Az elmúlt húsz évben bozótvágó késsel több, mint egy millió embert öltek meg Afrikában. Ez jóval több áldozat, mint ahányan a hirosimai és nagaszaki atombombáktól elpusztultak. Látogatóközpont – TelePaks Médiacentrum. " 1995-ben megnyitotta kapuit a Tájékoztató és Látogatóközpont, majd 2012-ben átadásra került az Atomenergetikai Múzeum, azért, hogy az emberekben kialakult tévhiteket és az atomenergiát körülvevő misztikumokat eloszlassák. Félelmeink legyőzésében segítséget nyújt a személyes tapasztalat, ismereteink és tudásunk bővítése, így ezen intézmények meglátogatásával megalkothatjuk saját véleményünk az atomenergiáról. Amennyiben még ez sem lenne elég bizonyíték, íme 10 érv a nukleáris energia mellett: (Forrás:) A Paksi Atomerőmű környezetbarát, működése szén-dioxid-mentes, nem bocsát ki füstöt, port, pernyét és üvegházhatású gázokat. A hazai atomenergia alkalmazása biztonságos és folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország energiaimport-függőségét. Az atomerőmű évtizedek óta a legolcsóbban termelő erőmű hazánkban, az üzemanyag politikailag stabil országokból szerezhető be.
Kulturális rendezvények tekintetében kiemelkedik a Duna-part kupa kerékpárverseny májusban, a Nemzetközi blues, jazz, rock és gasztronómiai fesztivál júniusban, Tavaszi Fesztivál eseményei pünkösdkor, a Duna-parti Családi Napok programjai augusztusban, Szüreti Nap programja szeptemberben, a lovasnap, Paksi amatőr Pop Rock Jazz Fesztivál és a Streetball találkozó rendezvénye.
Tájékoztató és Látogatóközpont Az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja 1995-ben nyitotta meg kapuit, ide akár előzetes bejelentkezés nélkül is be lehet térni Budapest és Pécs között félúton. Az itt látható interaktív, ember- és természetközpontú kiállítás az atomenergiát a hétköznapok világában helyezi el, könnyen értelmezhető, játékos panelek, ábrák és makettek segítségével. Ugyancsak előzetes bejelentkezés nélkül látogatható az Atomenergetikai Múzeum, amely az Atomerőmű - Északi bejáró felől közelíthető meg. A múzeum üzemi területen kapott helyet, ezért a látogatás csak érvényes, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány bemutatásával lehetséges. Az üzemlátogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges, és minimum 10, maximum 40 fő részvételével tartható meg. A Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) egy olyan korszerű, a betanulásokat, képzéseket kiszolgáló létesítmény, amely a magas szintű elvárásoknak megfelelő atomerőműves szakembereket képez. A központban egy valódi reaktor, gőzfejlesztő és más nagyberendezések biztosítanak egyedülálló oktatási és gyakorlási feltételeket.
Okos Márton Pécsi L. Dániel munkásságát méltatva "egy kései végvári vitéznek" nevezte barátját, akit "kétes múltú percemberkék időnként megpróbálnak elgáncsolni közhasznú munkálkodásában, de a szakma, a mérvadó egyházi és közéleti személyek kiállnak Pécsi L. Dániel mellett. Kuncz László Reményik Sándor, Jékely Zoltán, Kosztolányi Dezső verseivel és persze Balassi énekekkel gazdagította a baráti beszélgetéssel végződő találkozó műsorát. A "Jelképeiben is él a magyarság" című losonci kiállítás – melynek védnökségét Duray Miklós vállalta – a közeljövőben Rimaszombatban és Komáromban is látható lesz. Címerekkel írt történelem (dedikált) - Pécsi L. Dániel - Régikönyvek webáruház. Felvidék Ma, EM
Kitüntetések: Zsére (Felvidék), Jegenye, Körösfő, Magyarvalkó, Farkaslaka, (Erdély) díszpolgára. Család: Nős, két gyermeke, valamint öt unokája van. Pécsi L. Dániel mottója: "Nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben él a nemzet! " Az alkotó szerint a jó címer egy adott közösség történelmi múltját, jelenét, önazonosságát és önbecsülését úgy fejezi ki, hogy az pozitív szellemi üzenetet küldjön a jövendőnek. Pécsi L. Dániel jelképtervező művészt sokan ismerhetik, hiszen a történelmi Magyarország területén számos településnek, egyházközségnek, vagy egyéb közösségnek ő tervezi meg kutatásokon alapuló címereit. Az elmúlt években több kiállítását is láthattuk: 2008-ban életmű kiállításon mutatták be címereit a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában. Pályája különös módon alakult: villamosmérnöki diplomával a zsebében közművelődési, kulturális feladatokat látott el, egyik fő szervezője volt a Magyarok II. Világtalálkozójának. 1996-ban és 2000-ben a Magyar Reformátusok III. és IV. Világtalálkozójának jelkép és arculattervezője.
Aki a megyékhez nyúlt a magyar történelemben – szokták volt mondani – az mindig megbukott politikailag. Ha van valami folytonosság a több mint ezer éves államiságban – a Szent István -i királyi vármegyéktől az 1232-es kehidai oklevéllel jelezhető nemesi vármegyéken és a kiegyezés utáni polgári, törvényhatósági jogú megyéken át a mai megyerendszerig – akkor a vármegyei hagyomány biztosan az. A harmadik, nem csak műfaji megjegyzésre térve, Dániel e könyvével nem tett mást, mint a maga művészi eszközeivel virtuálisan, de nagy képi erővel egyesítette a békediktátumokkal szétszakított nemzetet. A könyv gerincét – mintegy 150 oldalt – az ország és nemzetrészek címerei és címerleírásai adják. A szerző címereivel mozaikszerűen összeillesztette, kirakta a történelmi Magyarországot. Egy történelmi "Rubik kockát" tartunk a kezünkben, amit nem is olyan könnyű összerakni. A könyv nagy segítséget ad, kalauz is egyben, hogy a piros-fehér-zöld oldalak a helyükre kerüljenek, határok nélkül egyesítve a nemzetet.