A savanyú kőzetek SiO2 tartalma több, mint 65%. A mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gránit, amelynek kiömlési kőzetpárja a riolit. Centrolabiális vulkán: A vulkáni kúpokat lávafolyások kapcsolják össze hegységgé. Pl. : Kárpátok belső vonulata (Mátrától a Hargitáig). Robbanásos/ kitöréses/ explóziós vulkán: A kitörések szüneteiben a kráter nyílását a megszilárduló láva elzárhatja, így alakulnak ki a dagadókúpok, vagy lávadugók. Ezek a kráter nyílását elzáró dugók. Újabb kitörés esetén az izzó gőzök, gázok felrobbantják a nyílást elzáró kőzetet. Rejtvénylexikon keresés: közet - Segitség rejtvényfejtéshez. A felrobbant kőzetből, illetve a kifröccsenő és megszilárduló lávából vulkáni törmelék jön létre. Kőzetanyaga sok szilíciumot tartalmaz, tehát savanyúkőzet. A lávából kialakuló kőzet a kiömlési kőzet (pl. :riolit). A vulkáni törmelékből kialakuló kőzet a vulkáni törmelékes kőzet (riolittufa). Robbanásos vulkánok: Tambora vulkán a Szumbava-szigeten, Taravera vulkán Új-Zélandon, Volcano vulkán a Lipori-szigeten. Lávaömléses/ effúziós vulkán: Itt nincs robbanás, törmelékszórás.
A leggyakoribb mélységi magmás kőzet a gránit. Magyarországon ez építi fel a Velencei-hegység fő tömegét. A gránit kora itt kb. 300 millió év (karbon időszaki). A becslések szerint egy ilyen méretű gránittest kihűlése és megszilárdulása több 10 millió évig is tarthat. A magma gyakran a földfelszínre is kijut. A felszínre ömlő magmát lávának nevezzük. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán keletkezik (Vulcanus a tűz istene a latin mitológiában). A láva kihűlése igen gyors – akár néhány óra alatt is végbemehet, nagy kristályok felépülésére így nincs lehetőség. A vulkáni kőzetek ezért apró kristályosak, a kristályok sokszor csak mikroszkóp alatt láthatók. Az ilyen kőzetet afanitos szövetűnek nevezzük. A nagyon gyorsan kihűlő lávából egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg az anyagok kikristályosodása. Kidolgozott Tételek: A magmás kőzetek komplex rendszere. Ezeket a kristályszerkezet nélküli kiömlési kőzeteket vulkáni üvegeknek nevezzük (üveges szövetű vulkáni kőzetek). (Az afanitos szövetű vulkáni kőzetek is mindig tartalmaznak üveges szövetű részeket. )
Földtan II – Ásványok és kőzetek alapfogalmai. Műszaki Kiadó (1981). ISBN 963-10-4249-9 Kubovics I. (1990): Kőzetmikroszkópia I-II. (NT-42473) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kubovics I. (2008): Általános kőzettan - A földkövek kőzettana. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest Meyer, C. (1987): The Lunar Petrographic Thin Section Set. NASA JSC Curatorial Branch Publ. No. 76. Houston, Texas, USA. Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány ( ISBN 963-00-6314-X Ö ISBN 963 00 6315 8) Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. Rejtvénylexikon keresés: mélységi közet - Segitség rejtvényfejtéshez. (szerk. Bérczi Sz. ) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest ( ISBN 978-963-284-034-5) Külső hivatkozások Szerkesztés A gabbro kőzettana az óceáni fúrások fényében
A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Magma Szerkesztés A Föld mélyében, a litoszférában vagy az asztenoszférában keletkezett olvadt kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. Hűlése során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmákból különböző minőségű magmatitok, azaz magmás kőzetek képződnek. A magmás kőzetek osztályozása: Savanyú – 63–80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit; színe mindig világos. Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) – 52–63% szilíciumtartalom, mélységi: diorit, kiömlési: andezit; színe középszürke. Bázisos – 45–52% szilíciumtartalom, mélységi: gabbró, kiömlési: bazalt; színe mindig sötétszürke.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Összetétele: Viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa: az áttetsző, szürkés kvarc, a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit) és a rózsaszínű vagy fehér káliföldpát (ortoklász, néha mikrolin) többnyire nagyjából egyenlő arányban fordul elő benne. Kevesebb kvarcot tartalmazó változata a granoszienit; a kvarc nélkül, döntően föld földpátokból álló kőzet a szienit. Az olyan gránitot, amelyekben a káliföldpátot plagioklász helyettesíti, plagiogránitnak nevezzük. Színét általában a földpátok határozzák meg. Színes elegyrészként többnyire csillámokat tartalmaz: gyakrabban biotitot (biotit-gránit), ritkábban muszkovitot (muszkovit-gránit), esetleg mindkettőt (kétcsillámos gránit, mint például a Magas-Tátrában), néha-néha lítiumcsillámot. A csillám helyett vagy mellett kőzetalkotó mennyiségig szaporodhat fel benne az amfibol (a leggyakrabban hornblende) is - ilyenkor amfibol-gránitról beszélünk. Jellemző opak ásványa a magnetit (titanomagnetit). A színes és opak ásványok együttes mennyisége 5% körüli; ha ennél kevesebb, a gránit leukokrata, ha ennél több, a gránit melanokrata.
Összesen 26 db találat Békés látnivalók találat Békési Pálinka Centrum Békés Békési Pálinka Centrum Látogasson el hozzánk, ahol mindent megtudhat a Békési Pálinkáról. Az állandó kiállításunkon megismerkedhet a Békési család történetével, az épület szolgáltatásaival és a pálin... Jantyik Mátyás Múzeum Békés Múzeum Nagyház (kiállítóhely) Békés, Széchenyi tér 6. Műemlék jellegű Az épület földszinti részén ma a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum kiállítóhelye működik, a kiállító termekben Békés város történetét... Görög Orthodox Templom Békés Templom Görög, örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós görögkeleti ép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus natur... Katolikus templom Békés 1795-ben, barokk stílusban épült a római katolikus templom. Top 10 látnivaló Koppenhágában – Világutazó. A főoltár képét Bellért Péter és Nagy Ferenc mesterek készítették. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születé... Békési Tájház Békés Tájház és skanzen Tájház (Békési Ház, kiállítóhely) Békés, Durkó u.