidensközpont létrehozása a jelenlegi b24 Galéria átalakításával.
Ezek a filmek készültek még ugyanezzel a címmel: Szárnyakon (2014, Birdman) Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje fórumok Vélemények Opticum, 2020-05-25 12:49 248 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
Ha könnyes melodrámáinak hála valaki letudta már giccsmesterként a mexikói rendezőt, Alejandro González Iñárritut, itt az idő, hogy újabb esélyt adjon neki. A Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című mozija amellett, hogy igazi formai bravúr, magával ragadó, sodró lendületű, keserű szatíra a színházról és az egész világról. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Zegzugos színházi backstage, lepattant öltőzők, sikátorokból nyíló művészbejárók, hely a tetőn, ahová a színész és a műszak kiszorul, ha éppen dohányozni támad kedve, forgalmas utca a Broadway-n a hömpölygő tömeggel és az előadásra invitáló neonreklámokkal, no meg persze a világot jelentő deszkák. Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (film) - ekultura.hu. Ez a klausztrofóbiás pár háztömbnyi kül- és belterület jelenti a világot a Birdman hőseinek, akikre már az első pillanattól valósággal rátapad Emmanuel Lubeczki operatőr kamerája. Hol a hátuk mögött lohol, hol szemből veszi őket – valóságos váltófutás, amit a vásznon látunk: az adott szereplőt mindig csak addig követjük nyomon, amíg – "átadva a stafétabotot" a társának – be nem nyit például egy öltözőbe, ahol valamelyik kollégája tartózkodik, hogy aztán már azt nézzük, merre indul el ő a színházi labirintusban.
A saját – Nicolás Giacobonéval és Armando Bóval közös – könyvéből dolgozó Iñarritu kritikusan járja körbe a sztárság, a mellőzöttség, a hatalom kérdéseit és mindezek az emberi kapcsolatokra tett hatásait. Izgalmas, hogy Iñarritu első vígjátékában (? Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) – Wikipédia. ) nemcsak a filmes szakma görbe tükrét állítja elénk, de rögtön beint a jelenleg legnépszerűbb filmes zsánernek, a képregényfilmnek is. Egyfajta revizionista szuperhős film ez, hiszen Riggan Thomson nemcsak életre keltette Birdmant, hanem az idők során, maga lett a madárember – legalábbis ő szerinte. Álarcos igazságosztó, aki azonban sokkal inkább Thompson karrierjéért mintsem az emberiség megmentéséért aggódik… " Antonio Sanchez jazzdob taktjai egyfajta szívverésként pulzálják végig a filmet " Riggan Thomson egy képregényfigura árnyékában éli az életét – egy olyan színész megformálásában, aki maga is küzdött egy ideig Batman skatulyájával. S bár Keaton azóta nem egyszer bizonyította, hogy réges rég túllépett a sötét lovag szerepén, a rendező mégis ragaszkodott hozzá – és nála nem is választhatott volna zseniálisabb színészt a feladatra.
Bár játszótársai, Edward Norton és Emma Stone (akiket szintén jelöltek Golden Globe-ra alakításukért) is nagyszerűen szerepelnek, Keaton – aki a csapatból egyedüliként meg is kapta az aranyszobrot – egymaga elviszi a hátán a filmet. Pedig sem ő, sem a többiek nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a film irdatlan hosszú snittekből áll. Nem mellesleg – Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) kritika - Filmtekercs.hu. A film azt az érzetet kelti, mintha egyetlen hosszú beállításban látnánk a történteket, s persze ha ez nem is igaz, az tény, hogy az aktoroknak igen komoly mennyiségű szöveget kellett egyben felmondaniuk, méghozzá egy egészen különleges dinamikában. Nem ám amolyan Tarr Béla-i ritmusra kell gondoljunk, épp ellenkezőleg, a kamera szinte perpetuum mobile, a színészek is állandó mozgásban vannak, egy egészen egyedi, jellegzetes lüktetésben. Az ütemet a zene adja, a szintén Golden Globe-ra jelölt Antonio Sanchez jazzdob taktjai egyfajta szívverésként pulzálják végig a filmet, ami éppen emiatt egészen megkapó atmoszférát kap. Bár hasonlóan hosszú snittekkel már nem egy film dolgozott, Hitchcock mestere volt a jó ritmusú long take-eknek, Jancsó film elképzelhetetlen nélküle, de ilyen szépen komponált szekvenciákkal ritkán találkozik az ember.
SunflowerSz 2022. július 8., 20:22 Jó a mondanivalója, de sokszor ellpaosodott az én ízlésemnek vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem tudta teljesen fenntartani az érdeklődésemet. A rendezés érdekes mondjuk az egyértelmű. Emma Stone miatt néztem amúgy meg és igazából nem figyeltem, hogy kik lesznek még benne mielőtt elindítottam, de elég ismert arcok vannak benne, akik amúgy hozzák a tőlük elvárható szintet. Összességében egyszer meg lehet nézni, de nem hiszem, hogy ismételni fogom. Népszerű idézetek duracell 2016. április 11., 21:43 Riggan: Just find me an actor. A good actor. Give me Woody Harrelson. Jake: He's doing the next Hunger Games. Riggan: Michael Fassbender? Jake: He's doing the prequel to the X-Men prequel. Riggan: How about Jeremy Renner? Jake: Who? Riggan: Jeremy Renner. He was nominated. He was the Hurt Locker guy. Jake: Oh, okay. He's an Avenger. Riggan: Fuck, they put him in a cape too? woolfe 2015. november 1., 17:59 – Hogyha nem félnél, mit akarnál tenni velem? – Szerintem kiszedném a szemeidet… – Ez kedves.
'Ez meg már megint mi a hollywoodi búbánat akar lenni?! ' – 'Michael Keaton még mindig forgat?! ' – 'Ki a franc az a Michael Keaton?! ' – 'Most akkor ez egy fricska a Batmannek?! ' – egy átlagos néző első gondolatai lehetnének ezek a Birdman előzetesének megtekintése után. Teljesen jogosak a felvetések, a trailer nem is árul el sokat, viszont remekül vágták össze, nem igazán lehetett hová tenni a látottakat, de ezáltal nagy várakozás előzte meg a megjelenését. Nem kis neveket sorakoztattak fel a film elkészítéséhez, ez viszont mint tudjuk, nem borítékolja a garantált sikert… Michael Keaton már jó ideje nem játszott főszerepet a mozivásznon, az újabb generációk talán már nem is ismerik a nevét, az idősebbek meg már elfelejthették, mivel az elmúlt években csupán pár kisebb mellékszerepben láthattuk, előre senki sem tudta milyen teljesítményre lehet tőle számítani, (pláne egy ilyen bekategorizálhatatlan alkotásban), ami dráma, tragédia és akciófilm furcsa keveréke. A Birdman egy valaha szebb napokat látott színész kálváriáját meséli el, de egyáltalán nem megszokott eszközökkel, a film vizuális megoldásai sokszor bámulatosak, meghökkentőek, ennek (is) köszönhetően az első pillanatától kezdve leköti a néző figyelmét és az utolsó jelenet végig nem engedi azt lankadni.
Thomson ugyanis egykor nagy sztárnak számított: háromszor is eljátszotta a Birdman nevű szuperhős-figurát, ám aztán hirtelen vége szakadt a nagy karriernek, hirtelen már nem számított olyan ismert és népszerű színésznek. Birdman után kiesett az A-kategóriás sztárok listájáról, ám Thomson ebbe nem hajlandó belenyugodni: végső próbálkozásában azonban nem csupán a közönség szeretetét, de még a családját és a barátait is képes kockára tenni… Ha csupán ennyit írok, valószínűleg mindenki egy újabb középkorú fehér férfiról szóló, közepes drámára gondol, ami sokat próbál mondani az öregedésről és az álmokról – a valóság azonban nem is állhatna ennél távolabb. Ugyanis ha hozzáteszem, hogy Riggan Thomsont az a Michael Keaton játssza, aki kétszer bújt Batman, a "mi" világunk ünnepelt szuperhősének bőrébe, akkor már talán mindenki sejti, hogy itt jóval több bújik meg… például az utóbbi idők legszórakoztatóbb, leghangulatosabb, legintelligensebb komédiája. De ne szaladjunk ennyire előre, arról akartam beszélni, hogy bár a Birdman valóban egy középkorú fehér férfi hányattatásainak története, amely mögött némi gondolkodnivaló is előbukkan, azért azt is el kell ismernem, hogy rég láttam olyan filmet, amely ennyire finoman és szórakoztatóan tálalja a mondanivalóját: nem telepszik rá senkire, nem akar feleslegesen fárasztani, nem akar gondolkodásra kényszeríteni, egyszerűen csak az (egyébként rendkívül valósághű) sorok mögött néha több is megbújik, mint a humor mennyiségét tekintve számítanánk rá.