Az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, lenyűgöző budapesti panoráma szerves eleme a Margitsziget. Az Árpádházi Szent Margitról elnevezett, ámde a középkorban a "Nyulak szigete" nevet viselő terület ma a fővárosi lakosság egyik legkiépítettebb és legkedveltebb pihenőhelye. A Budapest "Central Parkjaként" funkcionáló, 2, 5 kilométer hosszan elnyúló sziget a főváros minden bizonnyal leggyérebben lakott területe, a KSH felmérése szerint ugyanis összesen 3 lakóház található rajta. A földdarabot délen a Margit-híd, északon pedig az Árpád-híd köti össze a főváros többi részével. A sziget többi része egy hatalmas városi park, amely rengeteg kikapcsolódási lehetőséget kínál a város lakói számára. A 14. Árpád házi szent margit általános iskola. századig egyszerűen csak a Nyulak szigetének nevezett földterület valójában három különálló szigetből jött létre a 19. században, a Duna szabályozása érdekében, noha feltehetőleg már az ókorban is a római limes részét képezte. A középkorban a legnagyobb szigeten állt a Domonkos- rendet követő kolostor is, ahol Árpádházi Szent Margit, IV.
Szentté avatási aktái megmaradtak, s nővér- és kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Értésünkre adják, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék. Egy szolgáló, akit csodával határos módon mentett meg a megfulladástól, a szentté avatási akták szerint így tanúskodott:,, Margit jó és szent volt, minnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok. " Életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a három egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: -Istent szeretni, -magamat megvetni, -senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Isten rendkívüli ima meghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. ORIGO CÍMKÉK - Árpád-házi Szent Margit. Margit bírta a jövendölés adományát is. Bizonyított példa, hogy atyjának II.
30-kor. Balázs Mihály újmisés atya mutatja be, plébániánk papjaival együtt és újmisés áldást ad. _______________________________________________________________________________________________________________________________________________ Ökumenikus Imahét, a Krisztus hívők egységéért Budapest Belvárosában 2022. január 17-22-ig, esténként 18. 00 órakor 01. 17. hétfő Deák téri evangélikus templom Balla Péter református lelkész 01. 18. kedd Horváth Zoltán római katolikus kanonok, esperes, plébános 01. 19. szerda Terézvárosi Avilai Szt. Teréz római katolikus templom Páll László református igazgató-lelkész 01. 20. csütörtök Kálvin téri református templom Osztie Zoltán római katolikus plébános 01. 21. péntek Belvárosi Nagyboldogasszony Róm. Margitsziget - Budapest Central Parkja. Kat. Főplébánia templom Cselovszky Ferenc evangélikus esperes, lelkész 01. 22. szombat Szabadság téri Kovács Áron evangélikus lelkész
Az egykor elsősorban szakrális célokat betöltő Margit-sziget ma teljes egészében a szórakozás és a kikapcsolódás szolgálatában áll: van két hotel, illetve néhány vendéglátóipari egység is a területén, nyaranta pedig népszerű musicaleket, színműveket és operákat, olykor könnyűzenei koncerteket adnak el az itt található szabadtéri színház tribünén. Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay Részletek Megjelent: 2021. december 23.
*Klissza (Dalmácia), 1242. +Nyulak szigete (ma: Margitsziget), 1270. január 18. Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben Wahlstattnál megsemmisítették a németek és lengyelek egyesült seregét, majd a vértől és a győzelmi mámortól megittasodva betörtek Magyarországra. Arpadhazi szent margit koszeg. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva, összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról. Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A domonkosok rendi családja, amelyben Margit felnövekedett, még csak néhány évtizede létezett.
Halála óráját derűs arccal előre megmondta László király leánya, Szent Piroska ünnepére. Nemzetünk és rendje már kezdettől fogva boldogként tisztelte, sírjához zarándokok érkeztek, és hamarosan csodákat emlegettek. Különös tiszteletben részesült véluma (apácafátyla), mely meggyógyította IV. (Kun) László királyt. V. Esemény – Budapest-Pestszentlőrinci Árpád-házi Szent Margit Plébánia. István (Margit bátyja) leányának, Magyarországi Máriának (1258 körül – 1323) köszönhetően, aki nápolyi királyné volt, Margit tisztelete gyorsan elterjedt Itáliában. Első ábrázolásai itt születtek. Védőszentje elsősorban a magyar ifjúságnak, a nevelő- és gyógyintézményeknek, és békességszerzőként is tiszteljük. Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatta szentté XII. Piusz pápa. Szent Margit szimbolikus síremléke a Margit-szigeten A magyar nyelvű Margit-legenda forrása egy 1300 körül készült és Marcellusnak, Szent Margit lelkiatyjának tulajdonított latin nyelvű legendaváltozat volt. A fordításra 1300 és 1320 között kerülhetett sor, majd a nehezen érthető szöveget 1360 és 1409 között átdolgozták.
A hó alól olyan nehéz kikaparni az ennivalót, elbújni is alig-alig lehet, márpedig egy Nyuszi életében gyakran előfordul, hogy rejtőzködnie kell. A hó világos volt, a Nyuszi gondolatai meg sötétek. Egyszercsak zajt hallott, megállt, hegyezte a két tapsifülét. Mi ez a zaj? Valami pattog... Beleszimatolt a levegőbe: füstöt érzett. Egy kicsit félt a Nyuszi, de kíváncsisága legyőzte a félelmet, s indult arrafelé, ahonnan a zajt hallotta. Egy vén tölgyfa alá ért. A tölgyfa alatt Barna Mackó szorgoskodott, tüzet rakott éppen, pattogtak a tűzre rakott száraz gallyak, vékony kis füstcsík szállt a magasba. – Jó napot, Barna Mackó! - köszönt a Nyuszi. – Látom, tüzet raksz. Minek az a tűz? – Jó napot, Nyuszi! Hogy minek a tűz? Ma este jön a Mikulás, remélem, ajándékot is hoz majd. Bartócz Ilona: Jön a Mikulás! - Mikulás postaládája. Lehet, hogy fázni fog a lába, gondoltam, hadd melegítse meg a tűznél... És ha már ég a tűz, főzök neki egy kis levest. Minden évben ő viszi a törpegyerekek kívánságlistáját a Télapóhoz. Mindig pontosan végzi a feladatát és még sohasem veszített el egyetlenegy papírtekercset sem.
-Én tudom! A Mikulás járt erre, bizonyára Ő hagyhatta el. - Kiáltott le a fáról a szarka. -Szegény Mikulás kesztyű nélkül, a nagy hidegben nem tudja elvinni az ajándékokat a gyerekeknek. Majd én elviszem neki! -mondta a nyulacska. De az erdőn keresztül vezet az út is a Mikulás házához és az erdőben ott lakik a róka, és a farkas is. -Jaj azoktól én nagyon félek! -Egyet se búsulj Füleském, súgok neked egy varázsigét ha ezt elmondod, és bukfencezel egyet azzá változol amivé csak akarsz. -Jól jegyezd meg! -Béka lába, egér farka, kutya szőre tarka-barka, illa-berek, nádak-erek, -itt most azt mondd amivé változni szeretnél-, és ne feledd a bukfencet!! -Köszönöm szarka néni! Már indulok is! Nem felejtem el a bukfencet! Bartócz Ilona: Jön a Mikulás! - Felelős Szülők Iskolája. A nyuszika a kesztyűvel vidáman ballagott az erdőben. A bokrok mögül egy éhes róka, figyelte a nyulacskát. -Nini egy jó kövér nyuszika! Ha közelebb ér elkapom. -Jaj ott a róka! Látta meg a rókát a nyulacska. Gyorsan átváltozom farkassá. -Béka-lába, egér-farka, kutya szőre, tarka-barka, illa-berek nádak-erek, én most ordas farkas legyek!
A nyuszika elmondta a varázsigét és visszaváltozva futott ki az erdőből. Hamarosan oda is ért a Mikulás házához, bekopogtatott. -Mikulás bácsi elhoztam a kesztyűdet amit elhagytál az erdőben! -Nahát, én már mindenütt kerestem! A madár rövid keresgélés után megtalálta egy kunyhó közelében. A törpe, aki ott él, amint meglátta a madarat, azon nyomban foglyul ejtette. A törpét soha, senki nem látogatja, ezért gonosz és mogorva lett. Nem szeret senkit, de különösen a törpegyerekekre haragszik, amiért olyan gondtalanok és vidámak. Azért fogta el a madarat is, hogy bánatot okozzon a gyerekeknek. Télapó időközben leszállt a kunyhó melletti tisztásra. A törpe valami furcsa neszt hall a háza mögött. Nyomban az ablakhoz fut, hogy megnézze mi történik. Amikor meglátja a Télapót, bizony inába száll a bátorsága, kirohan kunyhójából és reszketve elbújik egy farakás alá. Egy résen át kukucskálva figyeli, amint Télapó a kunyhó felé tart. A Télapó a nyöszörgő hang irányába megy, és megtalálja a szerencsétlen, bezárt madarat.
Aztán egy nagyot bukfencezett. Épp idejében, mert a róka ráugrott, be akarta kapni. Jaj, bocsánat farkas bácsi! - mondta a róka, mikor a farkassá változott nyuszira vetette magát. Ijedten iszkolt el az erdőbe. A nyuszika elmondta a varázsigét és visszaváltozva futott tovább az úton. Amint tovább haladt egy farkas kukucskált ki a fák mögül. -Nini egy szép kövér nyulacska! Ha közelebb ér, elkapom! -Jaj a fa mögül leselkedik egy farkas, vette észre a nyulacska. Gyorsan átváltozom medvévé! -Béka lába, egér farka, kutya szőre tarkabarka, illa-berek, nádak-erek, én most tányértalpas mackó legyek! Aztán egy nagyot bukfencezett. Épp idejében mert a farkas el akarta kapni. -Jaj bocsánat, mackó bácsi! -mondta a medvévé változott nyulacskának a farkas és iszkolt is vissza az erdőbe. A nyuszika elmondta a varázsigét és visszaváltozva futott ki az erdőből. Hamarosan oda is ért a Mikulás házához, bekopogtatott. -Mikulás bácsi elhoztam a kesztyűdet amit elhagytál az erdőben! -Nahát, én már mindenütt kerestem!