Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Nyiltvatartás infó Az információk tájékoztató jellegűek, melyek folyamatosan változhatnak. Kérjük vegye figyelembe a Forrás*-nál megjelölt infomációkat és ha szükséges, tájékozódjon a szolgáltatás fent feltüntetett weboldalán. szerdától vasárnapig, 14. 00-18. 00 óráig. Forrás: A fenti információk a(z) Bajor Gizi Színészmúzeum fent található weboldaláról kerültek kivonatolásra, melynek legutolsó frissítési ideje: 2021. 10. 14 Fővárosunk: Budapest: Hazánk fővárosa, az "ország szíve" és központja. A Duna két partján fekvő Budapest, 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre. Ekkor épültek a város leghíresebb épületei, és nőtt világvá... bővebben » Szállások a környéken
Új!! : Bajor Gizi Színészmúzeum és Múzeumok Éjszakája · Többet látni » Nemzeti Színház A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található. Új!! : Bajor Gizi Színészmúzeum és Nemzeti Színház · Többet látni » Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állami alapítású és fenntartású kulturális intézmény Budapest I. kerületében, a Krisztina körút 57. Új!! : Bajor Gizi Színészmúzeum és Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet · Többet látni » Patkó-villa A Patkó-villa, vagy más néven a Gobbi-villa a Dunabogdány és Visegrád közötti Visegrád–Szentgyörgypusztán (a Kisoroszi-révnél) található. Új!! : Bajor Gizi Színészmúzeum és Patkó-villa · Többet látni » Petőfi Irodalmi Múzeum A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Új!! : Bajor Gizi Színészmúzeum és Petőfi Irodalmi Múzeum · Többet látni » Sediánszky Nóra Sediánszky Nóra (Zebegény, 1970. május 3.
A kertben megtudjuk, hogy Bajor Gizi 1933 elején költözött az épületbe, amelyet Országh Béla tervei alapján már a 20-as években nagystílű villává alakíttatott. Az emeleti lakrészén lakott harmadik férjével Germán Tibor fül- és gégeorvossal 1945-ig. Ezt követően a földszintre költöztek, az emeleti részt ugyanis államosították. A séta vezetője, Lakatosné Ircsik Teréz felolvassa Márkus Jenő Budapest Székesfőváros Részvénytársaság vezérigazgató-helyettesének levelét 1939 októberéből, amelyben arról tájékoztatja a művésznőt, hogy nyugalma érdekében áthelyezik a ház közelében található buszmegállót. Bajor Gizi nemcsak díva volt, emberségből is remekelt. A ház alagsorában nyújtott menedéket barátainak a háború alatt és azt követően. Egy meredek lépcsőn óvakodunk le a ház oldalán a szuterénig, ahol a lámpafényben pompásabbnál pompásabb jelmezek csillannak meg… Majd gyertyaláng mellett Tamási Áron naplójából hangzik el egy részlet, melyből kitűnik: Bajor még a nehéz időkben is tündökölt a nevető, figyelmes háziasszony szerepében.
Vasárnap pedig a család és a barátok érkeztek, dr. Barát Irén, Gombaszögi Ella, Péchy Blanka, Gobbi Hilda, valamint a Diósy- és Holländer-házaspár. Korabeli fotók között bogarászunk, amelyekből visszaköszön a Bajor-rezidencia hangulata, az a nagypolgári miliő, amelyet a színésznő ízlése szerint alakítottak ki. Az emeleten belesünk a házaspár életébe is. Megtudjuk, hogy Bajor harmadik férjétől inkább a létbiztonságot, mint nagy érzelmeket várt el. Ezzel szemben Germán istenítette feleségét, rajongott érte. A szalonba érkezünk, ahol a művésznő a szerepeit tanulta a díványon, félkönyékre helyezkedve. Otthon nem játszott. Csak a szavainak pontosságára figyelt. Szóba kerül Bajor mecénási szerepe is. Művészteákat szervezett, hogy a részvételi jegyekkel és tombolákkal összegyűjtött összeggel egy-egy művészt támogathasson. Majd Újházi Ede kerül szóba, aki Bajort felvette a Színművészetire és, akinek azt a bizonyos tyúkhúslevest is köszönhetjük. Az erkélyre tartunk. Kicsit csípős már az este, illik a színésznő élettörténetének drámai végéhez.
A "Kulisszák között" elnevezésű állandó kiállításon a látogatók megismerhetik a színházi alkotófolyamatot, és elkalauzolják őket a magyar színháztörténet kiemelkedő eseményeihez, továbbá a színháztörténetre nagy hatással lévő alkotókkal is megismerkedhetnek. A magyar operett szobájában kiemelkedő operettszínészeink fényképei és egykori tárgyai tekinthetőek meg Huszka Jenő egykori bútordarabjai között. Felidézhetjük a régi színházigazgatók irodáját, ahol színdarabokról, műsortervről, szerepekről döntöttek. Ebben a szobában láthatóak az 1837-ben megynyílt Nemzeti Színház bútorai, épületdíszei és házszám-táblája. Egy másik teremben a próbák hangulata elevenedik fel, számos levél és fénykép segítségével. A színész munka csúcspontját jelentő premierek, előadások és színházi estek emlékét őrző szobában sminkelő, jelmezbe öltöző, virágot kapó színésznőket ábrázoló fotók láthatóak, illetve a Nemzeti Színház királyi páholyának rekonstrukciója is itt foglal helyet. Az utolsó terem az előadásokat, a színészéletet ábrázolja.
A vívódó nőalakok megjelenítése mellett a vérbő komédiázás és az énekes feladatok sem álltak tőle távol. A Vígszínházból örömmel kirándult más színházakba, más városokba, s mindenütt tudása legjavát adta. Eljátszotta például a Pécsi Harmadik Színházban, majd a Bárka Színházban a Lila ákác Bizonyosné nagyságos asszonyát; a Radnóti Színház Prah előadásában a Nőt; Kecskeméten Adrienne Lecouvreurt; Veszprémben Kurázsi mamát; a Pinceszínházban a Gézagyerek anyafiguráját. Belekóstolt a rendezésbe és a jelmeztervezésbe is. Pályáját megnehezítette, de nem határozta meg betegsége. A két vesetranszplantáció hosszú időre elszólította a színpadtól, hogy újult erővel vesse bele magát szerepeibe. Személyes sorsa arra késztette, hogy még több embert segítsen. A Vese Program nagyköveteként, a Transzplantációs Alapítványnál végzett munkájával sokaknak adott bíztatást. Becsvölgyén, a kis zalai faluban Tóth Józseffel táborokat szervezett gyerekeknek, hogy kiragadja őket a hétköznapok szürkeségéből. "Börcsök Enikő igazi nagy színésznő volt, ritka tüneménye a teremtésnek, de ennek semmi jelét a csodálatos alakításokon kívül nem adta.
2005. 08. 05. | dr. Kovács Ágnes A rostban gazdag táplálkozás a kenyérnél kezdődik. Nem mindegy azonban, milyen minőségű a kenyér amit eszünk. Ha biztos akarsz lenni a dolgodban, süss kenyeret otthon! Reneszánszát éljük az otthon elkészített élelmiszereknek. Kenyérsütés otthon egyszerűen – Otthonipraktikák. Ez egy kicsit hobbi is, nagyon jó hobbi, hiszen tudatosan alakíthatjuk, egészségesebbé tehetjük a táplálkozásunkat. Népbetegség lett az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Sajnos ez már nem csupán a felnőttek "kiváltsága", egyre nő a túlsúlyos, magas vérnyomású és sajnos a cukorbeteg gyerekek száma is. Egyszerűnek látszó, de a mindennapokat megkeserítő és hosszú távon jelentős szövődményeket okozó probléma a székrekedés. Mindez szorosan összefügg táplálkozási kultúránkkal. Sajnos lényegesen kevesebb rostot és nyomelemet fogyasztunk, mint 20-30 évvel ezelőtt. A növényi rostok és különösen a gabonarostok alkalmasak arra, hogy tökéletessé tegyék az emésztést, a zsírt kivigyék a szervezetből, és olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek alapvetően szükségesek az egész szervezet és az immunrendszer jó működéséhez.
A kenyér akkor sült át, ha megkopogtatjuk az alját és mély, kongó hangot ad. Ezt mindig ellenőrizzük! Csak akkor vágjuk fel, ha teljesen kihűlt, különben összeeshet a belső szerkezete. Az ír szódás Ha eddig még dolgoztunk kelt tésztával, akkor érdemes a szódabikarbónás kenyerekkel kezdeni. Ezek közül az egyik legegyszerűbb az ír szódás kenyér, amelyiket nem kell dagasztani. Több nap után is puha marad benne lévő írótól. Ha nem kapnánk, használhatunk helyette kaukázusi kefírt, vagy 2 deci joghurtot vízzel hígítva. Hozzávalók egy cipóhoz: fél kiló liszt 4 deci író egy teáskanál szódabikarbóna két teáskanál só szükség szerint tej A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A lisztet átszitáljuk és hozzáadjuk a sót, és a szódabikarbónát. Alaposan összekeverjük a hozzávalókat. Ha túl száraznak érezzük a tésztát apránként tejet csurgassunk hozzá, hogy formázható állagot kapjunk. Ezután egy sütőpapíron ormázzunk belőle cipót, a tetejét vágjuk be és egy egyszerű mozdulattal emeljük át egy lefedhető tetejű edénybe.
Most mindenki levizsgázhat emberségből. Hosszasan folytathatnám ezt most itt, de maradjunk a lényegnél, a kenyérnél. Szerkesztőségünk már home office-al indult neki a múlt hétnek, ezzel pedig sokunknál megkezdődött az önkéntes karantén, melynek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Nem űzött vadként mindent felhalmozva, de azért tartottam egy nagyobb bevásárlást, viszont már akkor tudtam, hogy a pékárú kérdése necces lesz. Erre van igazából szükséged 2 hét karantén alatt (nem, nem a 100 guriga toalettpapírra) Életmód A másik nagy szívfájdalmam a zöldségek és gyümölcsök, de mivel tényleg nem akarok nagyon boltba menni, kertem pedig nincs, ahol ennek a projektnek nekiállhatnék, így betartalékoltam, amit tudtam, aztán majd meglátjuk. A kenyér viszont más tészta. Ha van élesztő (nekem szerencsére lett), liszt, víz, némi cukor és só, akkor ennek kenyérsütésnek otthoni körülmények között sincsen akadálya. Leszögezném azonban, hogy bár otthonosan mozgom a konyhában, a sütés sosem volt az én asztalom, piskótát is szerintem kb.